Ha változik a környezet, akkor egy dologban biztosak lehetünk: a gazdáknak is változniuk kell – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Áder János volt államfőnek a Kék Bolygó című, hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető podcastjában.
Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének kérdésére, hogy ma mindenki az árvízről beszél, de 2024 nyara az aszályról, a hőségriadókról, az újabb és újabb hőségrekordokról szólt, és lehet-e tudni, mekkora károkat okozott az idei szárazság, Nagy István kijelentette, hogy az idei aszály nem volt a 2022-es, történelmi léptékűhöz fogható.
Akkor az extrém szárazság 1,2 millió hektárt érintett, ebben az évben a gazdák 390 ezer hektárról, azon belül 160 ezer hektárnyi dél-alföldi területről jelentettek aszálykárt – mondta el. Erre a problémára mindenképpen megoldást kell találni, de nincs egyetlen jó megoldás, nagyon sok összetett megoldást kell egyszerre alkalmazni – fűzte hozzá.
Az árvízi időszakban látható, kellenek a gátak, ugyanakkor a vizet meg is kell őrizni, tudni kell gazdálkodni vele, a törvényi háttér megteremtésének eredményeként az öntözéses gazdálkodásról szóló jogszabály kimondja, hogy az öntözés közérdek – mutatott rá.
Kitért arra, hogy sikerült földeríteni 447 sík- és dombvidéki tározó lehetséges helyét, megteremtették nyolc olyan ideiglenes víztározó kisajátításának és végleges tározókká nyilvánításának lehetőségét, amelybe ötmillió köbméter vizet tudnak betárazni.
Az agrárminiszter megjegyezte ugyanakkor, hogy az Európai Unió az ivóvízbázis védelmére hivatkozva nem támogatta Magyarország kérését egy öntözésfejlesztési program megvalósítására, ezért azt ökológiai vízpótlásrendszer kiépítése címen a Környezet és Energia Operatív Programba építve nemzeti forrásból valósítják meg.
A volt köztársasági elnök ismertetése szerint Magyarországon földrajzi, vízrajzi és költségvetési okokból a megművelt területek 7-10 százaléka tehető öntözhetővé, az összes terület öntözése illúzió.
A probléma enyhíthető, de teljes mértékben nem oldható meg, csak mérsékelni lehet, és arra kell törekedni, hogy ez mindig a helyi sajátosságoknak megfelelően történjen – jelentette ki az agrárminiszter. Kifejtette, van, ahol a fokgazdálkodás, máshol a csatorna tisztítása, bővítése, a zsilip javítása vagy az árasztás, esetleg a legmodernebb csepegtetős öntözés kiépítése a legcélravezetőbb.
Nagy István szavai szerint változnia kell a gazdák szemléletének.”Ha azt elfogadom, hogy változni kell, mert minden változik körülöttem, akkor már a siker útján járunk” – mondta.
Áder János hangsúlyozta, hogy a kulcsszó az alkalmazkodás, mert az aszályos évek ismétlődni fognak, és az azzal járó problémával nem 10-15 évenként, hanem kétévente, négyévente, vagy gyakrabban kell szembesülni.
Áder János a beszélgetésben vágyálomnak nevezte, hogy sikerül két Celsius-fok alatt tartani az átlaghőmérséklet-növekedést a Kárpát-medencében. Azt kérdezte az agrárminisztertől, mi segíthet a zöldség- és gyümölcságazaton.
Nagy István kritikusnak nevezte a helyzetet. Kifejtette, hogy két véglet van: a kiöregedett ültetvény régi technológiával és védelem nélkül, valamint a legkorszerűbb, öntözött, jég és fagy elleni védelemmel ellátott intenzív ültetvény, utóbbiak létrehozását támogatják, mert ez adja a termelés biztonságát.
Ha az elöregedett ültetvények tulajdonosait, illetve az idős gazdák utódait nem tudják rávenni arra, hogy vállalják a beruházásokat, pályázzanak, kötelezzék el magukat a gyümölcstermesztés mellett, akkor ők vesztesen fognak kikerülni az éghajlatváltozás elleni küzdelemből – hangoztatta.
Áder János az árvízről is kérdezte az országgyűlési képviselőként, korábban Mosonmagyaróvár polgármestereként is dolgozó, a napokban a térségben a védekezésbe is bekapcsolódó Nagy Istvánt. A tárcavezető kiemelte az árhullám tetőzésére, annak idejére vonatkozó előrejelzések pontosságát, a szervezettséget és fegyelmet, valamint a 2013 óta megvalósult árvízvédelmi beruházásokat, amelyeknek köszönhetően a Lajta mentén élők a korábbinál nagyobb biztonságban vannak.
Nagy István szólt az európai agrárszabályozásról is. Hangsúlyozta, hogy meg kell találni a fenntarthatóság és a versenyképesség közötti egyensúlyt, ellenkező esetben mind az élelmiszer-biztonság, mind az élelmiszer-ellátás veszélybe kerül.
