A hosszú lejáratú hozamokra ható jegybanki programok hatékonyságának növelése érdekében a monetáris tanács 33 százalékról 50 százalékra emelte az egyes állampapír-sorozatok jegybank által megvásárolható mennyiségét – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Változás az is, hogy a megvásárolható eszközök köre kibővül az állami készfizető kezesség mellett kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, az állampapír-vásárlásokkal megegyező stratégiai paraméterek alkalmazása mellett.
Az új, finomhangoló lépések bevezetése mellett a jelenlegi, gyorsan változó környezetben a jegybank heti vásárlásainak összegét rugalmasan alakítja, a vásárlásokat a hosszabb futamidőkre fókuszálva – szól az MNB magyarázata.
A vásárlások rendszeres heti aukciók és aukción kívüli vásárlások keretében is történhetnek.
Leszögezték, hogy a monetáris tanács az állampapír-vásárlási programot tartós piaci jelenlét mellett a szükséges mértékben fogja használni. Az MNB korábbi döntésének megfelelően a program indulásához képest számított 1000 milliárd forintos állománynövekedésnél technikai felülvizsgálatot hajt végre.
Az MNB közvetlen állampapír-vásárlások keretében, valamint fedezett hiteleszközén keresztül már mintegy 2300 milliárd forintnyi (a GDP közel 5 százalékát kitevő) forrást biztosított, amivel leginkább az állampapírpiaci hozamgörbe középső és hosszú szakaszát támogatta. Utóbbi eszköz nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bankrendszer piaci forint állampapír-állománya közel 1800 milliárd forinttal (a GDP 3,8 százalékával) nőtt.
Az MNB által alkalmazott monetáris politikai megközelítés a hozamgörbe laposodásának irányába hat.
A döntés célja a monetáris transzmisszió hatékonyságának megőrzése, ami a gyorsan változó globális piaci hangulatban és a megnövekedett államháztartási finanszírozási igény mellett is támogatja az államadósság lejárati szerkezetének hosszítását, az állampapírpiac stabilitásának fenntartását, illetve a hozamgörbe meredekségének csökkentését.
Az EKB-nak a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére meghozott intézkedéseivel összhangban az egyes értékpapír-sorozatok esetében a megvásárolható mennyiség arányának emelése nagyobb mozgásteret biztosít az MNB számára, hogy a hozamgörbe hosszabb lejáratain is rugalmasan alakíthassa a monetáris kondíciókat, amennyiben azt a gazdasági és pénzpiaci körülmények megváltozása indokolttá teszi. A lépés összhangban áll a hosszú hozamok elmúlt években a monetáris transzmisszióban és pénzügyi stabilitásban betöltött, megnövekedett szerepével és jelentőségével – indokolt az MNB.
Emlékeztetnek, ahogy arra a szeptemberi Inflációs jelentés kiemelt kockázati pályája is utalt, aktuálisan a globális kockázatkerülés erősödése jelenti a legnagyobb kockázatot az inflációs kilátások szempontjából. Az MNB egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a jelenlegi bizonytalan globális piaci környezet bármilyen csatornán keresztül az inflációs kockázatok emelkedését okozza. Ennek megfelelően az MNB a növekvő kockázatokra az elmúlt hetekben összehangolt döntéssorozattal reagált. Szeptember 8-án devizalikviditást nyújtó swapeszközt jelentett be, szeptember 24-én pedig az egyhetes betéti rátát 0,6 százalékról 0,75 százalékra módosította.
A jegybank intézkedései koherens módon támogatják a monetáris politikai célok megvalósulását. A monetáris tanács számára kiemelt fontosságú, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban az általa optimálisnak tartott kamatszinttel összhangban alakuljanak. A hozamgörbe rövid oldalán végrehajtott lépések hozzájárulnak a monetáris kondíciók stabilitásának megőrzéséhez, és ezen keresztül az árstabilitás fenntartásához – fogalmaz az MNB.
