Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere 151,3 milliárd forintos többlettel zárt január végén – jelentette a Pénzügyminisztérium.
A központi költségvetés 84,4 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 34,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 32,6 milliárd forintos többletet értek el.
Tavaly januárban 198,8 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere. A központi költségvetés 180,5 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 22,4 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 4,1 milliárd forintos hiányt könyveltek el.
Az államháztartás központi alrendszerének idei pénzforgalmi hiányát a költségvetési törvény 3152,6 milliárd forintban szabja meg.
A PM tájékoztatója emlékeztet arra, hogy a költségvetési törvény eredetileg 5,9 százalékos uniós módszertan szerinti GDP-arányos hiánycéllal számolt. A magyar gazdaság újraindítása az egyik leggyorsabb az Európai Unióban, ezért a kormány alacsonyabb, 4,9 százalékos hiánycél elérését tűzte ki. Ennek érdekében mintegy 755 milliárd forintnyi beruházás átütemezésére került sor, ezzel hazánk a tervezettnél hamarabb visszatérhet az egyensúlyi pályára – tették hozzá.
Kiemelték, hogy tavaly az elmúlt 30 év legnagyobb növekedését érhette el a magyar gazdaság, amely alapot ad az adócsökkentések folytatásához és a családok megerősítéséhez.
A kormány az idén 1500 milliárd forintos adócsökkentést hajtott végre, amelynek része többek között a családi adóvisszatérítés, a 25 év alattiak szja-mentessége, a munkát terhelő adók 750 milliárd forintos mérséklése. Idén tovább csökken a szociális hozzájárulási adó 15,5 százalékról 13 százalékra, az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás pedig megszűnt. Ugyancsak csökken a kisvállalati adó kulcsa is 11 százalékról 10 százalékra – olvasható a tárca közleményében.
