Nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,50 százalékos szintjén keddi ülésén az MNB Monetáris Tanácsa.
Nem módosult a kamatfolyosó két széle sem: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt. Az előző, júniusi ülésén sem változtatott a testület a jegybanki alapkamaton, a kamatfolyosón, illetve az egynapos (O/N) hitel kamatán.
Az előző kamatdöntő ülésen a monetáris tanács egyhangúlag döntött az alapkamat változatlan szinten tartásáról. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy az előretekintő iránymutatás megváltoztatása nem indokolt, a szigorú monetáris politikai irányultság fenntartása továbbra is szükséges.
Legutóbb szeptemberben változott a jegybanki alapkamat, akkor 25 bázispontos csökkentésről határoztak a tanácstagok. A keddi döntést követően az MNB honlapján megjelent közlemény szerint a monetáris tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett.
Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.
A reálgazdaságra kitérve közölték: a magyar gazdaság 2025 első negyedévében stagnált, a lakossági fogyasztás stabil növekedése mellett a beruházások elhúzódó visszaesést mutatnak, és szűkült az ipari termékexport a bizonytalan világpiaci környezetben.
A magasfrekvenciás adatok a második negyedévre is visszafogott teljesítményt jeleznek – írták, hozzátéve, hogy a második fél évben a stabilan növekvő fogyasztás és a normalizálódó külső kereslet a gazdasági növekedés fokozatos élénkülése irányába hat.
A jegybank várakozása szerint a jövő évtől mind belső, mind külső tényezők támogatják a növekedés gyorsulását. Az emelkedő reálbérek és a kormányzati adócsökkentések egyaránt hozzájárulnak az erős fogyasztásdinamikához, az európai konjunktúra élénkülésével és az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházásainak felfutó termelésével pedig az export gyorsabb bővülése várható.
Júniusban az infláció 4,6 százalékra emelkedett, míg a maginfláció 4,4 százalékra mérséklődött, azonban a lakossági inflációs várakozások továbbra is magas szinten tartózkodnak, míg a vállalati árvárakozások mérséklődtek a múlt hónapban.
Az MNB várakozásai szerint az infláció az év hátralévő részében továbbra is a 4 százalékos toleranciasáv felett alakul. Az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba, és 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt. Az élénk fogyasztás, a változékony nyersanyagárak és az erős bérdinamika mellett szigorú monetáris kondíciók biztosításával érhető el fenntartható módon az árstabilitás – mutatnak rá a közleményben.
Kitérték arra is, hogy a bankrendszer likviditástöbbletének az idei első félévben megvalósult fokozatos mérséklődéséhez igazodva augusztus 1-től a kötelező tartalékráta 10 százalékról 8 százalékra csökken. A kötelező tartalék nem kamatozó része továbbra is a tartalékalap 2,5 százalékát teszi ki-közölte az MTI.
A technikai jellegű lépéssel a likviditási folyamatok semleges hatásúak a monetáris transzmisszióra, nem jelentenek változást a monetáris politika továbbra is szigorú irányultságában – jelezték.
A tájékoztatás szerint a jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a fenntartható gazdasági növekedéshez.
A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, az inflációs várakozások jegybanki céllal összhangban lévő horgonyzásához, és ezáltal az inflációs cél fenntartható eléréséhez – áll az MTI közleményben.
