A javuló kockázati megítélés fennmaradása esetén a jegybank folytatja a következő hónapokban is az egynapos tenderek kamatkondícióinak a közelítését az alapkamathoz – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Megjegyezte, hogy a keddi ülésen a monetáris tanács további lépéseket tett a kamatkörnyezet májusban megkezdett normalizációja irányába: az egynapos fedezett hiteleszköz kamata – tehát a kamatfolyosó felső széle -, a kötelező tartalék választható részére fizetett kamat, illetve az egynapos betéti gyorstenderek és devizacsere tenderek esetében is 100 bázispontos csökkenésről döntöttek.
Az alapkamat jelenlegi 13 százalékos szintjét a testület megfelelőnek tartja, annak változtatása az infláció számottevő csökkenését követően kerülhet napirendre – erősítette meg.
Az alelnök elmondta, hogy az MNB döntéseit négy faktor: az óvatosság, a fokozatosság, az előzetes kommunikáció és a piaci hatások értékelése határozzák meg.
A pénzpiaci stabilitás érdekében az egynapos betéti gyorstendereket és devizacsere ügyleteket alacsonyabb kamattal, de a korábbi keretek szerint tartják meg – húzta alá.
Rámutatott: az év végére az infláció jó eséllyel “érezhetően 10 százalék alá” csökken, ugyanakkor a pálya az adóintézkedések hatására némileg följebb tolódott; a toleranciasávba – 2 és 4 százalék közé – a mutató 2025 elején tér vissza. Idén az új előrejelzés szerint 16,50 és 18,5 százalék közötti, jövőre 3,50 és 5,50 százalék közötti fogyasztói árdrágulás várható.
Felidézte, hogy a teljes fogyasztói kosár közel 40 százalékában már csökkentek az árak májusban, illetve az áremelési várakozások is csökkennek; mindezt úgy kommentálta, hogy beértek a monetáris politikai intézkedések.
Idén a gazdaságpolitika “minden meghatározó vektora” – a monetáris politika és a költségvetési politika egyaránt – a dezinfláció érdekében dolgozik – hangsúlyozta.
Virág Barnabás jelezte, hogy a gazdasági növekedés az infláció jelentősebb csökkenését követően, a második negyedévtől erősödhet. Idén a gazdasági növekedés pozitív tartományban – nulla és 1,50 százalék között – maradhat éves szinten, jövőre pedig már 3 százalék fölötti bővülés várható – tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy folytatódott a külső pozíciók javulása, a folyó fizetési mérleg hiánya a vártnál kedvezőbb lehet, a 2-3 százalékos sávban alakulhat idén.
A pénzpiac helyzete stabil, az állampapírpiaci felárak csökkentek, ugyanakkor a háború és az energiapiac továbbra is jelentős kockázatokat hordoznak – jegyezte meg.
Újságírói kérdésre Virág Barnabás elmondta, hogy az alapkamat és az egynapos betéti kamat alakításánál fontos szempontként figyelembe veszik a piaci várakozásokat. A jelenlegi álláspont az, hogy a két kamatszint szeptemberre érhet össze, ami reális értékelésnek tűnik – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a magyar kockázati megítélés a régiós átlag közelébe mikor térhet vissza az alelnök úgy fogalmazott, hogy a két legmeghatározóbb kérdésben – az infláció és a folyó fizetési mérleg alakulása – gyors javulás következett be, így 2024-re a megítélés a környékbeli országokhoz hasonló lehet. Azt is hozzátette, hogy a folyamatokat nagymértékben befolyásolja az is, hogy az európai uniós pénzek lehívása mikor indul meg.
Végül – szintén kérdésre válaszolva – azt is megjegyezte, hogy folyamatos a párbeszéd a jegybank és a kormány között az MNB eredményének elszámolása kérdésében, megoldást kell találni a “rendkívüli időszak helyzetének” rendezésére.
“Ami a jegybanknál veszteségként keletkezik, az ott van a gazdaság szereplőinél, minden olyan vállalkozásnál, amely a járvány idején alacsony kamatozású hitelt kapott, ott van a költségvetésben azon keresztül, hogy a jegybank olcsóbb forrást tudott biztosítani a turbulens gazdasági időszakban, ott van a nagyvállalatoknál a kötvényprogram formájában” – sorolta. Aláhúzta, hogy a jegybank legfontosabb tőkéje a bizalom, döntéseik fókuszában csak ez áll, és arra is kitért, hogy egy jegybank átmenetileg negatív saját tőkével is tud működni.
