A monetáris tanács stabilitásorientált megközelítésének megfelelően keddi ülésén 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot, és értékelése szerint továbbra is indokolt a szigorú monetáris kondíciók fenntartása – mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kamatdöntést követő online sajtótájékoztatóján kedden Budapesten.
Hangsúlyozta: a monetáris tanács helyzetértékelése szerint továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség, és a jegybank pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá az inflációs várakozások horgonyzásához és az inflációs cél fenntartható eléréséhez.
Varga Mihály elmondta, a jegybank nem látta indokoltnak, hogy változtasson előretekintő iránymutatásán.
A nemzetközi befektetői hangulat a legutóbbi kamatdöntő ülés óta javult, azonban a piaci folyamatok továbbra is érzékenyen reagálnak a geopolitikai kockázatokra – mondta a jegybankelnök.
Az inflációs folyamatokról szólva Varga Mihály elmondta, hogy az alapmutató júliusban 4,3 százalékra, a maginfláció pedig 4 százalékra csökkent. A hatósági és önkéntes árkorlátozó intézkedések összesen 1,5 százalékponttal mérsékelték az inflációt, ezen belül az élelmiszerek árrés-korlátozása 1 százalékponttal, a háztartási cikkeké 0,3 százalékponttal, míg az önkéntes árkorlátozások 0,2 százalékponttal mérsékelték a múlt havi inflációs rátát.
Megjegyezte:az inflációs alapfolyamatok azonban továbbra is a jegybank 3 százalék célszintje felett alakulnak, emellett több területen erős átárazások figyelhetők meg. Az infláció elleni küzdelem nem ért véget, az elmúlt hónapok intézkedései rövid távon fejtik ki hatásaikat.
A középtávú inflációs folyamatokat alapvetően meghatározó lakosság inflációs várakozások magas szinten alakulnak, ezek horgonyzása kulcsfontosságú az inflációs cél eléréshez és a gazdasági növekedéshez.
A második negyedévben folytatódott a lakáshitelezés bővülése: éves szinten a hiteldinamika 13 százalékra gyorsult, az árak növekedése országosan 25,9 százalék, Budapesten 24,3 százalék volt éves összevetésben. Megjegyezte, hogy a lakáspiacon ez az árnövekedési dinamika indokolhatta a kormányzati beavatkozást.
Az új hitelprogram a kereslet növekedését eredményezheti, azonban a lakásárak emelkedését tompíthatják azok az új fejlesztések, amelyek beleesnek az árkorlátba.
Az idei lakástranzakciók alapján az eladott lakások döntő része megfelelt volna az Otthon Start árfeltételeinek – mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy ez alapján szélesebb kör számára nyílik lehetőség a programban való részvételre.
A jegybank a lakossági hitelezés további növekedésére számít és folyamatosan nyomon követi ennek pénzügyi stabilitási hatásait – mutatott rá.
Tárgyalások folynak a kormánnyal, hogy a 40 évnél idősebb hitelkérelmezők esetén a jelenleg érvényes 20 százalékos önerő előírást az általános 10 százalékra csökkentsék és erről még ezen a héten döntés születhet.
A magyar gazdaság helyzetéről szólva kifejtette: a konjunktúra a második negyedévben visszafogott volt, az éves 0,1 százalékos növekedés összhangban alakult a jegybank júniusi Inflációs jelentésének előrejelzéseivel. A gazdaság teljesítményét pozitívan befolyásolta a szolgáltatások teljesítménye, ugyanakkor az ipar és az export fékezte a növekedést, a lakossági fogyasztás stabil növekedése mellett tovább csökkent a beruházások volumene. A visszafogott magyar növekedési adatban meghatározó szerepet játszott a német gazdaság uniós összevetésben is mérsékelt teljesítménye – tette hozzá.
A folyó fizetési mérleg egyenlege kismértékű hiányt mutatott, az év eleji szinttől elmaradó júniusi egyenleg összhangban van a várakozásokkal. A jegybank várakozásai szerint a jövő évtől a külső kereslet emelkedésével és az új beruházások termelésének felfutásával a folyó fizetési mérleg fokozatosan bővülhet, míg a költségvetés elsődleges egyenlege idén és a következő években is egyensúlyban lehet.
