Az elmúlt napok egyik leglátványosabb piaci mozgását nem kamatemelés, nem geopolitikai konfliktus, hanem egy mesterségesintelligencia-fejlesztés indította el. Egy új MI-eszköz megjelenése elég volt ahhoz, hogy napok alatt dollárszázmilliárdok tűnjenek el a globális részvénypiacokról, és a technológiai eladási hullám végül elérje a vagyonkezelőket és magántőke-alapokat is.
A kiindulópont egy jogi célú mesterségesintelligencia-eszköz volt, amelyet az Anthropic mutatott be. A program ügyvédeknek segít szerződések átvizsgálásában – vagyis pontosan abban, amire eddig sok, drága, előfizetéses szoftvert használtak a jogi irodák. A bejelentés után a befektetők hirtelen ráébredtek: ha egy MI olcsóbban és gyorsabban képes elvégezni ezeket a feladatokat, akkor maguk az előfizetéses szoftverek válhatnak feleslegessé. Innen indult el az, amit a piac már külön néven emleget: SaaSpocalypse, vagyis a „szoftverapokalipszis”.
Miért pont a szoftvercégek?
A modern üzleti világ egyik alapköve az úgynevezett software-as-a-service (SaaS) modell. Ilyen programokat használ a legtöbb vállalat könyvelésre, elemzésre, marketingre, ügyfélkezelésre vagy akár képszerkesztésre – havi vagy éves előfizetésért cserébe. A befektetők eddig imádták ezt a modellt, mert kiszámítható, „ismétlődő” bevételt jelentett.
Csakhogy ezek a szoftverek jellemzően emberi munkára vannak optimalizálva. Ha viszont ugyanazt a feladatot egy mesterséges intelligencia önállóan el tudja végezni, akkor nemcsak az alkalmazottra, hanem az általa használt szoftverre sincs szükség. Ez az a felismerés, amely pánikszerű eladásokat indított el a szoftverszektorban.
Az elmúlt egy hétben a legfontosabb technológiai részvények piaci értéke közel 1000 milliárd dollárral csökkent, a Nasdaq technológiai tőzsdén pedig két nap alatt mintegy 550 milliárd dollár „égett el”. Az eladások először a jogi szoftvereket fejlesztő cégeket érintették, majd átterjedtek az üzleti szoftverek teljes körére, végül pedig az egész technológiai szektorra – még az MI-forradalom nagy nyerteseinek számító cégekre is.
Innen jött a következő hullám: a vagyonkezelők
A Reuters szerint a szoftverrészvények zuhanása gyorsan átgyűrűzött az alternatív befektetések világába. Ennek oka egyszerű: a szoftvercégek nemcsak részvényként, hanem hitelből finanszírozott befektetésekként is nagy súlyt képviselnek.
A vagyonkezelők és magántőke-alapok közül többek között a Blackstone, a KKR, az Apollo Global Management, az Carlyle, a TPG, az Ares Management és a Blue Owl Capital részvényei is 7–14 százalékot estek egyetlen hét alatt.
A befektetők attól tartanak, hogy:
-
a szoftvercégek bevételnövekedése lassul,
-
miközben ezek a vállalatok erősen eladósodottak,
-
így nő a nemfizetés és a veszteségek kockázata.
Elemzők szerint a szoftvercégek különösen nagy súlyt képviselnek a magánhitelezésben és a tőkeáttételes hitelekben, vagyis azokban az eszközökben, amelyek a vagyonkezelők portfólióinak fontos pillérei.
Jogos a pánik?
A piac reakciója sokak szerint túlzó, de jól mutatja, milyen mély bizonytalanságot okoz a mesterséges intelligencia. Több nagy technológiai vezető – köztük az Nvidia vezérigazgatója – is úgy látja, hogy az MI nem leváltja, hanem kiegészíti a meglévő szoftvereket. Más nagyvállalatok, például az SAP, épp azon dolgoznak, hogy a mesterséges intelligenciát beépítsék meglévő rendszereikbe.
A tőzsde azonban nem vár: a befektetők előbb eladnak, és csak utána teszik fel a kérdéseket.
Egy biztos: a mostani „szoftverapokalipszis” nem csupán árfolyamokról szól. Arról szól, hogy a mesterséges intelligencia mennyire és milyen gyorsan képes átrajzolni komplett iparágak üzleti modelljét – és hogy ebben az átalakulásban kik kerülnek veszélybe, és kik jöhetnek ki belőle még erősebben.
Érsek M. Zoltán
Fotó: freepik
