Az Európai Uniónak nagy szüksége van a keleti beruházásokra és a keleti irányú kereskedelemre is, ha a közösség akadályokat gördít ezek elé, akkor még tovább fog veszíteni a globális gazdasági súlyából – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Brüsszelben.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-indiai-csendes-óceáni miniszteri fórumot követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek során teljességgel új realitás jött létre a világrendben, a krízisek nyomán új korszak kezdődött, amelyben a világgazdaság súlypontja nyugatról keleti irányba tolódott el.
Ezt mutatja az is, hogy míg korábban a globális beruházások 70-80 százalékát nyugati tőkéből finanszírozták, és a maradék 20-30 százalékot keletiből, addig mára ez az arány megfordult. A keleti és a nyugati vállalatok mára minden eddiginél szorosabban függenek egymástól. “Persze, ezt egyesek negatív jelenségként írják le. Én azt gondolom, hogy ez egy jó, ez pozitív jelenség” – mondta. “Nagyon fontos az, hogy ebben az új időszakban, ebben az új korszakban Európa jól találja el a választ, mert ha rossz választ ad erre az új realitásra, akkor a jelenleginél is sokkal súlyosabb problémákat tud magának okozni gazdaságilag” – tette hozzá.
Kiemelte, hogy jelenleg a realista és az ideológiai megközelítés küzd egymással, és az utóbbi támogatói a keleti és a nyugati gazdaság szétválasztásán dolgoznak, ami azonban szavai szerint teljesen ellentétes lenne az európai érdekekkel. “Ez a megközelítés küzd a valósággal, a valósággal akar szembe menni. De van egy realista megközelítés is, amely két lábbal áll a földön, a valóságot veszi alapul, s azt mondja, hogy minden eddiginél szorosabb kelet-nyugati gazdasági együttműködésre van szükség” – közölte.
Szijjártó Péter szerint ma Európának nagy szüksége van a keleti beruházásokra, valamint a keleti irányú kereskedelemre, különös tekintettel arra, hogy az ázsiai beszállítók nélkül nem lenne lehetséges az elektromos átállás a kulcsfontosságú szektornak számító autóiparban. “Ha Európa elbarikádozza magát a keleti beruházásoktól, akadályokat gördít a keleti kereskedelem elé, akkor még tovább fog veszíteni az Európai Unió a gazdasági súlyából” – figyelmeztetett, emlékeztetve, hogy Kína mára megelőzte a kontinenst a bruttó hazai termék (GDP) rangsorában.
Megerősítette, hogy a kormány az idei magyar soros EU-elnökség idején lépéseket kíván tenni a konnektivitás, az összeköttetések irányába, ezért fel szeretnék gyorsítani a szabadkereskedelmi tárgyalásokat a délkelet-ázsiai államokkal, Indonéziával, Malajziával, Thaifölddel és a Fülöp-szigetekkel.
Tájékoztatása szerint a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (RCEP) országai a globális GDP mintegy 29 százalékát adják. Az elmúlt tíz évben mintegy 75 százalékkal bővült a kereskedelmi forgalom Magyarország és a délkelet-ázsiai országok között, a térségből érkező beruházások pedig segítik a hazai gazdaságnak a dimenzióváltását, és garantálják a növekedési pálya fenntartását.
“Magyarország a bizonyíték arra, hogy a kelet-nyugati együttműködésből igenis lehet nagyon komoly előnyöket kihozni” – összegzett.
