A hazai hitelpiacon is domináns volt a koronavírus-járvány hatása a második negyedévben: a kereslet csökkent, a banki kínálati feltételek szigorodtak, az állami hitelprogramok egy része pedig még nem fejtette ki teljesen a hatását – mondta a Magyar Nemzeti Bank elemzője.
A hitelezési folyamatokat ismertető MNB-jelentést kommentálva Dancsik Bálint a járvány hatásainak kompenzálására hozott állami eszközök közül kiemelte a márciusban meghirdetett törlesztési moratóriumot, amely mintegy kétezermilliárd forint likviditást hagy a vállalatoknál és háztartásoknál az év végéig. Az új hitelfolyósításokat a jegybanki és állami hitelprogramok jelentősen támogatják, stabilizálva a lakossági és a vállalati hitelpiacot – tette hozzá.
Az elemző ismertette, a vállalati hitelállomány a második negyedévben 126 milliárd forinttal mérséklődött az előző negyedévhez képest, negyedéves alapon a devizahitelek csökkentek jelentősen. Ugyanakkor éves alapon, 2020 júniusáig csaknem 700 milliárd forinttal bővült az állomány, ez 8,4 százalékos éves növekedés. Ez a vállalati hiteldinamika megfelel az uniós átlagnak, az előző években azonban még jelentősen meghaladta azt.
Az áprilisban indított növekedési hitelprogramokon keresztül (nhp) csaknem 190 milliárd forinttal támogatták a cégeket, ez a kkv-szerződéskötések 60 százalékának felelt meg a második negyedévben. A jegybank által elindított vállalati hiteltérkép segíti a cégeket a hitelprogramok közötti eligazodásban. Az elemző kitért arra, hogy a vállalati hitelfeltételek szigorodtak minden részszegmensben. A felmérésben részt vevő bankok az év második felében minden vállalatméret-kategóriában további szigorítást terveznek, ám ezzel párhuzamosan már a kereslet élénkülését vetítik előre.
Dancsik Bálint közölte: a lakossági hitelállomány 232 milliárd forinttal bővült 2020 második negyedévben, éves szinten mintegy 20 százalékkal. A növekedést elsősorban a babaváró hitelek dinamikus kibocsátása támogatta. A hitelintézetek mintegy 142 milliárd forint értékben kötöttek babaváró hitelszerződéseket a második negyedévben, ez június végén már a teljes lakossági hitelállomány mintegy 10 százalékát tette ki. Az MNB kutatása alapján az adósok háromnegyede lakáscélra használja a babaváró kölcsönt.
A járvány hatására a személyi kölcsönök estek vissza a legjobban, 63 százalékkal a tavalyi azonos negyedévhez képest – mondta az elemző.
Hozzátette: a fogyasztási és lakáscélú hitelfeltételeken egyaránt szigorítottak a bankok, ugyanakkor az év második felében már 16 százalékuk enyhítést helyezett kilátásba. Jelezte azt is, hogy nemcsak Magyarországon, hanem az eurózónában és a régióban is szigorúbbá váltak a lakossági hitelezési feltételek.
Kedvezőnek nevezte, hogy folytatódott a hosszabb távra kamatfixált hitelek térnyerése: a negyedévben megkötött lakáscélú hitelszerződések háromnegyede legalább 10 évre vagy a futamidő végéig fix kamatozással rendelkezik, emellett a lakáshitelek 73 százaléka minősített fogyasztóbarát lakáshitel volt.
