A 2020-as évtizedben új pénzügyi forradalom küszöbén állunk. Egyúttal lezárult a 2013-2019 közötti napsütéses, konjuntúrát hozó időszak, és borúsabb hét év kezdődött, ami a pandémiával indult – mondta a jegybankelnök az 58. Közgazdász-vándorgyűlésen.
Matolcsy György a Magyar Közgazdasági Társaság idei rendhagyó, online konferenciáján elmondta: az évtized mostanihoz hasonló “brutális” indulása ritka a történelemben.
A jegybankelnök a Milyen évtizedben hajózunk 2020-2030-ban? címmel megtartott előadásában rámutatott: új pénzügyi forradalomban az aranyalapú bretton-woods-i rendszer nem jöhet vissza, az 1970-es években megindult pénzügyi liberalizáció sem jön vissza. Hozzátette: 2020-ban a modern pénzrendszer számos kihívás elé néz, a jegybankok szerepe átalakul, változnak a jegybanki politikák, bővül a jegybankok mandátuma.
Matolcsy György szerint azért is jöhet új pénzügyi forradalom, mert a mennyiségi lazítási programok a globális jegybankok világában, s ezért a pénzvilágban vadonatúj helyzetet teremtettek.
A digitalizáció átalakítja a világot, minden jegybank keresi a digitális pénz lehetőségét.
A jegybankok szerepének átalakulásáról azt mondta: az évtizedben a jegybankok szerepe egyre inkább nem hagyományos (unortodox), már az lett a 2008-as gazdasági összeomlásra adott válaszként, és ez folytatódik. Az árstabilitás mellett más mandátumok is belépnek, és a jegybanki politikák a fenntarthatóság felé haladnak – sorolta.
A jegybankok szerepet vállalnak a gazdaság stabilizálásában. A jegybanki mandátumok bővülése azt jelenti, hogy a kormányok és a jegybankok stratégiai szövetségesei egymásnak. Minden gazdaságpolitika csak környezeti fenntarthatóságon alapulhat a 2020-as évtizedben, hogy a jegybanki politikák is, az társadalmi követelmény, a korfák változása ezt szükségessé teszi – mutatott rá Matolcsy György. Ma 1,7 földnyi természeti erőforrást használ a világ, ami nem fenntartható.
Kiemelte: a háborús időkön kívül még nem volt ilyen jelentős eladósodás, mint jelenleg, az adósság pedig kihívás. Szavai szerint mindaz, amiről a mostani helyzetben hallunk, vagyis a mentőcsomagok, fejlesztési programok, azok eladósodást jelentenek. Azok mögött vagy állami, vagy jegybanki, vagy piaci pénzteremtés áll. Az eladósodás egy pillanatig, csak rövid ideig nem okoz gondot – húzta alá, hozzátéve:
legkésőbb 2022 után vissza kell térni az egyensúly és növekedés pályájára. Most először a növekedést kell visszaállítani.
Kitért arra: a jegybankok keresik az új eszközöket, amikkel segíthetik a globális versenyt. Nem elég a pénzteremtés, a fejlesztés, versenyképességi fordulatra van szükség. A több 10 milliárd euró fejlesztési forrás akkor tud hasznosulni. A 2020-as évtizedben az új nyersanyag az adat, “az adat az új olaj”, az információ lehet az évtized motorja – vélekedett.
