Magyarországon alig volt példa munkabeszüntetésre. Ezért megbecsülni sem lehet, mekkora gazdasági veszteséget okozna egy általános sztrájk. Külföldi példák viszont mutatják, miként hatnak a nagyobb munkabeszüntetések. Európai körkép.
Európa sztrájkol
Az erős szakszervezetiről és harcos munkavállalóiról híres Franciaország a sztrájkok Európa- és világbajnoka. Évente 1000 munkavállalónként 125 munkanap esik ki munkabeszüntetések miatt. A gazdasági világválság, valamint a megszorító intézkedések sújtotta Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban is gyakran sztrájkolnak. De még a fegyelmezett munkavállalók hírében álló németek is leteszik a munkát. A nemzetközi sztrájk TOP 10-ben 9 európai ország van.
A szorgalmas németek is sztrájkolnak
Leggyakrabban, mint mindenhol a világon a vasútnál sztrájkolnak. A vasutasok (vissza?)élnek azzal, hogy egy egész ország tömegközlekedését képesek megbénítani, és hogy egy állami mamutvállalatot nem lehet csődbe vinni.
A Deutsche Bahn (DB) mozdonyvezetői 2015-ben hónapokon keresztül sztrájkoltak 1-1 napig magasabb bérért: 13%-ot tesznek ki a 198 ezer alkalmazottból, de nélkülük nem közlekednek a vonatok. A sztrájksorozat 300 millió eurójába került a DB-nek, ami körülbelül megfelelt a konszern 2014-es nyereségének, egyúttal 2015-ben veszteségessé tette az állami céget. Ráadásul a bizalomvesztés hosszú hónapokra csökkentette az utasok számát. 2015 egyébként rekord év volt a németeknél: az összes munkáltatónál közel 2000 munkanap esett ki munkabeszüntetések miatt. Tavaly csak 238, kevesebb, mint a 350 körüli átlag.
A Lufthansa pilótái 2017-ben összesen 14 alakalommal sztrájkoltak nyugdíj juttatásaik megőrzése érdekében. A 130 ezer alkalmazott 3,5%-t kitevő pilóták szintén kulcspozíciójukkal tudták megbénítani a légitársaságot. A sztrájknapokon átlagosan 1000 járatot kellett törölni. Ez napi 15 millió eurójába került a vállalatnak. Az egyezség megszületéséig felhalmozódott veszteséget és bevételkiesést 500 millió Euróra becsülte a menedzsment.
Ennél is nagyobb probléma volt, hogy sztrájknaponként 100 ezer közvetlenül érintett utas csalódott a vállaltban. A légitársaság imázsa hosszú időre sérült. A sztrájksorozat után a tekintélyes svájci vállalatminősítő, a Brand Ticker a korábbinál 35 százalékkal kevesebbre taksálta Lufthansa-brandet.
Nem csak a közlekedési szektorban, a német gazdaság más kulcsterületén, az iparban is jelen vannak sztrájkok. A legnagyobb német szakszervezet, a 2,3 millió ipari dolgozót tömörítő IG Metall 2018 februári, bajorországi figyelmeztető sztrájkjában 23 ezren vettek részt 18 üzemben, többek között az Audi és a BMW gyáraiban.
A munkaadók 18 millió euróra becsülték az egynapos munkabeszüntetéssel okozott veszteséget. Szemben a nagy közlekedési társaságokkal, egy kis-közepes vállalat számára az elhúzódó munkabeszüntetés komoly gazdasági nehézségekhez, akár csődhöz is vezethet.
Németország második legnagyobb szakszervezete, a szolgáltató szektorban dolgozókat képviselő Verdi rendszeresen hív fel munkabeszüntetésre a világ legnagyobb online csomagküldője, az Amazon logisztikai centrumaiban.
A cég bagatellizálja a sztrájkok jelentőségét. Veszteségeiről nem nyilatkozik. A szakszervezet vezetése a legutóbbi, fekete pénteki akció kapcsán egy érdekes, a vállalatot ért plusz kiadásról számolt be: A bejelentéssel ellentétben az egyik üzemben lefújták a sztrájkot, így tétlenül ült az a 320 ember, akiket a menedzsment a fix alkalmazottakénál jóval magasabb órabérért szerződtetett a figyelmeztető sztrájk 2 órájára.
A franciák a sztrájk világbajnokai
A DB-hez hasonlóan járt az Air France – KLM légi szövetség. A francia pilóták 2017-ben összesen 12 napot sztrájkoltak magasabb bérért, amivel 335 millió euró veszteséget és éves összesítésben 2,5% kapacitás kiesést okoztak. A cégvezetés ezzel magyarázta, hogy a 2016-os 451 millió euró nyereség után 2017-et 158 milliós veszteséggel zárta a francia-holland cégcsoport.
Franciaország idén sem maradt közlekedési sztrájksorozat nélkül. A kormány gazdasági reformjai ellen tiltakozó közalkalmazottak szakszervezethez tartozó légiirányítók munkabeszüntetési kihatással vannak az egész kontinens légiközlekedésére. A British Airways, az Easyjet, a Ryaniar és a Wizz Air már az Európai Bizottságot is megkereste az ügyben. Álláspontjuk szerint a sztrájksorozat korlátozza a szabad mozgást, az európai jog egyik alapelvét. A brit légitársaság számítása szerint a sokszáz járat törlése nagyobb pluszkiadást jelentett 2018-ban, mint a kerozin drágulása.
Idén tavasszal és nyáron 3 munkanap – 2 sztrájknap turnusban sztrájkoltak a francia államvasút, az SNCF dolgozói a tervezett privatizáció elleni tiltakozásul. A veszteség napi 30 millió euró volt. Vállalatok sokasága a francia államtól követel kártérítést. A legnagyobb mezőgazdasági szövetkezetnek, az Axéréal-nak minden sztrájknapon 22 vagonnyi terménye vesztegelt. Ez 7-10 euró nap/tonna, összesen napi 10 ezer euró plusz kiadást jelentett. Az építőipari cégeknek 2 millió tonna alapanyagot kellett vasút helyett közúton szállítani. Ez 150 ezer plusz kamionfuvarral terhelte a francia utakat, és a szállítási költségek megduplázódáshoz vezetett. Ráadásul volt olyan építőanyag, amit súlyánál, vagy jellegénél fogva nem is lehetett teherautóval szállítani. A vasutassztrájknak volt nyertese is: a Flexibus. A sztrájknapokon 40-60%-al többen foglaltak.
Nemzetközi sztrájk a nemzetközi cégnél
Európa legnagyobb fapados légitársaságánál, a Ryanairnél most sincs munkabéke. A legutóbbi sztrájknapon német, holland, belga, spanyol és portugál pilóták, utaskísérők tették le a munkát, hogy jobb munkafeltételeket harcoljanak ki. Az eredmény: 250 járat törlése. A gördülő sztrájk miatt a tervezettnél 12%-al kevesebb profitra számítanak az ír cégnél.
Még az osztrákok is!
A munkabékéjéről ismert Ausztriában november elején az ipari dolgozók tették le a munkát 1 napra. A túlórával 12 órára hosszabbítható munkanap térvényi lehetőségének bevezetése ellen és magasabb bérért sztrájkoltak. Az 1200 üzemben 30-50 millió euróra halmozódott a veszteség. Ez áll szemben a bérkövetelés teljesítésének évi 8,1 milliárd, napi 22 millió eurós költségével. Ha továbbra sem lesz megegyezés az osztrák gazdaság reputációját és ezzel versenyképességét is meg fogja sínyleni az elhúzódó sztrájkot.
Mindenki tegye le a munkát!
A költségeket aligha lehet pénzben kifejezni, ha nem csak egy vállalatnál teszik le a munkát, hanem általános sztrájk bénít meg egy ország. Ez leginkább az erős szakszervezeteiről ismert Dél-Európában esik meg. Görögországban, Itáliában, Spanyolországban és Portugáliában a világgazdasági válsággal összefüggésben bevezetett megszorító intézkedések miatt voltak általános munkabeszüntetések az elmúlt években.
Nagy tömegeket mozgatott meg a minden szektorra kiterjedő sztrájk a franciáknál 2016-ban. A kormány munkaerőpiaci reformjai miatt tiltakoztak. A munkavállalókat nem győzte meg a kormány érvelése, mi szerint a felmondás egyszerűsítésével a vállalatok több fiatalt alkalmaznának, és csökkenne körükben az ijesztően magas munkanélküliség.
Az európaiak nem szolidárisak
Jóval kisebb részvétel mellett zajlott 2012 novemberében a „szolidaritási nap”, amelyet az Európai Szakszervezeti Szövetség hirdetett meg a kormányok megszorító intézkedései elleni tiltakozásul. Csak Portugáliában és Spanyolországban sikerült megbénítani az életet.
Görögországban a magánszektorban dolgozók nem csatlakoztak. Az állami alkalmazottak munkabeszüntetése miatt viszont szünetelt az oktatás és a közigazgatásban sem lehetett ügyeket intézni. A válság által alig érintett Németországban és a Skandináv-félszigeten a munkavállalói érdekképviseletei csak szavakban szolidárisak, de nem hívtak fel sztrájkra.
A német szakszervezetek nem is hívhattak volna fel a csatlakozásra. Egy 1955-ös alkotmánybírósági ítélete tiltja az általános sztrájkot. Illetve ilyen esetekre kártérítési kötelezettséget ró az azt meghirdetőkre és az abban résztvevőkre.
Az ország 1955 óta több, a sztrájkolók jogait erősítő nemzetközi megállapodást ratifikált, és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei is erősítették a sztrájkjogot. Így könnyen lehet, hogy a taláros testület ma már más véleményre jutna. De azóta nem kellett a kérdésben állást foglalnia. Az elmúlt évtizedekben nem merült fel komolyan egy általános sztrájk gondolata.
