Közép- és Kelet-Európa kedvező adottságokat kínál az egészségügyi innovációhoz: világszínvonalú tudásbázis áll rendelkezésre, alacsonyak a működési költségek, és sok a lendületesen növekedő startup vállalkozás – mégis sok ígéretes vállalkozás reked meg a növekedés útján. Az EU támogatásával megvalósuló Healthy Investment Central and Eastern Europe (HICEE) projekt keretében most egy olyan útmutató jelent meg, amely kézzelfogható segítséget nyújt a nemzetközi befektetőknek ahhoz, hogy felfedezzék a régióban rejlő, eddig kiaknázatlan lehetőségeket.
Az útmutató az egészségügyi innovácók támogatására szakosodott EIT Health vezetésével és olyan partnerek közreműködésével készült, mint a Crowdberry, a Biovia, a Cobin Angels, a Ljubljanai Egyetemi Inkubátor és a Hungarian Business Angel Network (HunBAN). A kiadvány átfogó képet nyújt a régió egészségügyi innovációs ökoszisztémájáról: bemutatja a piac sajátosságait, a szabályozási környezetet, valamint befektetési modelleket és jó gyakorlatokat is tartalmaz, különös tekintettel a biotechnológia, orvostechnológia és digitális egészség területeire.
A finanszírozási lánc hiányzó “közepe”: Nyugat-Európában kétszer akkora tőkeinjekciót kapnak a startupok
Az útmutató egyben jelentés is a régió innovációs helyzetéről. Ebből kiderül, hogy bár a közép- és kelet-európai egészségügyi startupok jelentős része sikeresen jut hozzá korai szakaszban állami támogatáshoz vagy üzleti angyalok tőkéjéhez, de később csak nagyon kevesen tudják elérni azokat. A nagyobb összegű – Series A vagy B sorozatú – befektetéseket nehezebben érik el, pedig ezek szükségesek lennének a további növekedéshez. A régió vállalkozásai átlagosan 1,8 millió euró befektetéshez jutnak – míg ez az összeg Nyugat-Európában 4,1 millió euró. A teljes európai kockázati tőke mindössze 3,9%-a jut el a régióba[1]. Mivel a helyi piacon alig akad kifejezetten egészségiparra szakosodott befektető, a tőkeigényes biotech, medtech és digitális egészségügyi fejlesztések gyakran kifulladnak, mielőtt piacra léphetnének.
„Közép- és Kelet-Európában adott a tudás, megvannak a tehetségek, és a működési költségek is kedvezőek – most már csak arra van szükség, hogy a nemzetközi befektetők is felismerjék ezt és jobban odafigyeljenek a térségre” – mondta el Abigail Sidibe, az EIT Health projektkoordinátora. – „Ha nem sikerül betömni a finanszírozási lánc középső, legkritikusabb szakaszán tátongó lyukat, könnyen eltékozolhatjuk a régióban rejlő, világszinten is értékes egészségügyi innovációkat.”
Kihasználatlan innovációs potenciál
A finanszírozási nehézségek ellenére Közép- és Kelet-Európa olyan stratégiai előnyöket kínál, amelyeket a befektetők nem hagyhatnak figyelmen kívül – derül ki az útmutatóból.
- Költséghatékonyság – A bérek és laboratóriumi költségek akár 60%-kal is alacsonyabbak (mint Nyugat-Európában), így a startupok jóval hosszabb időre tudják biztosítani működésüket azonos mennyiségű tőkéből.[2]
- Gazdag tehetségbázis – A kutatók száma 2014 és 2023 között 69%-kal nőtt Magyarországon és 81%-kal Lengyelországban.[3]
- Klinikai vizsgálati központ – A 2023-ban amerikai gyógyszerhatósági (FDA) engedélyt kapott gyógyszerek 75%-ának fejlesztése során használtak fel Közép-Kelet-Európából származó klinikai tesztelési adatokat – miközben a vizsgálatok költsége páciensenként 30–50%-kal alacsonyabb, mint Nyugat-Európában.[4]
- Egységes EU-piac – Az orvostechnikai eszközökre, klinikai vizsgálatokra és adatvédelemre vonatkozó összehangolt uniós szabályozás megkönnyíti a határokon átnyúló terjeszkedést.
Növekvő lendület – és sürgető feladatok: 300%-os bővülés
Az egészségügyi és élettudományi szektorban érkező kockázatitőke-beruházások összege a közép- és kelet-európai régióban megháromszorozódott 2020 óta: 83 millió euróról 284 millió euróra nőtt 2024-re[5], ezzel a szegmens az ötödik legtöbb tőkét vonzó szektor lett a térségben. Az ökoszisztéma az állami és magánszféra közötti partnerségeknek, a társberuházási hálózatoknak és a kormányzati ösztönzőknek köszönhetően is egyre erősödik – a jelentés ugyanakkor hangsúlyozza azt is, hogy a hiányzó tőkét a szabályozás önmagában nem tudja pótolni, a magánbefektetők szerepvállalására is szükség van.
