Az egyhetes betéti kamat szükséges mértékű emelésével az MNB a kockázati felárak növekedésére reagál, ez volt az indítéka a csütörtöki 50 bázispontos emelésnek is – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy háttérbeszélgetésen.
Kiemelte: látva az elmúlt időszak globális energia- és élelmiszerár emelkedését, a jegybank várhatóan megemeli inflációs előrejelzését a júniusi Inflációs jelentésben az előző, márciusi jelentésben szereplő 7,5-9,8 százalékról.
Szükséges, hogy az egyhetes betét hozamát a swappiaci hozamok is lekövessék, az MNB ezentúl még erősebb hangsúlyt fektet erre a területre; a jegybank beavatkozásaival szűkíti a likviditást – jegyezte meg.
Az alelnök jelezte, hogy a monetáris politika számára kulcskérdés az inflációs várakozások megfelelő horgonyzása és a másodkörös hatások tompítása. Ezt a jegybank az alapkamat-emelési ciklus “kiszámítható és határozott folytatásával fogja elérni“.
Az alapkamat-emelési ciklust legalább addig kell folytatni, amíg az infláció tetőzése nem körvonalazódik, mondta az alelnök és hozzátette:
a kamatemelési ciklus végétől egyelőre még “távol állunk“.
Az infláció emelkedése a nyári hónapokban várhatóan folytatódik, a “tetőzés” továbbra is az őszi hónapokra, valamikor szeptember-novemberre várható – mutatott rá. Az infláció mérséklődése a lakosság jelenleg igen magas várakozásait is lefelé húzza majd – fűzte hozzá.
A jelenlegi bizonytalan környezetben nehezen jelezhető előre, hogy az alapkamat és az egyhetes betéti ráta mikor fog összeérni, “folyamatosan haladni kell” ebbe az irányba – vélekedett. Megerősítette, hogy az alapkamat gyorsabban emelkedik betéti kamatnál és a folyamat végén össze fog zárni a kettő.
A második negyedévben a gazdaság növekedése még dinamikus volt, a lassulás jelei azonban már látszottak; a növekedés az év egészében 4 százalék fölött, akár 5 százalékon is alakulhat – jelezte előre.
Recesszióról szerinte “nem indokolt és nem is szabad beszélni“.
Virág Barnabás arról is szólt, hogy minden rendelkezésre álló információ alapján az Európai Unióval megszületik a megállapodás a helyreállítási alapról – várhatóan az év második felében.
A költségvetési politikáról megjegyezte: a szigorú és tovább szigorító monetáris politika és a fegyelmezett költségvetési politika az infláció tartós legyőzésének a kulcsa. A költségvetés egyenlegében a nyári hónapoktól kezdve komoly javulás várható; az idei hiánycél jó eséllyel elérhető – jelezte.
A kormányzati beruházások elhalasztását az alelnök kulcskérdésnek nevezte, ami – emlékeztetett – a költségvetés egyenlege mellett a folyó fizetési mérleget is javítani fogja.
Végül arra is kitért, hogy miközben a vállalati betétek átárazása megfelelő, a lakossági betétekről nem mondható el ugyanez. Ilyen magas inflációs környezetben azt javasolta, hogy az emberek szánjanak arra pár percet, hogy összehasonlítsák a különböző termékeket. Példaként felhozta, hogy az inflációkövető állampapírok megfelelő védelmet nyújtanak a befektetéseknek, és megjegyezte, hogy a bankok között erősebb versenyre lenne szükség.
