A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) szerint az egész szakma érdekében kötelességük tisztázni az elmúlt időszakban az extraprofitadóról, az általános statisztikai számítások alapján kimondott értékítéletekben foglalt tévedéseket. Bódizs Kornél, a MAKISZ elnöke szerint a pontatlan, olykor félrevezető információk már rövid távon is cégek és munkahelyek létét veszélyeztetik.
Számos vélemény, cikk jelent meg az elmúlt időszakban az extraprofitadóról, szakmai elemzések éppúgy, mint olyanok, amelyek mögött gazdasági érdek húzódik meg. Köztük jelent meg – több fórumon is – a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) véleménye, amely statisztikai számítások alapján mondja ki egy-egy szektorról, hogy milyen mértékben terheli az új adónem. A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) a közlemény kapcsán szükségesnek tartja felhívni a figyelmet a követeléskezelőkkel kapcsolatos azon információkra, amelyeket e statisztika figyelmen kívül hagy, és amelyek hiánya torzulást okozhat a szektor terhelésének objektív megítélésében.
„A BKIK általánosságban kijelenti, hogy a pénzügyi vállalkozásoknál nem jelentkezik a betétgyűjtéshez kapcsolható extraprofit, azonban ebből már nem von le az adóra is visszaható következtetéseket. Ezért fontosnak tartjuk megerősíteni: a követelésvásárlóknál sem közvetlenül, sem közvetve nem jelenik meg extraprofit. Ellenkezőleg: a követeléskezelési tevékenység elmúlt éveit kaotikussá tette a pandémia és az annak nyomán megjelent jogszabályok. Érintett minket a törlesztési és felmondási moratórium, hiszen a piacról szinte eltűntek a megvásárolható banki követelések, ami pedig mégis elérhető, vételára miatt már-már a gazdaságosság határát is átlépi. Érintettek minket a végrehajtási korlátozások, mivel a folyamatban lévő eljárásainkban nélkülöznünk kellett az ingatlanok végrehajtási cselekményeit és a helyszíni eljárásokat is. Mindezek ellenére nagymértékben tudtuk segíteni az adósainkat abban, hogy számukra kedvező részletfizetési, esetenként elengedési konstrukciókat kínáltunk és tesszük ezt a jövőben is. Számos MAKISZ tag a szokásos kedvezményein túl is, további kedvezményt, például a részletek összegének megfelezését biztosította a pandémia miatt nehéz helyzetbe került adósoknak”- érvel Bódizs Kornél, a MAKISZ elnöke.
Hozzátéve: a 2022-es évben újabb kihívással kell szembenézniük, amely elsősorban az ukrajnai háború általános gazdasági következményeiben és az inflációban ölt testet. Mindez még a korábbinál is szerényebb bevételeket eredményez a szektorban, hiszen bevételeik előfeltétele, hogy az adósaik jövedelmi helyzete is stabil legyen. Az elszálló kamatok náluk extra bevétellel nem járnak, hiszen a magasabban kamatozó követelés vételára is magasabb, ugyanakkor az adósaik fizetőképességére és fizetési hajlandóságára negatívan hat a megemelkedő kamat (az adós havi kiadásainak, egyéb törlesztési terheinek emelkedése csökkenti az adós által náluk vállalható havi részletet). A MAKISZ megjegyezi: a már felmondott, fix kamatozású hitelek kamata jogszerűen nem emelhető, így a követelésvásárlók rengeteg olyan kintlévőséggel rendelkeznek, amelyeknél alacsonyabb a késedelmi kamat, mint a friss, mostani termékeknél az ügyleti kamat (tehát a friss termék bármiféle késedelem nélkül is költségesebb az adósnak, mint a régebben felmondott hitel).
A kamatok emelkedésével párhuzamosan növekszik ugyanakkor a követelésvásárlás refinanszírozási költsége, hiszen ahogy egy klasszikus vállalat, ezek a pénzügyi vállalkozások sok esetben maguk is hitelt vesznek föl. Míg tehát az adósoktól nincs többlet bevétel, a saját hitelek törlesztése a referencia kamatok óriási növekedése miatt igencsak költségessé vált.
„Az extraprofitadó annak ellenére kerül bevezetésre a követelésvásárló pénzügyi vállalkozásoknál, hogy extraprofithoz nem juthattunk, ugyanakkor segítettük is a gazdaságot a pandémia rendezett átvészelésében. Ezt tetézi, hogy az új adónemet a korábbi banki különadón felül kell fizetnünk (a nettó árbevétel után), és a kisebb követelésvásárlók számára ez már erőn felüli terhet jelenthet. Tartunk attól, hogy a jellemzően kisebb, magyar tulajdonú vállalkozások nem fogják tudni tartani a versenyt, és a cégeik, állományuk külföldi felvásárlóknál kötnek majd ki.”
Mindeközben a BKIK nem foglalkozik azzal, van-e indoka szektorunkban az extraprofitadónak, csak annak mértékét elemzi: szerintük a követelésvásárlóknál „megfelelő” az extraprofitadó: „a work-out követeléskezelés/faktoring (98 db): adózott eredmény: 102,5 milliárd forint, EPA: 10,96 milliárd forint, elvonási arány: 10,7%”- fejtegeti az elnök.
A BKIK statisztikája egy összesített, tehát nem egy a valóságban létező követelésvásárló pénzügyi vállalkozásról szól – magyarázza Bódizs Kornél. Itt azonban a cégméret, a pénzügyi háttér szélsőségeket mutat a nemzetközi hátterű, korlátlan tőkéjű és refinanszírozású cégtől a magyar tulajdonú kisvállalkozásig. Kiemelten fontos ez, mivel a szektor a követelésvásárlással nagy és hosszútávú befektetést vállal, amelyben évekre elhúzódó és bizonytalan térüléssel kell számolnia. Itt az adó alapjául is szolgáló kamateredmény már akkor jelentkezik, amikor a követelés vételára és a behajtás adósra nem terhelhető költségei még nem térültek meg. (Ami a kamateredményt illeti, egy külföldi hátterű cég az árbevétel ezen részét ha akarja, tudja korrigálni az anyacég hitelével, amelynek feltételeit tetszőlegesen rugalmasan alakíthatják, és amelynél a kamatot le kell vonni a nettó árbevétel számításnál.) A kis cégeknél ez azért óriási probléma, mert az adófizetés az újabb követelésvásárlás, sőt esetenként a működés fedezetét vonja el.
„A BKIK által említett elvonási arány olyan egyszerű összeadás eredménye, ahol az ezerszeres és az ezrelékes cégméret került egy statisztikába. Azt, hogy ez egyszerűen nem állja meg a helyét, az is mutatja, hogy több kisebb pénzügyi vállalkozás is jelezte már, hogy felhagy a tevékenységével, értékesíti az állományát vagy a cég egészét.”
“Pedig az adóztatási cél biztosan nem az volt, hogy egy nemzetgazdasági szempontból érzékeny ágazatot tegyünk ki a külföldi felvásárlási nyomásnak. A MAKISZ ezért is igyekezett szorgalmazni a szakminisztériumnál a szektor számára túlélhető megoldást: az árbevétel sávos adóztatását akként, hogy bizonyos árbevétel alatti részre vonatkozhasson alacsonyabb %-ú elvonás. A minisztérium, bár fogadta a javaslatainkat, érdemi visszajelzés eddig nem érkezett hozzánk. A MAKISZ – mint a követelésvásárló pénzügyi vállalkozások érdekképviseleti szerve – megkereste a BKIK-t, úgy is, mint jelentős lobbierővel rendelkező szervezetet annak érdekében, hogy partnert találjon benne az extraprofitadó módosításának támogatásához, illetve, hogy a szektorunk sajátosságaival megismertessük a BKIK vezetését. Az érdemi válasz a BKIK részéről a mai napig még várat magára” – mondta végezetül a MAKISZ elnöke.
