Új lehetőséget teremtünk a diaszpórából hazaérkezők számára: Hazaváró Irodákat nyitunk azoknak, akik ideiglenesen vagy véglegesen haza kívánnak települni – fejtette ki Kövér László. Az Országgyűlés elnöke AzÜzletnek adott exkluzív interjúban arról is beszélt, hogy a nemzetegyesítés és a külhoni magyarságot érintő támogatások a mai, gazdaságilag nehéz időkben is tovább folytatódnak. A Házelnök komoly eredménynek tartja, hogy a Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Programmal és a hozzá kapcsolódó aktivitásokkal sikerült megerősíteni a külhoni magyar vállalkozókat. A szomszédos országok döntéshozói közül is egyre többen felismerik, hogy ez a helyi gazdaság számára is előnyös, mert minden 1 forint külhonban elköltött gazdaságfejlesztési támogatás legalább 2 forinttal növeli meg a Kárpát-medence GDP-ben mért gazdasági teljesítményét.
– A nemzeti összetartozás megvalósulásának különösen a nehéz időkben van jelentősége. Mennyire van ereje és a lehetősége a magyar államnak arra, hogy a mostani, korántsem könnyű gazdasági helyzetben is tartsa a kapcsolatot és támogassa a határon túl élő honfitársainkat?
– A nemzet határok feletti egyesítése kiemelt stratégiai cél. Orbán Viktor miniszterelnök úr a Magyar Állandó Értekezlet 2022. novemberi, XX. ülésén úgy fogalmazott: stratégiai célokat nem adunk fel. Ennek szellemében a nemzetegyesítést tovább fogjuk folytatni, és a külhoni magyarságot érintő támogatások is tovább folytatódnak. De a jelenlegi helyzetben a fókusz most nyilvánvalóan nem az új nagyberuházások indításán van, hanem azon, hogy a meglévő erőforrásainkkal miként tudjuk megvédeni a már elért eredményeket, biztosítani a külhoni magyar intézményrendszer folyamatos működését. Ehhez kapcsolódva a külhoni magyarság életében meghatározó szerepet betöltő magyar szervezetek, intézmények, egyházak tevékenységének biztosítása továbbra is elsőbbséget élvez. Emellett kiemelt cél, hogy azokat a közösségeket, amelyeket az elmúlt években hoztunk létre, fenn tudjuk tartani. Ilyen közösségek jöttek létre az elmúlt években többek között a fiatalok, a pedagógusok, a hétvégi magyar iskolák szervezői, a médiamunkatársak és a vállalkozók között is.
Fontos kiemelni: ahogy a járványhelyzetben, úgy a háborús szankciók okozta nehéz gazdasági helyzetben sem szüntettünk meg egyetlen nemzetpolitikai programot sem. Folytatjuk a támogatásokat az oktatás, a kultúra, az ifjúság, a sport és a gazdaság, sőt az önkormányzati együttműködések területén is. Sőt vannak olyan területek, ahol még növeljük is a külhoni magyarság támogatását, hiszen az oktatási-nevelési támogatás összegét a 2022/2023-as tanévtől évi 22 400 forintról évi 100 ezer forintra emeltük. Ezt a támogatást minden szülőföldjén magyar oktatásban résztvevő bölcsődés, óvodás, általános iskolás és középiskolás diák, főiskolai és egyetemi hallgató számára biztosítjuk.
– Ön mindig is fontosnak tartotta a kormány által is stratégiai vezérelvnek tekintett, patrióta gazdaságpolitika megvalósulását, amit a határon túli magyar közösségek gazdaságfejlesztési támogatása is megtestesít. Milyennek látja az eddig elért eredményeket és melyek a legfontosabb további feladatok?
– A legnagyobb eredmény, hogy a külhoni magyar vállalkozókat sikerült megerősítenünk. Több mint 60 ezer vállalkozás kapott fejlesztési forrást vállalkozásához a Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program keretében. Ezek a vállalkozások nagyon nagy százalékban magyar embereknek adnak munkát, magyar családoknak biztosítanak esélyt a szülőföldön való boldoguláshoz.
A másik fontos lépés az volt, hogy ezeket a megerősített vállalkozásokat egy olyan hálózatba szervezzük, amelyre a Kárpát-medencei gazdasági tér épülni tud. A 2019-ben Vajdaságból indított Nagyvállalkozói Mentorprogramnak köszönhetően már minden régióban kialakítottuk azokat a segítő szakmai hálózatokat, amelyek a kulcsai ennek az együttműködésnek. A Vajdaságban már lezárult, Erdélyben pedig jelenleg is zajlik a program harmadik évada. Felméréseink szerint ezeknek a vállalkozásoknak összesen negyvenhárom országban vannak üzleti kapcsolataik, magyarországi cégekkel pedig a vállalkozók kétharmada ápol ilyet. Ezt szolgálja az is, hogy 2023. június 15–18. között immáron nyolcadik alkalommal szerveztük meg a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozók Találkozóját, ahol a korábbi évekhez hasonlóan idén is kétszáz külhoni magyar vállalkozó vett részt. Ezeknek a vállalkozóknak csaknem a kétharmada már évek óta része ennek az a közösségnek, amely folyamatosan bővül.
– Ehhez a munkához mennyire sikerült partnert találni az érintett szomszédos országok – időnként változó – kormányaival?
– Azt látjuk, hogy ebben is jelentős előrelépések vannak. A szomszédos országokban is egyre többen belátják azt, főleg megyei illetve régiós szinten, hogy ha az országukban működő magyar vállalkozások megerősödnek, akkor az az adott térség megerősödését is magával hozza. Számításaink szerint 1 forint külhonban elköltött gazdaságfejlesztési támogatás legalább 2 forinttal növeli meg a Kárpát-medence gazdasági teljesítményét.
De nyilván ebben a tekintetben is vannak eltérések. Szerbiával például példás együttműködés alakult ki: június 20-án került sor a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács első ülésére, amelyen újabb területeken sikerült megállapodni a térség közös fejlesztéséről. De ugyanígy említhetnénk a Muravidék és a Rába-vidék közös fejlesztését célzó együttműködést Szlovéniával, amelynek keretében egy közös fejlesztési alap létrehozása van folyamatban.
– A Covid-járvány és a logisztikai útvonalak megszakadása különösen felértékelte a helyi és a regionális tudást, termelési képességet. Mennyiben segítheti ez Magyarországot és mennyire a Kárpát-medencét egy gazdasági térként kezelő folyamatok megerősödését?
– Azt látjuk, hogy a helyi és regionális tudás és a helyi és regionális együttműködések jelentősen felértékelődtek az elmúlt időszakban. Ezért is a magyar kormány azon dolgozik, hogy kialakuljanak, ahol pedig már működnek, megerősödjenek a magyar vállalkozások közötti együttműködések. Ez indult el a Nagyvállalkozói Mentorprogrammal. Emellett 2021 szeptemberében valósítottuk meg az I. Erdélyi Gazdasági Fórumot, amelyre minden magyarlakta megyéből érkeztek vállalkozók. A tavalyi évben Erdély mellett már a Felvidéken is megszerveztük a fórumot, idén pedig ezen két régió mellett Vajdaságban is tervezünk megvalósítani egy hasonló rendezvényt.
A tavalyi évtől a Kárpát-medencei Testvértelepülési Program keretében az önkormányzatok közötti gazdasági együttműködéseket is támogatjuk. Tehát a magyarországi önkormányzatok már például nemcsak egy közös focikupa, kulturális rendezvény megvalósítására kaphatnak támogatást, hanem egy közös gazdasági jellegű rendezvény, gazdasági együttműködést elősegítő programra is.
– A magyarság helyzete annyiban is speciális, hogy a határon túl élő honfitársaink mellett több millióan a világ legkülönbözőbb területein, diaszpórában élnek. Magyarország mit tud tenni és mit tesz annak érdekében, hogy a második, harmadik, vagy többedik generációs magyarokban is megmaradjon vagy feléledjen az anyaországhoz tartozás érzése? Miért fontos ez, és mit jelenthetnek Magyarország számára az akár a világ legtávolabbi pontján élő, aktív magyar közösségek – és mit adhat a számukra az anyaország?
– A diaszpórában élők fontos szerepet töltenek be egy nemzet életében, hiszen általuk kap képet a világ arról, hogy kik is vagyunk mi, magyarok. Ők képviselik nemzetünket a világban. 2010-ben kifejezett célként fogalmazódott meg, hogy a diaszpórában élők is be tudjanak kapcsolódni a nemzet életébe. Eljutottunk oda, hogy folyamatos kapcsolatban vagyunk a diaszpórában élő magyarság szervezeteivel. A Magyar Diaszpóra Tanácsban – amelynek már csaknem száz ernyőszervezet a tagja – velük együtt hozzuk meg az őket érintő döntéseket. Mivel tudjuk, hogy a távolság mellett az egyes élethelyzetek is országonként eltérőek, a diaszpórában élők számára speciális programok működnek. Így jött létre a Kőrösi Csoma Sándor Program, amely már 2013 óta működik. Ezt a programot a járványhelyzet után sikeresen újraindítottuk, így újabb ösztöndíjasok segítik a diaszpórában működő magyar szervezetek, egyházi közösségek tevékenységét.
Mivel a magyar oktatás az egyik, ha nem a legfontosabb megtartó erő a diaszpórában is, ennek megfelelően a hétvégi magyar iskolákra különös figyelem irányul. Több mint százötven hétvégi magyar iskolával állandó a kapcsolatunk. Őket több formában is segítjük: pályázat keretében támogatjuk tevékenységük megvalósítását, szakmai támogatást biztosítunk a számukra, valamint évente megszervezzük a Hétvégi Magyar Iskolák Találkozóját.
A másod- és harmadgenerációs fiatalok identitásának megőrzése és az anyaországgal való kapcsolatának erősítése is kiemelt cél. Ennek érdekében is több program működik, köztük a Rákóczi Szövetség Diaszpóra Programja, amelynek keretében több száz fiatal érkezik Magyarországra különböző nyári táborok, tematikus programok keretében. Ugyanakkor a fiatal nemzedék számára sok esetben a cserkészet jelenti az egyetlen kapcsolatot a magyarsággal, így a cserkészközösségeket is kiemelten támogatjuk: több beruházás, fejlesztés valósult meg az elmúlt években. Emellett a Diaszpóra Iskolatáborok a világ számos pontján kerülnek megrendezésre: tavaly is több mint négyszázötven táborozás valósult meg.
De legalább ennyire fontos, hogy minden magyar, éljen a világ bármely pontját itthon érezze magát Magyarországon, és tudja, hogy bármikor hazatérhet. Ennek kapcsán egy új lehetőséget is nyitunk a diaszpórából hazaérkezők számára: Hazaváró Irodákat nyitunk azok számára, akik ideiglenesen vagy véglegesen haza kívánnak települni. Ezeknek az irodáknak a kialakítása, melyek a kormányablakokhoz kapcsolóan működnek majd az ország több pontján, már folyamatban van. A lényege, hogy egyablakos ügyintézést biztosít majd minden hazatelepüléshez szükséges ügyben. Ez is egy eszköz a nemzet újraegyesítésének megvalósításában.
Érsek M. Zoltán
