Az időjárás idén sem könnyítette meg a hazai haltermelő gazdaságok dolgát, az aszály okozta nehézségek ellenére azonban idén is bőven jut majd kiváló minőségű magyar hal a karácsonyi kínálatba. A tógazdaságok emellett a horgászati célú haltelepítésére is jelentős mennyiséget különítettek el – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL), valamint a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) által tartott közös sajtótájékoztatón.
A 2024-es év a haltermelő extenzív tógazdaságok számára vegyes képet mutatott. A tavalyi évhez hasonlóan, a haltermelők számára az időjárás, különösen a vízminőség és a vízszint ingadozása jelentős hatással volt a termelési folyamatokra. Számos dunántúli halgazdaság komoly vízhiánnyal küzdött, ami negatív hatással volt a termelésre, az alacsony vízszint ugyanis kedvezőtlen termelési közeget nyújt a halaknak. Ennek a jelenségnek az egyik fő következménye az oxigénhiányos halpusztulás, valamint a súlygyarapodás lelassulása. Mindez komoly anyagi veszteséget okoz a tógazdaságoknak. Az Alföldön az öntözőcsatorna-hálózat meglétének köszönhetően jobban megoldható a vízutánpótlás biztosítása, azonban a szivattyúk üzemeltetéséből adódóan ennek komoly elektromos áram igénye van, ami többletköltséget jelent.
A hazai halgazdaságok már gőzerővel dolgoznak, ami nem véletlen: a karácsonyi időszakban értékesítik a megtermelt étkezési célú hal 55-60 százalékát. A felkészültség teljes, mivel az őszi lehalászásokra a legalkalmasabb időszak az október és december közötti időszak. A gazdaságok legnagyobb nehézsége ilyenkor a megfelelő létszámú idénymunkás toborzása, a lehalászás, a válogatás és a szállítás ugyanis komoly erőforrásokat igényel az év ezen időszakában.
Az étkezési ponty és ragadozó fajok esetében – ide tartozik a magyarok körében közkedvelt szürkeharcsa, az afrikai harcsa és süllő – a megszokott magas minőség biztosított. A hazai fogyasztók így a 2024-es karácsonyi menü alapanyagát is kiváló minőségű magyar halak közül válogatva vásárolhatják meg. Az év végi ünnepi időszakban a tradicionális szokások kerülnek előtérbe, emiatt még mindig a ponty a legkelendőbb. A kínálat az élő haltól a különböző feldolgozottsági fokú (patkó, filé) termékig terjed. A ponty mellett keresett halfaj a busa és az amur is, a szálkától ódzkodó fogyasztók pedig előszeretettel választják a ragadozó fajokat, a harcsát és a süllőt. Az elmúlt években megfigyelt trend várhatóan az idén is megjelenik majd: míg az idősebb generáció inkább az élő halat keresi, a fiatalok az egyre magasabb feldolgozottsági szintű termékeket részesítik előnyben. A változó fogyasztói igényeket a hazai tógazdaságok is érzékelték és igyekeznek minél szélesebb termékpalettával kiszolgálni a vásárlókat.
A hazai gazdaságok ugyanakkor nem csak étkezési célra nevelnek halat, a termelési ciklus megkezdésekor minden esetben figyelembe veszik a horgászok igényeit is. Az éves megtermelt mennyiség mintegy 40 százalékát a horgászati célú hal előállítására kötik le a haltermelők.
A MOHOSZ és a MA-HAL stratégiai együttműködésének köszönhetően évről évre nő a horgászati célú haltelepítések volumene, amit a MOHOSZ által a célzott telepítési pályázatokra fordított keretösszegek emelése is ösztönöz. A horgászok az elmúlt években nem csak a pontyot, hanem az őshonos ragadozókat és keszegféléket is keresik, ami nagyban hozzájárul természetes vizeink halösszetételének diverzifikálásához.
