Kedden 413,8 forinton zárt a forint árfolyama az euróval és 415-ön a dollárral szemben. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy látja, miközben az amerikai valuta erősödése az egész európai gazdaság gyengélkedését is tükrözi, nagy kérdés, hogy a forint esetében mi történik a 410 forintos lélektani határ környékén. Kedvező válasz csak akkor lehet, ha Magyarországnak sikerül megállapodnia az EU-s pénzekről. Az elemző szerint még nincs kettős valuta Magyarországon, de kérdéseket vet fel, hogy a kormány euróban és dollárban is elfogadja az adóbefizetéseket.
„Továbbra is az általános nemzetközi kockázatkerülés erősíti a forint gyengülését. Nem jött jól, hogy a Gazprom bejelentette, augusztus végén három napra ismét leállítja a gázszállítást az Északi Áramlat-1 vezetéken, mert nem tudni, hogy ez egy valóban csak három napig tart, vagy tovább. Kínából is rossz hírek jönnek a növekedést illetően és ugyanez a helyzet Németország esetében is, miközben az látszik, hogy egész Európa küzd és nehéz időszak elé néz. Erre jelent reakciót a befektetők kockázatkerülési hangulata, ami az európai gazdaság általános gyengélkedése miatt a dollár erősödéséhez vezetett: az amerikai fizetőeszköz a 0,99-es árfolyammal áttörte a paritást az euróval szemben. Ami azt jelenti, hogy egy dollár most többet ér, mint egy euró. Ráadásul Amerikában pénteken tartják azt a konferenciát, ahol Jerome Powell, az amerikai jegybank, a Fed elnöke beszél, és az elemzők attól tartanak, hogy további kamatemelések jönnek még az USA-ban. A forint szempontjából pedig külön kihívást jelent, hogy milyen eredményt hoz a magyar kormány által a hét elején, az Európai Uniónak a jogállamisággal kapcsolatos kifogásaira küldött válasza. Magyarán: megkapja-e Magyarország az EU-s helyreállítási alapból várt hatalmas összeget, ami nagyban stabilizálni tudná a forint helyzetét. Az itt felsoroltak miatt az elemzők most kiemelten figyelik, mi történik az euró 410 forintos pszichológiai szintjénél, amelynek egyértelmű áttörése további forintgyengüléshez vezethet”- magyarázza a pénzpiaci elemző.
Németh Dávid szerint Magyarországnak még a mostani nehéz helyzetben is megvannak a maga – igaz, korlátozott – eszközei a forint további gyengülésének megakadályozására. „Jövő kedden lesz az MNB következő kamatdöntő ülése. Meglátjuk, mi történik ott, és az is nagyban befolyásolja a piac mozgását, hogy milyen komment társul a döntéshez” – fejti ki. És miközben a Magyar Nemzeti Bank a jelen helyzetben kamatemeléssel próbálja erősíteni a forintot, az is sokat számít, hogy a kormány milyen gazdaságpolitikát folytat. De – nem lehet elégszer hangsúlyozni – igazán pozitív fordulatot csak az hozhatna, ha az EU-val sikerülne létrehozni a megállapodást, ami az elemző szerint végre olyan pozitív lendület adhatna, amivel a forint árfolyama tartósan 400 alá mehetne.
Szavai szerint ugyanakkor a jelenlegi, általánosan nehéz nemzetközi környezetben már csak azért is nehéz lesz megfordítani a magyar fizetőeszköz árfolyamát, mert a régiós valuták is gyengültek – igaz, közöttük a forint a legrosszabbul teljesítő.
AzÜzlet kérdésére Németh Dávid elmodta: szerinte arról ugyan még nem beszélhetünk, hogy Magyarország a kettős valuta felé halad, de érdekes kérdéseket vet fel, hogy miközben a lakosság körében egyre többen külföldi valutában tartják a megtakarításukat és a cégek egy része már euróban adja meg a termékárakat, illetve euróban szerződik a partnereivel, a közelmúltban a kormány már lehetővé tette, hogy euróban, vagy dollárban adózzanak az államnak azok a cégek, akiknek devizabevételeik vannak.
„Én azt gondolom, hogy ebből a szempontból ez most egy átmeneti helyzet, ami a bizonytalan a nemzetközi környezet, a Covid-járvány és a háború hatásainak tudható be, és a kormány így próbál magának további mozgásteret teremteni és a cégeket hozzásegíteni az árfolyamkockázatok kivédéséhez. Más kérdés, hogy egy ilyen üzenetet a forint mai volatilitása (vagyis a leértékelődés folyamatos veszélye) mellett miként értékel a piac. Emellett az is furcsán hat, hogy ha a hivatalos kormányzati kommunikáció szerint nem akarunk belépni az eurózónába, akkor ezzel a döntéssel mégiscsak az eurozóna felé haladunk. De ahogy mondtam, én még most csak az általános válsághelyzetnek tudom be ezt az intézkedést. A vízválasztó az lesz, mi történik akkor, ha végre sikerül túllendülni a válságon. De ahhoz először is az kell, hogy a forint stabilizálódjon és később erősödni tudjon az euróval szemben”- fejti ki Németh Dávid.
Aki úgy látja, az idei áprilisi, májusi 380 forint körüli euróárfolyam lenne az a szint, amikor a forint romlása megállhatna, amihez arra is szükség lenne, hogy az inflációnk elkezdjen lefelé menni, a költségvetési egyensúly és a fizetési mérleg hiánya pedig helyreálljon. Arra a felvetésre, hogy – igaz, teljesen más körülmények között – a Covid-járvány előtt a kormány maga is igyekezett gyengíteni a forint árfolyamát, az elemző azt mondta: abban az időben ezt az tette lehetővé, hogy az alacsony inflációs környezetben a kormány szándéka az volt, hogy a rendkívül alacsony kamatkörnyezettel pörgesse fel a gazdaságot. Nem véletlen, hogy akkor az EU-n belül is kimagasló beruházási rátát sikerült elérni, és ezért a nullaszázalék körüli kamatkörnyezet annak ellenére megmaradt, hogy az MNB már elérte az inflációs célt. Most azonban teljesen más a helyzet, és messzinek tűnik még az a stabil gazdasági környezet, amikor már nem a forint megerősítéséért kell dolgozni.
Érsek M. Zoltán
