A német szövetségi jegybank, a Bundesbank 1,8 százalékra emelte a német gazdasági növekedési prognózisát, de rontotta a következő két év növekedési kilátásait decemberi előrejelzésében, amelyben számszerűsítette a tartósan magas energiaárak hozzáadottérték-csökkentő hatását is.
A Bundesbank 0,5 százalékos GDP-csökkenést vár 2023-ra, 1,7 százalékos növekedést 2024-re, majd 1,4 százalékost 2025-re. Októberi prognózisában még 1,4 százalékos növekedést várt idénre, 0,4 százalékos csökkenést 2023-ra, majd 2,3 és 0,8 százalékos növekedést a két rákövetkező évre.
A Bundesbank kalkulációi szerint a prognózisban feltételezett állandó energiaár-emelkedés az iparban mintegy 4,5 százalékkal, a közlekedésben pedig 3,5 százalékkal csökkenti a bruttó hozzáadott értéket, összességében a közvetlen energiaár- és közvetett tovagyűrűző hatások a bruttó hozzáadott érték mintegy 2 százalékának megfelelő negatív hatást eredményeznek.
Az euróövezeten kívül a világgazdaságban az idei 3,25 százalékos növekedés jövőre várhatóan 2,5 százalékra lassul. 2024-ben és 2025-ben ismét valamivel magasabb, 3,0 százalékos és 3,25 százalékos növekedés várható.
A nemzetközi kereskedelem – az euróövezet nélkül – 5,5 százalékkal bővül a folyó évben, nagyobb mértékben a GDP-növekedésnél. A lendület azonban 2023-ban és 2024-ben az előrejelzések szerint megtörik, növekedése a korábbiaknál alacsonyabb, 2,0 százalékos, illetve 3,25 százalékos lesz. 2025-re 3,25 százalékos növekedés várható.
Az euróövezetben az elmúlt nyári fél évben a vártnál nagyobb mértékben élénkült a gazdasági tevékenység, elsősorban a szolgáltatási szektorban a járványvédelmi korlátozások feloldásával. Az ukrajnai háborúnak tulajdonítható terhek azonban valószínűleg az előző prognózisban jelzettnél jóval nagyobb mértékben terhelik majd meg a gazdasági teljesítményt a következő évben.
Az euróövezetben – Németország nélkül – 4,1 százalékos gazdasági növekedés várható az idén. Jövőre a növekedési ütem 0,8 százalékra lassul, 2024-ben 2,0 százalékkal, 2025-ben pedig 1,9 százalékkal növekszik.
A német exportőrök értékesítési piacai az előrejelzési időszakban valószínűleg valamivel gyengébben bővülnek, mint a világkereskedelem. Ennek oka, hogy az EU-n belül a Németországgal szorosan összefonódó gazdaságokat az ukrajnai háború és az energiaválság az átlagosnál nagyobb mértékben terheli meg.
Az oroszországi földgázszállítások csökkenése és az energiaellátással kapcsolatos bizonytalanság növekedése miatt Németországban az idén meredeken emelkedtek az energiaárak, és hosszú távon is valószínűleg magasabbak lesznek, mint a válság előtt. Ez részben az orosz földgázt helyettesítő cseppfolyós földgáz (LNG) magasabb szállítási és termelési költségeinek tudható be. Az energiaárak az előrejelzési időszakban 2019-hez képest várhatóan több mint kétszeresükre emelkednek, és továbbra is magas szinten maradnak.
A Bundesbank az idei évre hordónként 104,6 dolláros Brent nyersolajárral számol, ami jövőre 86,4 dollárra, 2024-ben 79,7 dollárra, a következő évben pedig 76,0 dollárra csökken.
A földgáz ára megawattóránként 122,5 euró lesz az idén, 123,6 euró 2023-ban, 98,4 euró a következő évben, és 68,9 euró 2025-ben. Az elektromos áram európai nagykereskedelmi ára az idén 262,2 euró lesz megawattóránként, jövőre 324,8 euróra emelkedik, 2024-ben 234,5 euró, 2025-ben pedig 164,0 euró lesz.
A harmonizált fogyasztói árindex az idén 8,6 százalék lesz Németországban a Bundesbank szerint, jövőre 7,2 százalékra mérséklődik, majd 2024-ben 4,1 százalékra, és 2025-ben 2,8 százalékra. Az energiaárak és élelmiszerárak nélküli maginfláció 3,9 százalék lesz az idén, 4,3 százalék jövőre, 2,9 százalék 2024-ben és 2,6 százalék a következő évben.
A munkanélküliségi ráta a 2021-es 5,7 százalékról az idén 5,3 százalékra csökken, jövőre 5,6 százalékra emelkedik, majd 2024-ben 5,3 százalékra csökken.
A lakossági fogyasztási kiadások tavaly 0,4 százalékkal nőttek, az idén 4,6 százalékkal emelkedtek, jövőre 0,3 százalékkal nőnek, 2024-ben pedig 1,5 százalékkal emelkednek.
