Kezdőlap Energia Tapogatóznak a cégek a klímacélok kapcsán
No menu items!

Tapogatóznak a cégek a klímacélok kapcsán

Bizonytalanok az üzleti élet szereplői a klímacélok elérésében ez derült ki abból a nemzetközi felmérésből, amiben a Siemens a nettó zéró CO2 kibocsátáshoz szükséges infrastrukturális átállás jelenlegi helyzetét és jövőbeni kilátásait vizsgálta.

22 ország 1400 felsővezetőjének bevonásával, valamint mélyinterjúk alapján készített
összefoglaló riportot a Siemens nemzetközi Smart Infrastructure üzletága, hogy felmérje,
hol tart a 2050-es klímacélok megvalósítása, köztük a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás,
azaz a dekarbonizáció eléréséhez szükséges infrastrukturális átállás.

A tanulmány rámutat, hogy az intelligens fenntarthatósági fejlesztések sürgősek
lennének, és a kibocsátáscsökkentésen túl is pozitív hatásokat várnának tőle az üzleti
szereplők. A prioritások és az eszközök tekintetében azonban nincs tökéletes összhang,
illetve jellemző a jövővel és a célok elérésének realitásával kapcsolatos bizonytalanság.

Országos és régiós szinten sem elég gyors az energiaátállás

A felmérésben résztvevők csupán fele (52%) vélte úgy, hogy a vállalatuknak otthont adó
országban következetes dekarbonizációs stratégiát követnének.

A megkérdezettek, ha rendelkezhetnének az országok fenntarthatósági céljaira szánt
büdzsé fölött, a megújuló energiaforrások bővítését (59%), az ezekhez kapcsolódó
energiatárolók fejlesztését (58%), a biztos és a kihívásoknak ellenálló energiaellátást
(56%), illetve a fosszilis energiaforrások kivezetését (50%) jelölték meg a főbb stratégiai
prioritások között.

A kutatás szerint számos infrastrukturális átállási cél tekintetében viszonylag kevés és
lassú az előrehaladás, valamint az említett kulcsfontosságú területeken is rengeteg
munka vár még a szereplőkre. A hivatkozott számítások szerint a karbonsemlegesség
több évtizedet és világszerte összesen mintegy 275 billió dollárt, valamint jelentős
változásokat követel, nem csak az energiagazdálkodás területén, hanem például az ipari
folyamatokban, az épületekben is.

A fenntarthatóság megvalósításában nem csak a fejlett, hanem a fejlődő országoknak is
részt kell vállalniuk, a kutatás szerint pedig előbbiek jóval optimistábban tekintenek a
célokhoz vezető folyamatokra. A német, osztrák és svájci résztvevők például főként
pozitív szavakkal jellemezték (47% pozitív, 11% negatív) az átmenetet, míg például dél-
afrikai kollégáik majdnem ilyen arányban használtak negatív kifejezéseket (10% pozitív,
42% negatív).

A kihívások ellenére léteznek jó példák fejlődő országokban is. Vietnámban és Indiában
például, Kínához hasonlóan, jellemző, hogy a két- és háromkerekű motorkerékpárokat
elektromosra cserélik. Ezekben az országokban a közúti közlekedés teljes
benzinfogyasztásának mintegy felét adják ezek a járművek, így jelentősen csökken a
fosszilis üzemanyagok használata, valamint az ehhez köthető CO2 kibocsátás is.

Fókusz a városokon

A városok a karbonkibocsátás központjai, így e helyeken különösen fontos változásokat
elérni. A válaszadók a prioritások között említették az adatalapú városüzemeltetést
(42%), az épületek hűtési-fűtési rendszerének karbonmentesítését, villamosítását
(41%), illetve a hulladékok csökkentését, az újrahasznosítást (40%). Emellett a
megkérdezett felsővezetők átlagosan 46 százaléka értett egyet azzal, hogy az elektromos
járművek árát támogatásokkal vagy adókedvezményekkel kellene csökkenteni, így
ösztönözve a vásárlást, ugyanakkor a válaszadók negyede egyáltalán nem ért egyet a
támogatások rendszerével.

Sokan nem osztják cégük optimizmusát

A felmérésben résztvevők saját vállalataikat tekintve bizonytalannak és inkább
pesszimistának bizonyultak a jövőt illetően: kevesebb mint felük (40%) tartja
elérhetőnek a cégük által kitűzött, rövid távú klímacélokat, és csak 44 százalékuk szerint
valószínű, hogy 2030-ig egyáltalán elérik ezeket. Abban is erősen megoszlik a
megkérdezett felsővezetők véleménye, a saját szervezeteik mennyire részletes
fenntarthatósági tervekkel rendelkeznek, kommunikálják-e ezeket nyilvánosan, illetve
ellenőrizhető módszerekkel mérik-e a célok megvalósítását.

Az épületek fontos szerepet játszanak a karbonsemlegesség elérésében

A karboncélok teljesítéséhez nagy potenciál rejlik az épületek energiahatékonyság-
növelésében, legyen szó akár ipari létesítményekről vagy városi irodaházakról. A globális
CO2 kibocsátás 39 százalékát ugyanis az épületek adják: 28 százalék a működésből (pl.
fűtés, hűtés, energiaellátás), 11 százalék pedig az alapanyagokhoz és a kivitelezéshez
köthető emisszióból ered. Ehhez képest, a tanulmány megállapítása szerint, az épületek
kibocsátásra gyakorolt hatása jelenleg alulértékeltnek tűnik, és sok szervezet nem
foglalkozik vele kellő súllyal – a felmérés résztvevőinek például csak 37 százaléka
számolt be értékelhető fejlődésről ezen a területen.

Az új beruházások hatékonyságának biztosítása mellett még fontosabb a meglévő
épületek felújítása, mivel ezek 85-95 százaléka várhatóan 2050-ben is még mindig
használatban lesz. Ezek a fenntarthatósági fejlesztések szinte minden esetben kevesebb
szén-dioxid-kibocsátással járnak, mint a lebontás és újjáépítés, így kulcsszerepet kapnak
a jövőben.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Mátyás király és Dracula kultuszára alapozó élménypark létesül Csíkszeredában

Mátyás király és Dracula kultuszára építő, az erdélyi nemzetiségeket és Erdély középkorát bemutató élménypark létesül Csíkszeredában 56 millió eurós beruházással

Közlekedési beruházásokról döntött a kormány

A kormány a múlt héten döntött egy új gyorsvasúti kapcsolat kiépítéséről a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati pályaudvar között, továbbá egy új cargo repülőtér építéséről.

Murakeresztúr kör az Év kerékpárútja 2025-ben

Az Év kerékpárútja címet hatodik éve dönti el szavazással a nagyközönség, idén a Murakeresztúr kör nyerte el a címet 2938 szavazattal -

A Pepsi gyártása hazatér Magyarországra

A Szentkirályi Magyarország Kft. beruházása nyomán hazatér a Pepsi gyártása, innentől kezdve a hazai boltok piacain megtalálható Pepsi termékeket import helyett helyben fogják gyártani
Hirdetés

Hírek

Mátyás király és Dracula kultuszára alapozó élménypark létesül Csíkszeredában

Mátyás király és Dracula kultuszára építő, az erdélyi nemzetiségeket és Erdély középkorát bemutató élménypark létesül Csíkszeredában 56 millió eurós beruházással

Közlekedési beruházásokról döntött a kormány

A kormány a múlt héten döntött egy új gyorsvasúti kapcsolat kiépítéséről a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati pályaudvar között, továbbá egy új cargo repülőtér építéséről.

Murakeresztúr kör az Év kerékpárútja 2025-ben

Az Év kerékpárútja címet hatodik éve dönti el szavazással a nagyközönség, idén a Murakeresztúr kör nyerte el a címet 2938 szavazattal -

A Pepsi gyártása hazatér Magyarországra

A Szentkirályi Magyarország Kft. beruházása nyomán hazatér a Pepsi gyártása, innentől kezdve a hazai boltok piacain megtalálható Pepsi termékeket import helyett helyben fogják gyártani

Újraélesztheti a hagyományos építkezést – Visszatérhet a nádtető?

A technológia bár továbbra is népszerű, a nádtetős építkezés terjedését az elmúlt évtizedekben jelentősen visszavetette a tűzveszély. Egy tűzbiztonsági áttörésnek köszönhetően azonban újra reneszánszát élheti ez a megoldás.

Befagytak a hitelkamatok, a személyi kölcsönök kamatcsökkenése is megtorpant

Alig változtak a hitelkamatok, mindössze egy bank hajtott végre nagyobb kamatmódosítást a hónap elején. Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők drágábban juthatnak szabad felhasználású személyi kölcsönhöz, mint korábban, az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkezők azonban kamatcsökkentésnek örülhetnek. A

A Mol Limo belépett a klasszikus autókölcsönzés piacára

A Mol Limo elindította hétfőn a klasszikus autókölcsönzést, a Mol Limo RENT A CAR 0–24 órában elérhető -

Varga Mihály a pénzügyi kibercsalók ellen – tájékoztató kampány is indul

A jegybank öt intézkedéssel támogatja a kormány pénzügyi visszaélésekkel szembeni fellépését
Hirdetés

Gazdaság

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a péntek délutáni jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Családban marad a pénz: ennyit nyerhetnek a családtagok, ha közösen bankolnak

Hatékonyan menedzselhetők akár egy többgenerációs család pénzügyei is, ma már több bank is kínál erre alkalmas szolgáltatásokat. A közös bankolással akár több ezer forintot is spórolhatnak havonta, emellett a pénzügyi tudatosságot is fejleszthetik

Az MNB üdvözli a jegybanktörvény módosítását

A jegybank a jövőben kizárólag a törvényben meghatározott alapfeladatok ellátására fókuszál, elkötelezett az intézmény átlátható és hatékony működése mellett

Július 1-től újabb szigor az online számlaadat-szolgáltatásban. Itt van mire figyeljünk.

Az Online Számla rendszerbe jelentett számlaadatok pontosságának javítása érdekében újabb szigorítás várható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről a figyelmeztető- (WARNING) és hibaüzenetek (ERROR) kapcsán,