Közel négyszázezer pályázatot támogatott, több mint 2942 milliárd forint uniós és hazai forrásból az előző uniós költségvetési ciklusban meghirdetett Vidékfejlesztési Program, aminek utolsó támogatásait az idén év végéig fizetjük ki. Ezzel megvalósítottuk a rendszerváltás óta eltel időszak legnagyobb volumenű vidékfejlesztési programját – jelentette ki Viski József agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkár a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. „Vidék Konferencia 2025” című rendezvényén.
Az államtitkár kiemelte, hogy a Vidékfejlesztési Program nem csupán egy támogatási ciklus soron következő programja volt, hanem jövőbe mutató beruházások összessége, amik alapvetően járultak hozzá a magyar vidék élhetőségéhez és fejlődéséhez, és nem utolsó sorban a hazai élelmezésbiztonság erősítéséhez. „Ennek az időszaknak a stratégiai célja a vidék népességmegtartó képességének fokozása érdekében a vidéki életkörülmények javítása volt. Sőt, jelentős elmozdulás következett be az agrárium szerkezetét illetően, hiszen a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása került fókuszba” – tette hozzá.
Viski József szerint a kormány intézkedései folytán soha ekkora forráskihelyezés nem történt, soha ennyi nyertes pályázat nem volt korábban a vidékfejlesztési felhívásokhoz kapcsolódóan, mint 2021 és 2023 között. Ezek a források jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy hatékonyabbá és ellenállóbbá váljanak az agrárvállalkozások a természeti és gazdasági környezet változékonysága közepette. A gazdálkodók számára a jelenlegi uniós ciklusban is egyedülálló lehetőségek vannak fejlesztéseik, beruházásaik megvalósításához, miközben a termelői likviditás erősítése sem marad el. Előlegfizetés, támogatott hitelkonstrukciók, kamatköltség támogatás segítik a termelőket.
Kitért arra is, hogy a 2023-tól induló agrártámogatási időszakban, a 80 százalékos hazai társfinanszírozásnak köszönhetően, összesen 5651 milliárd forint áll a gazdák rendelkezésére. Ebből a kormány döntése alapján 3153 milliárd forintot lehet felhasználni agrár-vidékfejlesztési célokra, hogy folytatódhasson a jövőbe mutató beruházások időszaka. Hosszabb távon pedig ragaszkodni kell ahhoz, hogy a következő uniós ciklusban is ugyanez az önálló kétpilléres közös agrárpolitika folytatódjon. Ugyanis jelenleg az uniós vezetők álláspontja az, hogy ezt meg kell szüntetni, az agrárforrásokat pedig be kell olvasztani az közös uniós büdzsébe. Ez Magyarország számára elfogadhatatlan, hiszen ellehetetleníti az agráriumot és a vidéket egyaránt – tette hozzá. (AM Sajtóiroda)
