Görnyedezik az iráni gazdaság az olajexportot sújtó szankciók alatt. A Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) becslése szerint a devizatartalékok értéke 73 milliárd dollárra csökkenhet március végére.
A washingtoni székhelyű, globális pénzügyi szolgáltatói szövetség elemzői a héten közzétett jelentésükben arra figyelmeztettek, hogy a március 20-án befejeződő folyó pénzügyi évben 7,2 százalékkal csökkenhet Irán hazai összterméke (GDP), jóval meghaladva a 2018/19-es pénzügyi évben mért 4,6 százalékos visszaesést.
Irán kőolaj és kondenzátum exportja a 2018 májusában mért csúcsszintről, napi 2,8 millió hordóról 400 ezer hordóra csökkent a tavalyi év végére az iráni olajiparra 2018 novemberében kivetett, majd hat hónap múlva tovább szigorított amerikai büntetőintézkedések következtében.
Az IIF álláspontja szerint két év súlyos recessziója után középtávon nyomott marad a növekedés, a munkanélküliségi ráta 20 százalék fölé emelkedhet, a devizatartalékok összege pedig 20 milliárd dollárra süllyedhet 2023 márciusára, ha az Egyesült Államok fenntartja a szankciókat.
Ha a washingtoni kormányzat feloldja a szankciókat, az iráni gazdaság éves növekedési üteme meghaladhatja a 6 százalékot, a tartalékok 143 milliárd dollárra emelkedhetnek, a nominális GDP pedig megduplázódhat, elérheti a 639 milliárd dollárt 2024 márciusára.
Elemzők szerint valószínűtlen, hogy a következő hónapokban megváltozik az Egyesült Államok politikája, miszerint összehangolt szankciókkal kemény gazdasági és politikai csapást mér Iránra. Donald Trump elnökkel, aki novemberben ismét megnyerheti a választást, és akár 2024 végéig is hivatalban maradhat, távolinak tűnik a lehetőség egy tartós amerikai-iráni megállapodásra.
A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint Iránban 31 százalékos lesz az infláció idén.
A szénhidrogén-bevételek mintegy 70 százalékos visszaesése mellett Irán költségvetési hiánya a GDP 2 százalékára rúghat a 2020-21-es pénzügyi évben, dacára annak, hogy emelték az adókat és csökkentették az üzemanyagok és az elektromos áram szubvencióját.
