Mérsékelt növekedési kilátásokkal és célzott jóléti intézkedésekkel reagál a kormány a kedvezőtlen gazdasági folyamatokra – fejtette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy keddi háttérbeszélgetésen. A kabinet 2025-re már csak 1 százalékos GDP-bővüléssel számol, miközben új lakhatási programokat, adócsökkentéseket és a kkv-k számára kedvezményes finanszírozási eszközöket is kilátásba helyezett.
Minden korábbinál óvatosabb prognózissal számol a gazdasági kormányzat: a 2025-ös évre immár csupán 1 százalékos GDP-bővülést vár a Nemzetgazdasági Minisztérium. A legújabb előrejelzés érdemben közelebb áll az elemzői konszenzushoz.
Változó növekedési kilátások, óvatos költségvetés
A miniszter szerint az ipar gyenge teljesítménye és az aszály miatti mezőgazdasági visszaesés legalább 0,4 százalékpontot vesz el a GDP-ből. Ugyanakkor – hangsúlyozta – a belső fogyasztás továbbra is húzza a gazdaságot, és önmagában már az is eredmény, hogy a gazdasági teljesítmény nem süllyedt negatív tartományba. Jövőre már 3,1 százalékos növekedést remél a kormány, részben az autó- és akkumulátorgyártás, valamint az amerikai–európai vámmegállapodás stabilizáló hatása miatt.
A hiánycél az év elején emelkedett 3,7-ről 4,1 százalékra – ezt a friss adatok tükrében a kormány tarthatónak látja. A 2026-os költségvetési hiányt pedig már 4 százalék alatt szeretnék tartani – ez annak fényében nagy kihívás, hogy 925 milliárd forintnyi adócsökkentés és állami béremelés indul januártól, miközben az Otthon Start Programnak 50-100 milliárdos költségvetési kihatása lehet a jövő évre.
Inflációs várakozások, kérdéses árrésstop
A kormány 2025-re 4,7 százalékos inflációval számol, míg 2026-ban már csak 3,7 százalékos értékkel. A júliusi inflációs adat 4 százalék lehet a miniszter szerint, így a tendencia csökkenő, mivel júniusban ez 4,6 százalék volt. Az élelmiszer-infláció továbbra is érzékeny pont, különösen az idénytermékek áringadozása miatt.
Az árrésstop sorsa még nem dőlt el – a döntés a kormányülések napirendjén eddig nem szerepelt. Más kérdés, hogy a választások közeledtével egy esetleges eltörlés komoly árkiugrást hozhatna, így annak fenntartása politikailag is logikusnak tűnik.
Otthon Start és új lakhatási programok
Szeptembertől indul az Otthon Start program, amely fix, 3 százalékos kamatozású lakáshitelt kínál első lakásvásárlóknak akár 50 millió forintig, 25 éves futamidővel. A konstrukció újdonsága, hogy nemcsak családosok, hanem egyedülállók és korábban csak részben tulajdonos párok is igényelhetik. A program költségvetési hatása 2026-ra 50–100 milliárd forint lehet, de 2025-ben még nem jelent tényleges kiadást, mivel az induló évben a bevételek ellensúlyozzák a támogatást.
Külön lakhatási program készül az állami alkalmazottak, mintegy 437 ezer fő számára. Részleteket ősszel ígér a kormány.
Kkv-programok és adócsökkentési tervek
A Demján Sándor 1+1 hitelprogram kifutása után jön a 2.0-s változat, amely újabb lehetőségeket biztosít majd a kis- és középvállalkozásoknak. Emellett megújulhat a Széchenyi-kártya program is, a cél, hogy további kamatelőnyöket nyújtsanak a vállalkozásoknak.
A kabinet új adócsökkentési konstrukciókon is dolgozik, részleteket szeptemberre ígérnek. Nagy Márton ugyanakkor leszögezte: nem egy korábbi szja-visszatérítés típusú intézkedésre kell számítani.
Őszi jóléti intézkedések: béremelések, családi támogatások
Ősszel egész sor új szociális és gazdaságpolitikai intézkedés lép életbe:
-
Szeptember: pedagógusok teljesítményalapú béremelése
-
Október: háromgyermekes anyák szja-mentessége (ez idén 50 milliárd, jövőre 200 milliárd forintos terhet jelent a költségvetésnek)
-
Október közepéig: a nyugdíjasoknak szóló 30 ezer forint értékű élelmiszer-utalvány postázása, amit élelmiszer üzletekben és árusoknál lehet felhasználni
-
November: nyugdíjak 42 ezer forintos inflációs korrekciója (105 milliárd Ft-os költségvetési kiadás)
-
Január: családi adókedvezmény megduplázása, 30 év alatti egygyermekes és 40 év alatti anyák szja-mentessége, 13%-os minimálbér-megállapodás életbe lépése
-
Február: „fegyverpénz” kifizetése a jogosultaknak
