Mintegy 1,8 millió tonnával kevesebb szén-dioxid került a légkörbe annak köszönhetően, hogy Németország a három nyári hónapra bevezette a 9 eurós jegyet, amellyel az utazók egy hónapig korlátlanul utazhattak a regionális vonathálózatokon, villamosokon és buszokon.
A 9 eurós jegyből – amely az üzemanyag-fogyasztás csökkentését és a megélhetési válság enyhítését célozta – a június 1-jei bevezetése óta mintegy 52 milliót adtak el, ezek ötödét olyanok számára, akik egyébként nem használták a tömegközlekedést. A rendszer szerdán ér véget – írja a Guardian.
A kutatást végző Német Közlekedési Vállalkozások Szövetsége (VDV) szerint a 9 eurós jegy miatt a személygépkocsiról a tömegközlekedésre váltók száma áll a kibocsátás-csökkenés hátterében.
“A 9 eurós jegyek népszerűsége töretlen volt, és igazolható a pozitív hatása a klímaváltozás elleni küzdelemben”
– közölte a VDV. Adataik szerint a megtakarított kibocsátás 350 ezer háztartás áramellátásának felel meg, és egy év alatt hasonló csökkenés lenne tapasztalható, ha Németország bevezetné a sebességkorlátozást az autópályákon. Egy átlagos személygépkocsi évente körülbelül 4,6 tonna szén-dioxidot bocsát ki.
Olaf Scholz kancellár, akit az utóbbi hónapokban a németországi üzemanyagár-emelkedés és a megélhetési költségek meredek emelkedése miatt egyesek szerint közömbös hozzáállása miatt támadtak, elismerően nyilatkozott a programról, és a 9 eurós jegyet “eddigi legjobb ötletünknek” nevezte.
A rendszer vélhetően hozzájárult ahhoz is, hogy a jelenleg 8% százalék körüli infláció valamivel alacsonyabb legyen, mint amilyen egyébként lett volna.
De az utasok nemcsak a rendszer olcsóságát dicsérték, hanem a rendszer egyszerűségét is, mivel a számtalan közlekedési zónától kezdve a régiónként eltérő jegykategóriákig sokféle bonyodalomtól megszabadította őket.
A jegyet a vásárlók valamivel több mint 37%-a használta munkába járásra, 50%-a mindennapi utazásra, például bevásárlásra vagy orvoshoz járásra, 40%-a látogatásra, 33%-a pedig egynapos kirándulásra.
“A déli Bajorországtól az északi Rostockig utaztam, és olyan helyeket láttam, ahová egyébként soha nem látogattam volna el” – mondta a 80 éves Ronald Schenck egy regionális műsorszolgáltatónak. “Egy vagyont spóroltam meg, és nagyon jól éreztem magam.”
A kormányra és a regionális közigazgatásra most hatalmas nyomás nehezedik, hogy valamilyen formában folytassák az akciót. A várakozások szerint a helyettesítő jegyek ára legalább hatszor magasabb lenne, de a felmérések szerint a lelkesedés nagy egy ilyen rendszer iránt.
A német szövetségi környezetvédelmi ügynökség szerint egy az tonna szén-dioxid-kibocsátásból eredő környezeti kár körülbelül 180 eurót ér.
A kampányolók szerint ezt a számítást fogják érvként felhasználni, hogy a kormánynak miért kellene a jövőben is támogatnia az olcsó tömegközlekedési rendszert, miután egyes tisztviselők szerint túl drága lenne folytatni azt a megélhetési költségek emelkedése idején.
A kritikusok azonban a túlzsúfolt vonatokra és arra hivatkoztak, hogy az utasok gyakran nem tudnak kerékpárt felvinni a fedélzetre, és ezek miatt nem kellene megismételni a programot. Attól is tartanak, hogy az akció folytatása esetén kevesebb pénz áll majd rendelkezésre a közlekedési hálózatok fejlesztésére, amelyek különösen a vidéki területeken elégtelenek, és a független szolgáltatások közötti összeköttetés néha nem is létezik. A jegyeladások a vidéki területeken voltak a legalacsonyabbak, ami a feltételezések szerint a tömegközlekedés gyenge elérhetőségének köszönhető.
A VDV a Deutsche Bahn nemzeti vasúttársasággal, valamint a Forsa és az RC Research marketingkutató szervezetekkel közösen hetente mintegy 6000 – összesen mintegy 78 ezer – interjút készített az utasokkal országszerte.
