Miközben egy család életének legnagyobb beruházása a saját otthon megteremtése, sokan mégis nagyobb körültekintéssel vásárolnak használt autót, mint amennyi energiát a leendő házuk műszaki előkészítésére fordítanak. A szakértő szerint a magyar építőiparban ma is bevett gyakorlat a „majd menet közben megoldjuk” attitűd, amely azonban az idegeskedés mellett sokszor helyrehozhatatlan szerkezeti hibákhoz és tízmilliós nagyságrendű felesleges kiadásokhoz vezet. A valóban gazdaságos kivitelezést nem a tervek megspórolása, hanem a folyamat elejétől végéig tartó, szigorú mérnöki kontroll jelenti.
Az építőiparban tapasztalható drasztikus áremelkedések és a szakemberhiány mellett egyre gyakoribbak azok a történetek, ahol a jóhiszemű építtetők tízmilliókat veszítenek elhibázott beruházásokon. Sok építtető ott követi el a legnagyobb hibát, hogy a tervezési fázison próbál spórolni, és részletes kiviteli terv nélkül vág bele a munkálatokba.
Hogyan veri át a kivitelező az építtetőt?
Lipők Zoltán okleveles építészmérnök szerint az eseti „tűzoltás” helyett egy új szemléletmódra, a telekválasztástól a beköltözésig tartó, komplex szakmai nyomon követésre, támogatásra van szükség a magyar lakossági piacon.
A szakember szerint egy terv nélkül épülő ház leginkább egy olyan soha véget nem érő költeményhez hasonlít, ahol nincs egy rögzített forma, így minden érkező kivitelező hozzáírhat két-három saját sort a történethez.
„Ez a fajta improvizáció vezet oda, hogy a végén egy méregdrága, de olvashatatlan és zűrzavaros mű születik a tervezett letisztult otthon helyett” – fogalmazott a műszakiellenőröd.hu szakértője.
Lipők Zoltán szerint a „kotta”, vagyis a tételes kiviteli terv hiánya kiszolgáltatott helyzetbe hozza az építtetőt, hiszen pontos útmutatás nélkül a vállalkozók gyakran szakmai zsargon mögé bújva rejtik el a hiányosságaikat, a megrendelő pedig csak akkor szembesül a problémával, amikor már a javítás költségei is az egekbe szöknek.
„Nem ritkák a drámai esetek, mint például az a beruházás, ahol a tulajdonos egy mindössze 150 ezer forintos szakértői konzultációt spórolt meg, aminek következtében végül 40 millió forintot fizetett ki egy lakhatatlan, beázó és szerkezetileg repedezett épületre, amelyen még az ajtókat sem lehet bezárni” – idézi fel tapasztalatait a szakértő.
Egy másik projekt során a gépészeti koncepció utólagos módosítása miatt a már elkészült szerkezetet kellett átalakítani, ami 25 millió forintos többletköltséget és fél éves kényszerű csúszást okozott.
„Ezek a példák jól mutatják, hogy a „tűzoltásszerű” tanácsadás helyett miért vált elengedhetetlenné a komplex mentorálás” – hívja fel a figyelmet az okleveles építészmérnök.
Mentorálás a telektől a kulcsátadásig
Az új szakmai megközelítés lényege, hogy a mérnök már a telek kiválasztásánál a megbízó mellé áll, a beépítési paraméterek vizsgálatával segítve a későbbi talajmechanikai vagy közművesítési csapdák elkerülését.
„Ez a folyamatos segítségnyújtás a teljes tervezési fázison átível egészen a beköltözésig, biztosítva, hogy minden csavar és tégla a pontosan dokumentált kiviteli terveknek megfelelően kerüljön a helyére. Ez a fajta teljes körű felügyelet az építtető számára nem csupán műszaki garanciát, hanem valódi lelki nyugalmat és kiszámítható pénzügyi keretet jelent a mai kiszámíthatatlan piaci környezetben” – fogalmaz Lipők Zoltán.
A szakértő hangsúlyozza, hogy a műszaki ellenőr az egyetlen olyan szereplő az építési területen, aki kizárólag a tulajdonos érdekeit képviseli a kivitelezőkkel szemben. Szavai szerint a professzionális mérnöki kíséret révén az építkezés nem egy átláthatatlan dzsungelharc, hanem egy mindenki számára világos játékszabályok mentén zajló folyamat lesz, amelynek végén valóban az az otthon valósul meg, amelyet a család megálmodott.
