A döntéssel 2018. októberében a nemzetközi tartalékon belül az aranytartalék aránya ezzel 4,4 százalékra emelkedett, ami megfelel a nem-euróövezeti közép-kelet-európai országok átlagának.

Az MNB 1986 óta most először vásárolt újra aranyat. Az aranytartalék emelésére és fizikai formában történő hazaszállítására 2018 októberének első felében került sor.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank tájékoztatóján, Budapesten elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök egy éve kérte fel a jegybank vezetését és a monetáris tanácsot, hogy gondolja újra az ország arannyal kapcsolatos stratégiáját. Az arany a biztonság, a kockázatkerülés és kockázatmegosztás eszköze, de egyben a nemzeti öntudatot is erősíti, egyúttal gazdaságpolitikai eszköz is  – mutatott rá  Matolcsy György.

Az MNB elnöke jelezte: a monetáris tanács az aranystratégia áttekintésekor azt tapasztalta, hogy a világ több jelentős jegybankja növelte aranykészletét. Az aranytartalék növelésében Kína, Oroszország és Dél-Korea jár az élen. A magyar jegybank a nemzetközi trendnek megfelelően határozott az ország aranykészletének megemeléséről – tette hozzá.

Matolcsy György emlékeztetett: Magyarországot, a magyarokat különleges kapcsolat fűzi az aranyhoz. A középkorban kincses Magyarországról beszéltek, a középkorban 300 évig az akkori Magyarország Európa “aranyhatalma”, legnagyobb aranytermelője volt, Európa akkori aranytermelésének öthatodát, a világ aranytermelésének harmadát adta.

Az MNB elnöke jelezte: a jegybank vezetése alapos vizsgálatot tartott, és arra az elhatározásra jutott, hogy első lépésben helyes hazahozni a korábbi 3,1 tonnás aranytartalékot, ez már itthon volt, amikor a monetáris tanács döntött arról, hogy tízszeresére emeljük a tartalékot. Ez a megemelt mennyiség, 31,5 tonna arany már Magyarországon van.

Pleschinger Gyula, a monetáris tanács tagja kiemelte: az arany története összefügg  az emberiség történetével, a világban sokáig működött az aranyra alapozott rendszer, amelyet először a I. világháború, majd az 1929-33-as gazdasági világválság vetett vissza. Később, a Bretton Woods-i egyezmény újra az aranyra alapozta a világ pénzügyi rendszerét, de ezt Nixon akkori amerikai elnök felmondta, ennek alapján véget ért az akkori aranystand rendszer.

Napjainkban, a 2008-as globális gazdasági válság után ismét az arany lett a biztonságos pénzügyi tartalékképzés legfőbb eszköze – mondta Pleschinger Gyula.

Nagy Márton, az MNB alelnöke elmondta: a régióban sokáig Romániának volt a legnagyobb aranytartaléka, de az utóbbi hónapokban Lengyelország jelentős mennyiséget vásárolt fel, így már náluk van a legtöbb nemesfém ebben a térségben. A teljes tartalék arányában Romániában még mindig a legjelentősebb az arany szerepe, 10 százalékot ért el a tartalékon belüli arány, Magyarországon a megemelt mennyiséggel ez az arány 4,4 százalékot tesz ki.

Fömötör Barna, a jegybank főigazgatója közölte: az aranykészletet légi úton szállították Magyarországra a nemzetközi szigorú biztonsági előírások betartásával, most a legmagasabb biztonsági fokozatú épületben őrzik. A teljes tartalék jelenleg 2300 darab aranytömbben van, egy aranytömb hossza 23 centiméter, 8 centiméter szélesek és 4 centi magasak, egy tömb súlya 12,5 kilogramm.

Az aranytartalék emelésére és fizikai formában történő hazaszállítására 2018 októberének első felében került sor – áll az MNB honlapján közzétett közleményében.

A sajtótájékoztatón nem hangzott el, hogy milyen áron vásárolta meg az aranyat az MNB.

Háttér

Az aranytartalék állományának növelése és hazahozatala gazdaságtörténeti szempontból is jelentős lépésnek tekinthető. A Magyar Nemzeti Bank 1924-es alapításától fogva tart aranytartalékot, ennek állománya azonban a tartás céljainak függvényében nagymértékben ingadozott az évtizedek alatt. Az aranytartalék mennyisége a II. világháborúig növekedett, majd annak végén mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt menekített ki az MNB legendás „aranyvonatán” az ausztriai Spital am Pyhrn-be.

Ez a mennyiség a háború után teljes mértékben visszakerült az országba, egyúttal fedezetet nyújtva az ország új fizetőeszközének, a forintnak a bevezetéséhez, ezzel támogatva a pénzügyi konszolidációt és a háború utáni magyar gazdaság stabilizációját.

A nyolcvanas évek végén Magyarország aranytartaléka a rövidtávú befektetési célok által vezérelve 40-50 tonna körül ingadozott, majd a rendszerváltás idején (1989 és 1992 között) az akkori jegybanki vezetők döntése nyomán minimális, mintegy 3,1 tonnás szintre csökkent és 2018 szeptember végéig ezen a szinten is állt. Az MNB mostani döntésével az aranytartalék 31,5 tonnás állománya 2018 októberére az 1946-os stabilizációs időszakot jellemző szintet érte el.

Az aranytartalékot rövidtávú befektetési, illetve hosszútávú stabilitási célból tartják az országok jegybankjai. A Magyar Nemzeti Bank mostani döntését a stabilitási célok vezették, az aranytartalék tartása mögött nincsenek befektetési megfontolások – áll az MNB honlapján az indoklás.

Az arany normál időszakban is bizalomerősítő tulajdonsággal rendelkezik, azaz nemcsak szélsőséges piaci környezetben, a nemzetközi pénzügyi rendszerben történő strukturális változások, vagy mélyebb geopolitikai válságok során tölthet be stabilizációs és védvonal szerepet.

Mindemellett az arany továbbra is az egyik legbiztonságosabb eszköznek tekinthető, ami olyan egyedi tulajdonságokhoz köthető, mint a fizikai nemesfém véges kínálata, amihez hitel- és partnerkockázat sem kapcsolódik, tekintve, hogy az arany nem egy konkrét partnerrel, országgal szembeni követelés.

A bejelentés alkalmából a Magyar Nemzeti Bank egy „aranykönyvet” is megjelentetett, amely kiadvány olyan meghatározó időszakokba nyújt betekintést, mint az aranypénz évszázadai, a nemzeti kincsünk aranyvonattal történő megmentése, vagy az ország aranytartalékának közelmúltbeli hazaérkezése.