Backstop. Ezen áll vagy bukik a szabályozott Brexit. Ehhez ragaszkodik a konzervatív többség a londoni parlamentben. Ebből nem akarnak engedni Brüsszelben. De mit is jelent ez az egyszerűnek tűnő szó valójában – a csatorna két oldalán? Írásunk erre a kérdésre fókuszál.
A Backstop középpontjábanban az ír-észak-ír határ áll. A fő ok, amiért nincs egyezség Brüsszel és London között. Ezzel függ össze a backstop is. Az EU ragaszkodik a hozzá, a Brexit-párti toryk hallani sem akarnak róla. Theresa May a Brexit-tárgyalások során rábólintott, sőt támogatta. Az elbukott januári parlamenti szavazás óta már maga sem akarja. Újratárgyalná.
A backstop a Brexit-szerződés végszükség esetére hozott rendelkezése. Garantálja, hogy az Ír Köztársaság és Észak-Írország között nem lesz újra (vám)határellenőrzés, bárhogy is alakuljanak a tárgyalások a kétéves átmeneti időszakban.
A januárban a Westminsterben megbukott szerződés legfőbb gyengéje paradox módon, hogy alig tisztáz valamit.
Az EU és a britek lényegében abban állapodtak meg, hogy minden marad, ahogy eddig, és a kétéves átmeneti időszak alatt rendezik majd a vitás kérdéseket. Rejtély, hogy ami nem ment 2016-tól máig, az miért sikerülne 2019 és 2021 között. A kérdésre nincs válasz Brüsszelben és Londonban se. Ezért építették be a szerződésbe a backstopot.
Ír rendezés nélkül nincs brit kilépés
A backstop lényege: 2021-ig Nagy-Britannia marad a vámunióban, ezért nem lesz szükség határellenőrzésre. Ha 2021-ig sem sikerül kitalálni, miként lehet az ellenőrzést a vámunióból történő kilépés ellenére is elkerülni, akkor csak Anglia, Skócia és Wales távoznak. Észak-Írország marad a vámközösségben, sőt döntése szerint teljes egészében visszatérhet az európai közös piacra.
Ez Észak-Írország de facto elszakadását jelentené, ezért ez a briteknek szóba sem jöhet. Viszont 2021 után semmiképp nem akarnak a vámunióban maradni. Ez lehetetlenné tenné a Brexit-pártiak legfőbb követelésének teljesülését, az önálló kereskedelmi politikát, a szabadkereskedelmi megállapodások EU-tól független megkötésének jogát.
Láthatatlan határ – összeforrt gazdaságok
Az 500 kilométeres ír határ a Nagypénteki-megállapodás 1997-es megkötése óta láthatatlan. Az Észak-Írországban pusztító polgárháború évtizedei alatt állig felfegyverzett katonák őrizték. A kontroll visszaállítása a protestánsok és a katolikusok szerint is veszélyeztetné a törékeny békét. Észak-
Írországban a mai napig nincs teljes nyugalom. Legutóbb január végén Derryben robbantottak. A polgárháború alatt a határ és az átkelők kedvelt célpontjai voltak a merénylőknek. Még a jól őrzött zöldhatáron is könnyebb volt átjutni, mint a brit ellenőrzőpontokon.
Napjainkban évi 5,5 milliárd euró értékű áruval megrakott kamionok szelik át a láthatatlan vonalat. Havonta 380 ezer jármű, napi szinten pedig 23 ezer munkába ingázó profitál az eltűnt határsorompókból. A két ország gazdasága, különösen agráriumuk és élelmiszeriparuk összenőtt. A Guinnes például Dublinban főzi, de Belfastban palackozza a sört. Az export és az import értéke évi 4,9 milliárd font (észak-ír export: 2,2, import 2,7 milliárd).
Vita Londonban, ingatag egység Brüsszelben
A britek tehát nem akarják, se az határellenőrzést, se a vámuniót, se a backstopot. Mindezt hogyan lehetséges kivitelezni, az homályos. Valószínűleg May és Brexit-ügyi minisztere, Stephen Barclay se tudja. A 26 tagállam és Brüsszel álláspontja annál világosabbnak tűnik: Ragaszkodnak a kétéves kompromisszum keresés után aláírt szerződéshez, amelynek része a backstop is.
Az uniós intézmények folyósóin azonban azt hallani, hogy a szerződés nélküli kilépés rémképe megingatta a 26-ok egységét. A január végi londoni szavazás óta világos, hogy két tábor van, a szerződéshez ragaszkodók francia, és a megállapodásra törekvők német vezetésével.
„A kormány mindent elkövet, hogy megakadályozza a rendezetlen Brexit-et” – mondta a német gazdasági miniszter, Peter Altmaier. Berlinben elképzelhetőnek tartanak egy kompromisszumot.
Egy évig maradna a vámunió, nem lenne ellenőrzés. Ez alatt megoldást találnának az ír-kérdésre. Hogy ez a következő 1 évben miért sikerülne, ha az előző kettőben nem jött össze, rejtély. Csak az látszik, hogy a németek jobb híján előre menekülnének.
Javaslatukról a britek még nem nyilatkoztak, viszont a franciák és az írek elvetik. Utóbbiak nem akarnak még egy év teljes bizonytalanságot. Szerintük ez is veszélyeztetné az észak-ír békét. Abban sem hisznek, hogy May a német javaslathoz többséget találná a Westminsterben.
Ötletelés konkrétumok helyett – némi sci-fi beütéssel
Brüsszel a tagállamok közötti feszültség miatt visszatért eddig követett, jól bevált taktikájához. „A britek akarnak menni, nekik kell javaslatokkal előállniuk” – nyilatkozta nem először a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker.
Londonból azonban csak a megállás szükségtelenné tevő, automatizált, hightech-határ képlékeny ötlete A Brit zászlójön hónapok óta. Ezt még Elmar Block, a német kormány lázasan kompromisszumot kereső Brexit-ügyi különmegbízottja is sci-fi-nek tartja.
Theresa May közeli források már azt sem zárják ki, hogy Nagy-Britannia március 29. után szerződés nélkül marad a közös piac része. Az EU azt preferálná, ha a britek hivatalosan is eltolnák a kilépés dátumát. Ehhez azonban vélhetőleg szintén nem lenne többség a londoni parlamentben. Ezért Brüsszel két feltétellel belemenne az ex-lex állapotba is: nem tarthat tovább 2021-nél és a britek ezalatt tovább fizetik költségvetési hozzájárulásukat.
