Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár elnöke az új számlavezetési rendszer sikeres elindítását tekinti eddigi legnagyobb eredményének. A szakember szerint a kereskedelmi bankokkal maximálisan versenyképes elszámolási rendszer született.
A Magyar Államkincstár tavasszal sikeresen indította el új számlavezetési rendszerének teljeskörű szolgáltatásait. Ez nemcsak egy technikai megújulás, hanem a legmodernebb IT megoldásokon alapuló rendszer implementálását jelenti. A biztonságos rendszer működése az egész magyar gazdaságra és az állampolgárok életére is kihatással van.
„Az új kincstári számlavezető rendszert három részletben vezettük be. Tavaly május 1-jén egy szűkebb körnek indítottuk el, június 1-jén pedig már egy szélesebb ügyfélkör részére: az állami, de nem központi költségvetési szerveknek. Idén január elsejével indult el élesben a teljeskörű új számlavezetés, és fél év tapasztalatai után elmondhatjuk, sikeresen teljesítettük a vállalást. Ami azért nagyon fontos, mert ezzel egy 25 éves szisztémát lecserélve, a nagy bankokéval egyenértékű rendszert vezettünk be. Az új számlavezetéshez a költségvetési szervek január elsejétől csatlakoztak, ezzel egy komplex új rendszer infrastruktúrát indítottunk el sikeresen. A banki számlavezető rendszer mellett a költségvetés gazdálkodási modul, valamint a központi törzsadatkezelő rendszer és adattárház is megvalósult. Ezt követte februárban két újabb nagy feladat: a februári nyugdíj és a 13. havi nyugdíj utalása, ami együttesen több mint 600 milliárd forint kifizetését jelentette két külön tranzakcióval, de egyetlen napon. A másik kiemelkedően nagy megmérettetés a február 14-19-e közötti SZJA-visszatérítés volt, amikor a NAV gyűjtőbázisa alapján (ők állították össze a jogosultak körét), a Kincstár végezte az utalást. Ez is több mint 600 milliárd forintot jelentett és egyszerre másfél millió embert érintett kedvezményezettként” – részletezi Bugár Csaba elnök.
Aki szerint ez az extrém terhelés azért is nevezhető páratlannak, mert ez egy olyan próba volt, mint amikor teherautók állnak végig az átadás előtt álló hídon, ami később a valóságban már nem fordul elő. Nem véletlen, hogy a Magyar Államkincstár szakembereinek munkáját a pénzügyminiszter levélben is elismerte.
Az elnök hozzátette: a régi számlavezetési rendszert azért kellett mindenképpen lecserélni, mert ugyan megbízhatóan működött, de mivel az IT eszközök több generációs váltáson estek már át az elmúlt két és fél évtizedben, a rendszert alkotó régi hardverek és szoftverek egyre kevésbé voltak kompatibilisek az új eszközökkel és a rendszeresen szükségessé váló frissítésekkel. Így, miközben a szisztéma fenntartása óriási biztonsági és működési kockázatot jelentett, még az is nehezítette a helyzetet, hogy akik a régi technológia ismerői, lassan mind nyugdíjba vonultak. Az új számlavezetési rendszer beruházási költsége azért is térül meg több tekintetben, mert miközben a mai kor legnagyobb veszélyei közé sorolt internetes támadásokat is képes kivédeni, a kibővített kapacitás és a maximális üzembiztonság előnye mellett, hosszú ideig semmilyen új hardver, vagy szoftver beszerzésére nem lesz szükség.
Az új rendszer lehetőséget biztosít a kor követelményeinek megfelelő banki szolgáltatások bevezetésére, kiemelten például az Azonnali Fizetési Rendszerhez és annak kiegészítő szolgáltatásaihoz történő csatlakozásra is.
A Kincstár az otthonfelújítási támogatás elbírálásához és pénzügyi elszámolásának lebonyolításához kötődő program kezelésével is újabb feladatot kapott.
„A tavaly év elején indult otthonfelújítási program tavasszal gyorsult fel igazán, amire mi is felkészültünk, mert azzal számoltunk, hogy a több százezres, akár 800 ezer forintos SZJA-visszatérítésüket nagyon sokan az otthonfelújításra használják fel. Nem véletlen, hogy a program keretében június végéig több mint 141 ezer családnak közel 287 milliárd forint összegben utalt ki támogatást a Kincstár. Mindezt olyan rugalmas feldolgozottsággal, hogy az ügyfélkapun keresztül igénylőknek sok esetben mindössze két hét alatt teljesítjük az utalást. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy miközben a program iránt továbbra is megmaradt az érdeklődés, folyamatosan növekszik az ügyfelek által igényelt összeg” – magyarázza az elnök.
Kiemelve: az abszolút új tevékenység úgy illeszkedik a Kincstár működésébe, hogy ahhoz nem igényeltek létszámbővítést. A megyei szervezetben olyan feladatmegosztást alakítottak ki, amelyben nem feltétlenül a beadás helyén történik az elbírálás, hanem ott, ahol éppen kisebb a leterheltség. Ehhez további számítástechnikai kapacitásbővítést sem hajtottak végre, mert a már meglévő egyik rendszerüket alkalmassá tették az új feladatnak megfelelő nyilvántartásra és a törvényben előírt – online beadásnál 30, papíron benyújtott kérelmeknél pedig 60 napos – határidőt folyamatosan tartani tudja a Kincstár.
„Ami a lakossági igényeket illeti, azt látjuk, hogy az emberek elsősorban az energiahatékony megoldásokra költenek leginkább: a tetőfelújításra, nyílászárók cseréjére, a belső terek, pl. fürdőszoba felújítására, a napelem telepítésére. Emellett jelentős még az olyan, a lakás megszépítéséhez kapcsolódó beruházások aránya is, mint amilyen a bejárati lépcső, a teraszépítés megvalósítása.”
Bugár Csaba szerint a Kincstár életébe az is jelentős változást hozott, hogy az állampapírpiacon újabb lehetőségek nyíltak meg.
„Idén a lakossági állampapír-értékesítés terén a Kincstár volt az állománygyarapodás motorja, hiszen ügyfeleink befektetéseinek értéke több mint 400 milliárd forinttal növekedett. Ezzel a teljesítménnyel a bankokat megelőzve már harmadik éve folyamatosan piacvezető a Kincstár. Emellett az is komoly előrelépés, hogy országosan a Kincstár 75 állampapír értékesítési ügyfélszolgálatán, illetve a rendkívül fontos értékesítési partnernek számító Magyar Posta és a Fundamenta fiókjaiban is lehet díjmentesen állampapírt vásárolni, továbbá a Kincstár, a jól kezelhető internetes felületének köszönhetően már az internetes számlanyitásban is élen jár. Az értékpapír-számlanyitás egyharmada ugyanis az interneten, Ügyfélkapun keresztül történik. A jó eredményhez nyilván az is hozzájárul, hogy miközben már az inflációkövető állampapírral is megjelentünk, a visszaváltásnál mi a bankoknál megszokott 2 százalék felével, 1 százalékos díjjal számolunk.”
Bugár Csaba szerint az is látszik, hogy miközben a magyar lakosság 6 százaléka rendelkezik értékpapírszámlával a Kincstárnál, közülük egyre többen már tudatos befektetők, amit jól mutat, hogy sokan azonnal lecserélték a MÁP Plusz-t az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírra. Az Év Lakossági állampapír-forgalmazója lett a Magyar Államkincstár az Államadósság Kezelő Központ rangsora szerint. Az első díjat az állománynövekmény, az állománystabilitás és az online értékesítés kimagasló eredményei alapján kapta meg a Kincstár.
A Kincstár az új stratégia szellemében tovább halad a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló, szolgáltató típusú szervezet létrehozása felé. Ezt szolgálta az a nagyívű, belső szervezeti átalakítás is, amelynek eredményeként a belső szolgáltatóközpontok kialakításával a korábbinál is profibb, rugalmasabb szervezet jött létre.
Érsek M. Zoltán
