Kezdőlap Hírek Lakástörvény. Áder János az Alkotmánybírósághoz fordult
No menu items!

Lakástörvény. Áder János az Alkotmánybírósághoz fordult

Az államfő két pontoban foglalta össze aggályait. Fotó: MTI/Soós Lajos

Az Alkotmánybírósághoz fordult a lakástörvény ügyében Áder János – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH).

A közlemény szerint az államfő az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvénymódosítást, amelyet június 15-én fogadott el az Országgyűlés fideszes egyéni képviselői indítványra.

Áder János az Alkotmánybíróságnak címzett, csütörtökön kelt indítványában a törvény célját, valamint a törvénybe foglalt szabályozást illetően két pontban sorolta fel alkotmányossági aggályait.

Az első pontban azt írta: álláspontja szerint a világörökségi területen és a védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonú, a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körének vételi joggal történő megterhelése, és ezáltal feltétel nélküli magántulajdonba adása a világörökségi és a műemléki speciális védelmi igényre tekintettel, valamint a visszalépés tilalmából következő biztosítékok és garanciák, továbbá az egyedi mérlegelés hiánya miatt nem felel meg az alaptörvény egyes rendelkezéseinek, ezért alaptörvény-ellenes.

Az államfő rámutatott: a törvény kifejezett célja, hogy a rendszerváltoztatást megelőző kizárólagos állami tulajdon privatizációja keretében 1994. március 31-étől 1995. november 30-áig az állami és önkormányzati lakásokra biztosított vételi jogból kizárt műemléképületben lévő lakások bérlői számára lehetővé tegye az általuk bérelt lakások tulajdonjogának megszerzését. Ennek érdekeben a jogszabály vételi jogot alapít a világörökségi helyszínen és védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonban álló műemléképületekben lévő lakásokra.

Álláspontja szerint önmagában ez a jogalkotói cél és különösen az ebből a célból alapított vételi jog intézménye nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel, amely rögzíti, hogy a természeti erőforrásokon túl, a kulturális értékek is a nemzet közös örökségét képezik, és ezek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

Az államfő hangsúlyozza:

a kulturális örökségnek részét képezik a műemléki védelem alatt álló építmények, a védelem és megóvás egyik garanciája pedig a visszalépés tilalma, azaz hogy az egyszer már elért védelem szintje nem csökkenhet, és a színvonal megőrzéséhez hatékony megelőző biztosítékok kellenek.

Áder János az Alkotmánybíróságnak címzett indítványában második pontként azt rögzíti, hogy az alaptörvény a tulajdonhoz való jogot alapvető jogként védi: tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közerdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

Rámutat: a vételi jog intézménye ugyan nem tulajdonelvonás, de megterhelési, korlátozza a tulajdonjogot, és az Ab több határozatában is megerősítette, hogy a vételi jog csak az értékgarancia érvényesítése mellett lehet alkotmányos, vagyis a kártalanításnak ebben az esetben is teljesnek kell lennie.

A köztársasági elnök álláspontja szerint ugyanakkor a törvénybe foglalt szabályozás nyilvánvalóan nem felel meg az értékgaranciából következő teljes kártalanításnak, hiszen a jogszabály a vételárat az alapul vett bérleti jogviszony időtartama, illetőleg a bérleti jogviszony keletkezese alapján differenciáltan, a forgalmi érték 15 és 80 százaléka közötti mértékben állapítja meg úgy, hogy ebből az egy összegben történő fizetés esetén további 5 százalék árengedményt biztosít.

Rámutat arra is: a vételár összegének megállapítása, pontosabban annak csökkentése szempontjaként a hosszabb idejű bérleti jog figyelembevétele önmagában is vitatható, hiszen a hosszabb ideje a piaci árhoz képest lényegesen kisebb bérleti díjat fizető bérlőknek a lakások karbantartásával, felújításával kapcsolatban nem merültek fel költségeik, azokat a közpenzből gazdálkodó tulajdonos viselte. Amennyiben mégis a bérlő fizette, akkor megtérítették számára, vagy lakbérmérséklésként beszámíthatta.

Ezért – állapítja meg az államfő – a bérleti jog időtartama szerinti vételárcsökkentésnek nincs ésszerű indoka, továbbá hasonlóképpen nem alapozhatja meg a forgalmi érték 65 százalékának elengedését a tulajdonjog cseréje sem.

Áder János szerint feltűnően nagy értékaránytalanságot eredményez a törvény azon rendelkezése is, amely a vételi jogot kiterjeszti a folyamatban lévő felújítás alatt álló épületben lévő lakásokra is azok elkészülte után, vagyis egy felújított épületben lévő lakás akár a forgalmi érték 14,25 százalékának­ megfelelő vételáron kerülhet a bérlő tulajdonába.

Emellett az államfő megítélése szerint az azonnaliság és az értékgarancia elvét sérti a bérlőknek a részletfizetés ütemezésére biztosított egyoldalú jogosultsága a kártalanítás elhúzódása folytán.

Áder János úgy véli: a korlátozás arányossága kérdését veti fel a törvény azon rendelkezése is, amely az öt évnél rövidebb, de 2020. december 31-én fennálló bérleti jogviszonyok esetében a vételi jog lehetőségét a bér1őknek az öt év eléréséig, tehát legkésőbb 2025. december 31-éig nyitva hagyja. Az időtartam hossza és bizonytalansága miatt ez a rendelkezés is aránytalan – állapítja meg indítványában az államfő.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Danubius Hotels vezér: a helyi értékekre, az egyediségre és a megújulásra építünk

Kovács Balázs a Danubius Zrt. vezérigazgatója Az egyediségre, a helyi...

KSH: az ipari termelői árak 0,7 százalékkal mérséklődtek

2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. A belföldi értékesítés árai 3,9, az exportértékesítésé 8,3 százalékkal felülmúlták az előző év májusi értékeit.

Diákhitel Központ: marad a kamatstop

Továbbra is kamatstoppal védi a kormány a 2024. december 31-ig megkötött diákhitel-szerződéseket, így a tavaly év végéig felvett szabad felhasználású diákhitelekre 2025 második félévében is 7,99 százalékos kamatszint vonatkozik.

Okosmérők segítik a zöld átállást az MVM-nél

Az MVM Démász és az MVM Émász sikeresen pályázott az "Okosmérés elterjesztése" felhívásra, a támogatott projekttel 2025 júniusig összesen 89 103 darab okosmérőt telepítettek az ellátási területükön.
Hirdetés

Hírek

Diákhitel Központ: marad a kamatstop

Továbbra is kamatstoppal védi a kormány a 2024. december 31-ig megkötött diákhitel-szerződéseket, így a tavaly év végéig felvett szabad felhasználású diákhitelekre 2025 második félévében is 7,99 százalékos kamatszint vonatkozik.

Okosmérők segítik a zöld átállást az MVM-nél

Az MVM Démász és az MVM Émász sikeresen pályázott az "Okosmérés elterjesztése" felhívásra, a támogatott projekttel 2025 júniusig összesen 89 103 darab okosmérőt telepítettek az ellátási területükön.

Lesznek még nádtetős házak? Visszatérhet a magyar vidék kedvence

Újra feltűnhetnek a klasszikus nádtetős épületek a magyar vidéken, miután a tradicionális építőanyag egy forradalmi technológiával párosítva már biztonságosan alkalmazható. Évtizedeken át a rendkívüli tűzveszély jelentette a legnagyobb visszatartó erőt a nádtetők felhasználásában.

Kevesebb a macera, egyszerűbb a 14 év alatti gyermekek díjmentes utazása

2025. június 21-től egyszerűbbé vált a 14 év alatti gyermekek díjmentes utazásának igazolása a MÁV-csoport járatain

Késnek az MVM Next elszámoló számlái – Informatikai átállás az oka

Az E.ON Hungária Csoport informatikai átállása miatt az MVM Next elszámoló számlái akár 3 hetet is késhetnek - közölte az E.ON és az MVM Next pénteken az MTI-vel.

Nyitnak a porták – Közelebb kerülnek egymáshoz a termelők és a fogyasztók

A rövid ellátási lánc megerősítésével közelebb kell hozni egymáshoz a termelőket és a fogyasztókat, hogy az élelmiszer előállító kistermelők versenyképesebbek lehessenek

A Magyar Termék védjegy a cégeknek közösséget, a vevőknek megbízható minőséget ad

 A kölcsönös előnyökön alapuló szakmai együttműködések képessé teszik a vállalkozásokat arra, hogy leküzdjék az időről időre megjelenő gazdasági és egyéb kihívásokat.

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.
Hirdetés

Gazdaság

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,

Többlettel zárt a központi költségvetés májusban

Májusban többlettel zárt a központi költségvetés: ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe.

4,5 milliárd forint gyermektartásdíjat előlegezett meg az állam az elmúlt években

Az elmúlt három évben több mint 20 ezer gyermek részére összesen 4,5 milliárd forint értékben előlegezte meg az állam azokat a tartásdíjakat, amelyeket a különélő szülő nem fizetett meg