Kezdőlap Hírek Lakástörvény. Áder János az Alkotmánybírósághoz fordult

Lakástörvény. Áder János az Alkotmánybírósághoz fordult

Az államfő két pontoban foglalta össze aggályait. Fotó: MTI/Soós Lajos

Az Alkotmánybírósághoz fordult a lakástörvény ügyében Áder János – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH).

A közlemény szerint az államfő az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvénymódosítást, amelyet június 15-én fogadott el az Országgyűlés fideszes egyéni képviselői indítványra.

Áder János az Alkotmánybíróságnak címzett, csütörtökön kelt indítványában a törvény célját, valamint a törvénybe foglalt szabályozást illetően két pontban sorolta fel alkotmányossági aggályait.

Az első pontban azt írta: álláspontja szerint a világörökségi területen és a védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonú, a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körének vételi joggal történő megterhelése, és ezáltal feltétel nélküli magántulajdonba adása a világörökségi és a műemléki speciális védelmi igényre tekintettel, valamint a visszalépés tilalmából következő biztosítékok és garanciák, továbbá az egyedi mérlegelés hiánya miatt nem felel meg az alaptörvény egyes rendelkezéseinek, ezért alaptörvény-ellenes.

Az államfő rámutatott: a törvény kifejezett célja, hogy a rendszerváltoztatást megelőző kizárólagos állami tulajdon privatizációja keretében 1994. március 31-étől 1995. november 30-áig az állami és önkormányzati lakásokra biztosított vételi jogból kizárt műemléképületben lévő lakások bérlői számára lehetővé tegye az általuk bérelt lakások tulajdonjogának megszerzését. Ennek érdekeben a jogszabály vételi jogot alapít a világörökségi helyszínen és védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonban álló műemléképületekben lévő lakásokra.

Álláspontja szerint önmagában ez a jogalkotói cél és különösen az ebből a célból alapított vételi jog intézménye nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel, amely rögzíti, hogy a természeti erőforrásokon túl, a kulturális értékek is a nemzet közös örökségét képezik, és ezek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

Az államfő hangsúlyozza:

a kulturális örökségnek részét képezik a műemléki védelem alatt álló építmények, a védelem és megóvás egyik garanciája pedig a visszalépés tilalma, azaz hogy az egyszer már elért védelem szintje nem csökkenhet, és a színvonal megőrzéséhez hatékony megelőző biztosítékok kellenek.

Áder János az Alkotmánybíróságnak címzett indítványában második pontként azt rögzíti, hogy az alaptörvény a tulajdonhoz való jogot alapvető jogként védi: tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közerdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

Rámutat: a vételi jog intézménye ugyan nem tulajdonelvonás, de megterhelési, korlátozza a tulajdonjogot, és az Ab több határozatában is megerősítette, hogy a vételi jog csak az értékgarancia érvényesítése mellett lehet alkotmányos, vagyis a kártalanításnak ebben az esetben is teljesnek kell lennie.

A köztársasági elnök álláspontja szerint ugyanakkor a törvénybe foglalt szabályozás nyilvánvalóan nem felel meg az értékgaranciából következő teljes kártalanításnak, hiszen a jogszabály a vételárat az alapul vett bérleti jogviszony időtartama, illetőleg a bérleti jogviszony keletkezese alapján differenciáltan, a forgalmi érték 15 és 80 százaléka közötti mértékben állapítja meg úgy, hogy ebből az egy összegben történő fizetés esetén további 5 százalék árengedményt biztosít.

Rámutat arra is: a vételár összegének megállapítása, pontosabban annak csökkentése szempontjaként a hosszabb idejű bérleti jog figyelembevétele önmagában is vitatható, hiszen a hosszabb ideje a piaci árhoz képest lényegesen kisebb bérleti díjat fizető bérlőknek a lakások karbantartásával, felújításával kapcsolatban nem merültek fel költségeik, azokat a közpenzből gazdálkodó tulajdonos viselte. Amennyiben mégis a bérlő fizette, akkor megtérítették számára, vagy lakbérmérséklésként beszámíthatta.

Ezért – állapítja meg az államfő – a bérleti jog időtartama szerinti vételárcsökkentésnek nincs ésszerű indoka, továbbá hasonlóképpen nem alapozhatja meg a forgalmi érték 65 százalékának elengedését a tulajdonjog cseréje sem.

Áder János szerint feltűnően nagy értékaránytalanságot eredményez a törvény azon rendelkezése is, amely a vételi jogot kiterjeszti a folyamatban lévő felújítás alatt álló épületben lévő lakásokra is azok elkészülte után, vagyis egy felújított épületben lévő lakás akár a forgalmi érték 14,25 százalékának­ megfelelő vételáron kerülhet a bérlő tulajdonába.

Emellett az államfő megítélése szerint az azonnaliság és az értékgarancia elvét sérti a bérlőknek a részletfizetés ütemezésére biztosított egyoldalú jogosultsága a kártalanítás elhúzódása folytán.

Áder János úgy véli: a korlátozás arányossága kérdését veti fel a törvény azon rendelkezése is, amely az öt évnél rövidebb, de 2020. december 31-én fennálló bérleti jogviszonyok esetében a vételi jog lehetőségét a bér1őknek az öt év eléréséig, tehát legkésőbb 2025. december 31-éig nyitva hagyja. Az időtartam hossza és bizonytalansága miatt ez a rendelkezés is aránytalan – állapítja meg indítványában az államfő.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Az MNB lakossági kampánya a pénzügyi egészségre összpontosít

Aki rendelkezik megtakarításokkal, számolhat adókedvezményekkel is, az önkéntes pénztári vagy nyugdíjcélú előtakarékossági befizetések után jelentős jövedelemadó-visszatérítések igényelhetők.

Rég nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma

A 21 intézkedésből álló Új gazdaságpolitikai akcióterv keretében hároméves bérmegállapodás jött létre, amelynek értelmében a minimálbér 2027-re 40 százalékkal fog emelkedni: idén 9 százalékkal, 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal 328 600 forintra, 2027-re pedig 14 százalékkal 374 600 forintra.

Még egy hétig lehet pályázni a zöldenergia támogatásra

A nyári keretemelés jóvoltából az eredetileg kalkulált 15 ezerhez képest eddig több mint 20,6 ezer háztartás támogatásáról született döntés 84,4 milliárd forint értékben, és a nyertesek közel harmadának már el is utaltak összesen 16,6 milliárd forintot.

Nagy István: Stratégiai vagyon a lignit

A lignit a fenntartható talajgazdálkodás mellett – innovatív megoldásokkal – a mezőgazdasági termelés környezeti terhelésének csökkentésében is szerepet játszhat.

Hírek

Erősödött a forint péntek reggel

Az euró a kora esti 1,0263 dollár után 1,0272 dolláron áll péntek reggel.

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggel

Az eurót 1,0364 dolláron jegyezték kedden reggel a hajnali 1,0354 dollár után.

Devizapiac – Minimálisan gyengült a forint hétfő reggel

Minimálisan gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

A forint reggel óta tovább erősödött

Az euró a csütörtök reggeli 1,0398 dollár után magasabban, 1,0402 dolláron állt.

Vegyesen mozgott a forint árfolyama szerda reggel

Az euró 411,14 forintra erősödött 7 órakor a kedd esti 410,82 forintról.

Alig változott a forint árfolyama péntek reggelre

A decemberi kezdéshez képest a forint az euró ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 2,5 százalékkal a svájci frankkal szemben 0,6 százalékkal gyengült.

Csökkent a 6 hónapos diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozama

A 6 hónapos diszkontkincstárjegy-aukción az ÁKK 10,0 milliárd forintért vitt piacra állampapírt.

Gazdaság

Vannak ingyenesen elérhető bankszámlák is?

Évente átlagosan közel 35 ezer forintba kerül egy bankszámla fenntartása egy lakossági ügyfélnek, pedig vannak ingyenesen elérhető bankszámlák is - írja a Privátbankár.huEgy magyar...

Elindult a kereskedés a Gránit Bank részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén

Az elmúlt 25 év legnagyobb magyarországi nyilvános részvénykibocsátását (IPO) hajtotta végre a Gránit Bank - mondta Hegedüs Éva, a Gránit Bank Nyrt. alapító tulajdonosa,...

Lezárult a állampapír-vásárlási nyereményjáték

A MÁK tájékoztatott arról is, hogy a kincstár értékpapír- vagy Start-számlával rendelkező ügyfélköre az idén elérte az 1 milliót, ezzel 2020-hoz képest megduplázódott az ügyfelei száma.

A Fed 25 bázisponttal csökkentette az irányadó dollárkamatokat

z irányadó dollárkamatláb az idén átlagosan 4,4 százalék lesz.