A magyar érettségi rendszer 2024-ben átalakult, a diákok számára pedig már komolyabb kihívást jelenthet a sikeres vizsgázás. De mi van, ha nem sikerül? Vannak-e alternatív megoldások a továbbtanuláshoz és a munkavállaláshoz, hogy elinduljon a karrierünk?
Sok diák számára az érettségi vizsga nagy stresszt jelent, és sajnos nem mindenkinek sikerül elsőre teljesítenie a követelményeket. Ez komoly dilemmát okozhat, hiszen a továbbtanuláshoz és a munkaerőpiacra való belépéshez egyre inkább elengedhetetlen a felsőfokú végzettség. Az érettségi vizsga sikertelensége komoly csalódást okozhat, de fontos szem előtt tartani, hogy ez még nem a világ vége. Számos más, alternatív út is létezik a továbbtanuláshoz és a munkaerőpiacra való belépéshez. Friss végzősként vagy pályamódosítóként azonban nehézségnek érezhetjük, hogy továbblépjünk egy új szakma irányába, és ezáltal a munkaerőpiac egy újabb szintjére. Ilyenkor először is érdemes felmérnünk és megismernünk meg lehetőségeinket, amelyeket fontolóra vehetünk.
„Szerencsére a magyar oktatási rendszer nem zsákutca. Többféle opció, B terv is létezik azok számára, akiknek nem sikerülne az érettségi vagy pályamódosításon gondolkodnak. Ilyen lehet az ismételt érettségi, ez esetben érdemes alaposan felkészülni, és szükség esetén magántanár segítségét igénybe venni vagy célzott tanfolyamon részt venni. Választhatjuk a szakképzést
Opció lehet a felnőttképzés is, hiszen felnőttként is lehetőség van érettségi vizsga letételére, illetve felsőfokú végzettség megszerzésére. Számos felnőttképzési intézmény szervez tanfolyamokat és képzéseket, amelyek rugalmasan illeszkednek a felnőttek életviteléhez. A felnőttképzési programok gyakran hétvégeken vagy esti órákban is elérhetők, így az arra jelentkezők könnyen összeegyeztethetik a tanulmányaikat a munkájukkal és a családi életükkel” – magyarázta Nagy László, a TanfolyamGURU online oktatási szakértője.
Az aktuális munkaerőpiaci trendek azt jelzik, hogy Magyarországon jelenleg is tapasztalható a szakemberhiány bizonyos iparágakban. Ezekben a szektorokban a jól képzett szakmunkások iránt nagy a kereslet, és a fizetések is jóval versenyképesebbek lehetnek az egyetemi végzettséget igénylő pozíciókkal szemben. Ilyen terület többek között az építőiparban az ács, kőműves, villanyszerelő vagy gépkezeltető pozíció, az informatikában a hálózatépítő informatikus és a rendszergazda, az egészségügyben az ápoló, gyógytornász-asszisztens és fogtechnikus, vagy a gépészetben a CNC-gépkezelő, autószerelő, ipari gépész és targonca vezető pozíciók.
„A felsorolt példák csak ízelítőt adnak a keresett szakmákból. A szakképzési rendszer folyamatosan frissül, új képzések indulnak a munkaerőpiac igényeihez igazodva.
A szakképzésben résztvevők nemcsak szakmai ismereteket szereznek, de elsajátítják a munkahelyen szükséges kompetenciákat is, mint például a csapatmunka, a problémamegoldás és a kommunikáció” – tette hozzá az oktatási szakember.
Nem minden a pénz, de számít, hogy mennyi a kezdő fizetés
A szakmunkások jövedelme a szakmától, a munkatapasztalattól és a munkahelytől függően változik. Általánosságban azonban elmondható, hogy a szakmunkások jövedelme meghaladhatja az egyetemistákét, főleg azokban a szakmákban, ahol nagy a kereslet a munkaerőpiacon. Ezenkívül a szakmunkásoknak gyakran van lehetőségük túlórára, ami tovább növelheti a jövedelmüket. Egy 2023-as felmérés szerint a kezdő bruttó fizetések tekintetében bizonyos esetekben akár jelentős különbségek is lehetnek a szakmunkások és a frissen végzett egyetemisták bérei között. Egy kezdő ápoló bruttó fizetése például magasabb lehet, mint egy kezdő bölcsész diplomásé. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kereseti potenciál az egyetemen szerzett tudás esetén hosszabb távon gyakran magasabb lehet. Az egyetemi végzettség lehetőséget ad a mesterképzésre, szakmai továbbképzésekre, és a karrier magasabb szintjeinek elérésére. Ezzel párhuzamosan pedig a fizetés is emelkedhet.
A szakképzés vagy az egyetem közötti választás nem csupán a várható jövedelemről szól. Több szempont mérlegelése szükséges. Ilyen például az érdeklődés, vagyis hogy milyen területen szeretnénk dolgozni, vagy épp a készségek, a tanulási stílus és a karriercélok.
„A szakképzés nem feltétlenül zárja le a továbbtanulás lehetőségét. Számos esetben a szakképzés után felsőoktatási szakképzésre is lehet jelentkezni, amivel rövid idő alatt további szakmai tudást szerezhet bárki. Ezenkívül a szakmai tapasztalat is előnyt jelenthet a felsőoktatási felvételi eljárás során. A szakképzés előnye, hogy rövid a képzési idő, a képzés pedig gyakorlatias. Mindemellett költséghatékonyabb, ez különösen fontos szempont azok számára, akiknek nincs lehetőségük magas tandíjat fizetni. Bizonyos szakmákban jelenleg is nagy a kereslet a jól képzett szakemberek iránt. Ezáltal a szakképzést elvégzők nagyobb eséllyel találnak számukra ideális munkát” – magyarázta a szakértő.
A szakképzés kiváló alternatíva lehet azok számára, akik nem szeretnének egyetemen tanulni, de mégis szeretnének továbbtanulni és piacképes tudást szerezni. A szakértő szerint ráadásul a szakképzés során szerzett tudás piacképes és értékes a munkaadók számára. A szakképzett munkaerő iránt nagy a kereslet, így jó eséllyel találunk állást a szakmai képzés befejezése után. A TanfolyamGuru kínálatában számos olyan képzés érhető el, amely sikeres elvégzése után azonnal vállalható munka, hiszen teljeskörű elméleti és gyakorlati képzésben részesült az arra jelentkező.
