Németországban történelmi mélypontra csökkent a csődeljárások száma. Az ok jogi és nem gazdasági, egy átmeneti moratórium. Egyidejűleg sok ágazatban drámaian romlott a fizetési morál. Az elemzők több ezer ’zombivállalkozásról’ beszélnek. A csődhullám az év végén jöhet.
„Berlin túltolta a biciklit”
Az egyik legnagyobb német inkasszócég, a müncheni Creditforum csődhullámot vár az év végére. Az ügyvezető, Volker Ulbricht szerint ez jobb lenne, mint a mostani állapot: „Rossz fizetési morál, körbetartozás és általánossá váló bizalmatlanság helyett tiszta lap.”
A pénzügyminiszter és szociáldemokrata kancellár-jelölt más véleményen van. Olaf Scholz jó válságmenedzselése pozitív eredményeként látja, hogy a tavasszal beharangozott csődhullám eddig elmaradt.
A fizetésképtelenségek alacsony számában nagy szerepet játszik a csődtörvény márciusi módosítása. Az eladósodott, fizetésképtelen gazdasági szereplők átmenetileg nem kötelesek csődvédelmet kérni, illetve fizetésképtelenséget jelenteni. Ennek következtében az első félévben 8 százalékkal csökkent a csődeljárások száma. Az év első 6 hónapjában a tavalyi 13 ezernél ezerrel kevesebb indult. Júliusban – éves összehasonlításban – 30 százalékos volt a visszaesés.
„És ez minden idők legnagyobb válsága kellős közepén!” – mondja a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) Volker Ulbricht. „A kormány a jogszabály túlzott lazításával túltolta a biciklit”.
Hasonló véleményen van a rangos kölni Német Gazdaság Intézete (IW). Az év végére 4.300 ’zombivállalkozással’ számolnak: Fizetés- és életképtelenek, de a jogszabályi moratórium megóvja őket a csődtől. Az IW elemzése szerint 2020 végig 17 ezer csődeljárás lehet, 8 százalékkal kevesebb, mint tavaly. A munkaadó-közeli kutatóintézet számításai szerint a gazdasági realitásokat figyelembe véve az első félévben a 8 százalékos csökkenés helyett 15 százalékkal több cégnek kellett volna csődöt jelentenie. Ha az első és a második félévet összeadjuk, 23 százalékos űr áll elő. 4.300 cég, amely ellen nem indult csődeljárás, pedig tevekénységének nincs gazdasági perspektívája – vonja le a következtetést az IW.
A csődjelentési moratóriumot nem lehet igénybe venni, ha a kintlévőségek több, mint 10 százaléka három héttel a fizetésképtelenné válás előtt képződött. A kormány tehát a régebb óta nagyobb adósságot maguk elő görgető cégeknek akart segíteni, hogy ne a COVID legyen az utolsó szög a koporsójukban. A moratórium csak az év végéig él.
Fizetési morál és körbetartozás
A Creditforum szerint a korábban Németországban kiváló fizetési morál látványos romlása mutatja, hogy az átmeneti szabályozás egészségtelen helyzetet teremtett. Különösen az utazási, vendéglátó és rendezvényszervezési szektorban vált általánossá a körbetartozás. Utóbbiaknál a krízis előtti 15 napról 29-re nőtt a számlák átlagos kiegyenlítési ideje. A Creditforum normál körülmények között ritkán mér 2 napnál nagyobb változást egy év alatt.
Meglepő, de a szintén nagy forgalomcsökkenést átélő kiskereskedelemben nem növekedett szignifikánsan a fizetési idő és nem jellemző a körbetartozás sem. Ennek az lehet az oka, hogy az elmúlt években sok bedőlés volt, amely elsősorban nagy, sok embert foglalkoztató láncokat ért el (Karstadt, Hertie, Quelle). A szektor már edzett. A kiskereskedők érdekképviseleti szervezete, a Handelsverband vihar előtti csöndről beszél.
„A kereskedők már nyár elején, a karanténszabályok feloldása után szezonvégi végkiárusításba kezdtek, így átmeneti likviditáshoz jutottak.”
Az év második felében 50 ezer csőddel számol a szakmai érdekképviselet. Különösen a kisebb, kevés tartalékkal rendelkező kereskedőket dobhatják be a törülközőt.
A COVID-válság legnagyobb nyertese az online kereskedelem volt. Az ágazat cégeinél még csökkent is az amúgy is rövid fizetési idő: 9 napról 7-re.
A társadalombiztosításnak sokban van a kevés is
A Szövetségi Foglalkoztatási Hivatalnak (BA) a kevés csődeljárás ellenére mélyebben kell a zsebébe nyúlnia, mint tavaly. A fizetésképtelen cégek bérkintlévőségeinek megtérítése a foglalkoztatottak számára a 2019-es 560 millió euróval szemben az idei első félévben 737 milliót emésztett fel. Ez azt mutatja, hogy az idén csődvédelmet kért vállalatok közül több a nagyobb, több embert foglalkoztató, mint tavaly.
A BA készül az év végére prognosztizált csődhullámara. Belső átcsoportosítások és továbbképzések után 65 százalékkal több köztisztviselője fogja tudni feldolgozni az ügyeket. Így a munkavállalóknak nem kell majd többet várniuk az elmaradt bérük társadalombiztosítási megtérítésére.
