Idén a gazdasági növekedés elérheti a 6 százalékot, jövőre pedig már a 6-7 százalékos dinamika sem zárható ki. Ezzel a teljesítménnyel Magyarország háta mögött hagyhatja a szomszédos országokat, újra a régió éllovasa lehet – mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója.
Nagy Márton az InfoRádióban elmondta: két dolognak köszönhető, hogy a gazdaság idén már várhatóan jól teljesít a járvány negatív hatásai ellenére.
Egyrészt arról van szó, hogy az elmúlt 10 év gazdaságpolitikája következtében a magyar gazdaság megerősödött és válságálló lett, másrészt a magyar válságkezelés is jól vizsgázott, gyorsan, célzott eszközökkel avatkozott be a gazdaság védelme és helyreállítása érdekében – fejtette ki.
A recept egyszerű volt: a foglalkoztatottság védelme mellett a beruházások ösztönzésére fokuszált a kormány – húzta alá a miniszterelnöki főtanácsadó. A két legfontosabb lépés szerinte a védekezés során a bértámogatás és a hiteltörlesztési moratórium bevezetése volt.
A gazdaság újraindítása során kiemelten fontosak az adócsökkentések, így a munkáltatói járulékok célzott elengedése, az iparűzési adó felezése a kkv-k esetében és a fiatalok személyijövedelemadó-mentessége, továbbá az állami, a vállalati és a családi beruházások ösztönzése, a családok védelme és a 13. havi nyugdíj visszaépítése – mutatott rá Nagy Márton.
Nagy Márton úgy fogalmazott, hogy az állami beruházások idén és jövőre is uralni fogják a gazdaságot, ami “nem kiszorítja, hanem segíteni fogja a magánberuházásokat“.
A beruházások támogatása Magyarországon nem újkeletű, a 2010 és 2019 közötti időszakban is erre épült a gazdaságpolitika – emlékeztetett.
A források felhasználásában azt az aranyszabályt kell követni, hogy minden elköltött 1 forint, legalább másfél forint hatást gyakoroljon a GDP-re – tette hozzá.
2021-ben és 2022-ben az állami beruházások középpontjában az építőipari beruházások, a családi beruházások középpontjában pedig az otthonfelújítások és az újlakásépítések állnak – jegyezte meg a főtanácsadó.
Szerinte a következő két évben az iparpolitika egyik legfontosabb területe az építőipar és a hozzá kapcsolódó építőipari alapanyaggyártás lesz.
Ez utóbbi iparág jelentős része külföldi kézben van – hangsúlyozta, jelezvén, hogy szükség lenne a konszolidációra a magyarországi építőipari alapanyaggyártás területén, hogy a sok kis gyártó versenyképes legyen a nagy külföldi cégekkel szemben.
Ami a 2021-2027 közötti időszakot illeti, állami oldalról gazdaságfejlesztési célokra közel 50 ezer milliárd forint áll rendelkezésre, ami az egy éves GDP közel 100 százaléka
– hívta fel a figyelmet Nagy Márton.
Ebből 30 százalék európai uniós forrás, 70 százalék pedig belföldi és egyéb forrás – tette hozzá, utalva arra, hogy ehhez még hozzájönnek a piaci források, bankhitelek és a működőtőke is.
Arra is kitért, hogy a tendencia a pénzforrások eredetét tekintve fokozatosan javul, néhány éve még 50 százalékot tettek ki az uniós eredetű pénzek.
