A gazdasági és pénzügyminiszterek (Ecofin) nem hivatalos találkozóját Budapesten tartják szeptember 12. és 14. között. A tanácskozáson minden uniós tagország képviselteti magát; minden feltétel adott ahhoz, hogy az informális Ecofin-találkozó sikeres legyen – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter kedden Budapesten, az uniós pénzügyminiszteri csúcstalálkozóról tartott sajtótájékoztatón.
A magyar elnökséget a kezdete óta több irányból igyekeztek akadályozni, ezek a támadások érintették a most kezdődő pénzügyminiszteri találkozót: több európai vezető részéről felmerült a bojkott ötlete.
Magyarország minden tagországgal a kölcsönös tisztelet jegyében működött együtt az elmúlt években Varga Mihály elmondása szerint, aki méltatlannak és sajnálatosnak nevezte, hogy “egyes ideológiai és politikai nézeteltérések miatt a mindenkor konstruktív magyar hozzáállást már nem mindenki viszonozza”. Hozzátette, hogy a magyar kormány továbbra is a párbeszéd mellett van. A budapesti találkozót ellehetetleníteni akaró szándékok végül nem értek célt – jelentette ki.
A tanácskozáson minden uniós tagország képviselteti magát miniszteri vagy államtitkári szinten, és minden tagállam jegybankja küld vezető tisztségviselőt. Ezen kívül az IMF vezérigazgatója, az OECD főtitkára, az EBRD elnöke, és az EIB alelnöke is részt vesz a megbeszéléseken az uniós intézmények képviselői mellett.
Európa jelentős kihívások, gazdasági és versenyképességi problémák előtt áll, amelyek leküzdéséhez valamennyi tagállam erőfeszítésére szükség van. A tanácskozás fókuszában a zöld átmenet finanszírozási lehetőségei, a demográfiai változások, valamint az alacsony jövedelmű országok adósságkezelésének uniós támogatása lesznek.A magyar elnökség célja, hogy uniós szinten előrelépés történjen ezeken a területeken – összegezte.
Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára kiemelte: a magyar kormány számára kiemelten fontosak a magyar családok, az elmúlt 14 év alatt sikerült egyedülálló, világszinten is széleskörű támogatásokkal rendelkező családtámogatási rendszert kialakítani, amely komoly eredményeket tudott hozni az EU-n belül is.
Magyarország kezdeményezésére került be az EU-elnökség négy prioritása közé a demográfiai kihívások kezelésének a témája. Közlése szerint 2010 óta a családok támogatására 30 féle intézkedést vezettek be.
A családvédelmi akciótervből kiemelte a babaváró támogatás bevezetését, a csok kibővítését, a jelzáloghitel elengedését, a négy vagy többgyermekes anyák szja-mentességét, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását, a bölcsődefejlesztést, a nagyszülői gyedet. Több 100 ezer család tudott élni a csok plusz, a falusi csok és a babaváró támogatás nyújtotta lehetőségekkel – mutatott rá.
A bölcsődefejlesztést szintén sikertörténetnek nevezte, mert ismertetése szerint 2010-ben 32 500 bölcsődei férőhely volt, most több mint a duplája, 66 ezer. Ezek mellett kiemelte, hogy óriási segítség a tankönyvek ingyenessége is; augusztusban 13 millió tankönyvet juttatnak el 1,2 millió diáknak.
Az EU-elnökség alatti témák között kiemelte a munka és a család egyensúlyának megteremtését, amelyben Magyarország nagy eredményeket ért el. Példaként említette, hogy 2010 óta a nők foglalkoztatásán belül folyamatosan emelkedik a 3 évesnél kisebb gyermeket nevelő, 25 és 49 év közötti anyák foglalkoztatási rátája, amely 66 százalékról 78 százalékra emelkedett.
Újból lesz bölcsődei térítésidíj-támogatás, amely szeptember 2-tól igényelhető a Magyar Államkincstár weboldalán. Folyamatosan azon dolgoznak, hogy a családtámogatásokat tovább bővítsék – hangoztatta az államtitkár.
