Az euró az év eleje óta gyengülő tendenciát mutat az amerikai dollárral szemben. A csökkenés az euróövezet és az USA inflációs pályájának eltérésének tulajdonítható, ami az euró dollárhoz viszonyított leértékelődésének folytatódására utal.
Az Európai Unió 20 tagországának hivatalos pénznemeként szolgáló euró az USA-dollárral szemben figyelemre méltó leértékelődést mutat: 2024 eleje óta mintegy 2,2%-kal csökkent. Az euró értékének közelmúltbeli kisebb emelkedése ellenére a két valuta közötti EUR/USD árfolyam történelmi mélyponton maradt, és május 14-én alig 1,08 alatt mozgott – írja az Euronews.
Az euró erejének csökkenése nagyrészt az Európai Központi Bank (EKB) és az amerikai Federal Reserve (Fed) által folytatott monetáris politika markáns eltérésének tulajdonítható, ami az államkötvényhozamok közötti különbség növekedését eredményezte. A jövőre nézve úgy tűnik, hogy az euró a belátható jövőben továbbra is gyengeséget mutathat.
Eltérő inflációs pálya
Az euróövezetben az infláció 2024-ben tartósan visszaszorulóban van, a fogyasztói árindex éves összehasonlításban áprilisban 2,4%-ra hűlt a januári 2,9%-ról, ami 2023 októbere óta a legalacsonyabb érték. Érdemes felidézni, hogy az euróövezetben 2022 októberében 10,6%-os inflációs csúcsot mértek, ami az energiaáraknak az Ukrajna elleni orosz agressziót követő hirtelen eszkalációjának tulajdonítható.
Az EKB 2022 óta agresszíven emelte irányadó kamatlábait a szárnyaló infláció leküzdése érdekében. Az elmúlt egymást követő üléseken azonban a központi bank leállította a további kamatemeléseket. Sőt az EKB az áprilisi kamatdöntő ülése már azt jelezte, hogy júniusban kamatcsökkentés lenne indokolt, elsősorban azért, mert az infláció a 2%-os célszint felé tart. Az EKB elnöke, Christine Lagarde Lagarde hangsúlyozta, hogy az euróövezet kamatpályájának nem feltétlenül kell tükröznie az USA kamatpályáját, ahol az infláció idén újra fellendült.
Egy másik gazdasági mutató, amely arra késztetheti az EKB-t, hogy hamarabb kezdeményezzen kamatcsökkentést, az euróövezet gazdaságában 2023 második felében tapasztalt stagnálás.
Európának támogatás kell a gazdaság növekedéséhez
A negyedik negyedévben az eurózóna bruttó hazai terméke (GDP) mindössze 0,1%-kal bővült, és ezzel éppen csak elkerülte a gazdasági recessziót. A főbb gazdaságok, köztük Németország, Franciaország, Olaszország és Franciaország, mindannyian a feldolgozóipar elhúzódó visszaesését tapasztalták. Az élénkülés jelei ellenére a kontinensnek égető szüksége van egy alkalmazkodóbb monetáris politikára, amely döntő támogatást nyújt gazdaságának.
Az euroövezeti helyzettel ellentétben az Egyesült Államok idén magas inflációs rátákkal küzdött. Az ország fogyasztói árindexe (CPI) márciusban 3,5%-ra emelkedett a januári 3,1%-ról. Az e héten megjelenő adatközlés döntő barométer lesz, mivel a konszenzusos előrejelzések szerint az amerikai gazdaságban áprilisban enyhe, 3,4%-ra történő lehűlés várható. Mindazonáltal ez a szám továbbra is magasabb, mint az euróövezetben tapasztalt érték. Következésképpen a Fed megismétli a „hosszabb távon magasabb” kamatlábak kilátásait.
Másrészt az Egyesült Államokban a világjárvány óta nagyon erős gazdasági fellendülés tapasztalható: a GDP-növekedése több mint háromszorosan meghaladja az euróövezetét, és 2023 utolsó negyedévében eléri a 3,4%-ot. A 2024 első negyedévében megfigyelhető enyhe enyhülés ellenére a gazdasági lendület továbbra is elég erős ahhoz, hogy a Federal Reserve hosszabb ideig tartsa fenn a magasabb kamatlábakat, mint az EKB.
Eltérő pénzpiaci mozgások
Az a várakozás, hogy az EKB a Fed intézkedését megelőzve kamatcsökkentést kezdeményez, a két államadósság közötti kötvénykülönbözet növekedéséhez vezetett. Ez arra utal, hogy a kötvénykereskedők a kötvényárfolyamok és a kötvényhozamok közötti fordított kapcsolat miatt a kötvényárfolyamok gyorsabb emelkedésére számítanak az euróövezetben, mint amerikai társaiknál. A Financial Times beszámolói szerint a nagy pénzintézetek, mint például a Pimco és a JPMorgan Asset Management, mind növelték az európai államkötvényekben való kitettségüket e várakozásokra reagálva.
Hagyományosan ugyanis egy ország valutája általában pozitív korrelációt mutat az államkötvényhozamokkal. Ez a kapcsolat abból a tényből ered, hogy a magasabb kötvényhozamok jellemzően erőteljes gazdasági növekedési lendületet jeleznek, ami az ország valutája iránti kereslet növekedéséhez vezet, mivel a befektetők az értékmegőrzésre törekszenek. Ez a jelenség az amerikai dollár esetében következetesen megfigyelhető a Federal Reserve (Fed) minden kamatemelési ciklusa során.
A megemelkedett irányadó kamatlábak emellett a valuta magasabb betéti kamatlábát is eredményezik, ami kedvező környezetet teremt a deviza carry trade számára. Ez a stratégia azt jelenti, hogy egy alacsonyabb kamatlábú valutából kölcsönt vesznek fel, hogy egy magasabb kamatlábú valutába fektessenek be, azzal a céllal, hogy a kamatlábkülönbségből hasznot húzzanak.
Jelenleg az Európai Központi Bank (EKB) egynapos betéti kamatlába 4%, míg a Federal Reserve kamatlába 5,25% és 5,5% között mozog. A bankközi hitelkamatok közötti jelentős különbség arra ösztönzi a befektetőket, hogy a magasabb kamatot kínáló valutát tartsák, míg az alacsonyabb kamatozású valutát eladják.
Következésképpen ez a dinamika hozzájárul az amerikai dollár erősödéséhez és az euró gyengüléséhez.
Érsek M. Zoltán
