A Magyarország első negyedéves gazdasági teljesítménye az Európai Unióban az élen áll. A KSH az első három hónapban 5,3 százalékos GDP-bővülést mért, amelynek hátterében elsősorban a beruházások, az export és a munkahelyek számának bővülése, a bérek emelkedése áll. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy mindez a világgazdaság lassulása ellenére következett be.
A magyar gazdaság növekedési lendülete az első negyedévben is kitartott, – fogalmazott Varga Mihály a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva.
Az első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 5,3 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva és kiegyensúlyozva 5,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az előző negyedévhez mérten 1,5 százalékos volt a gazdasági növekedés a szezonálisan, naptárhatással kiigazítva és kiegyensúlyozva.
Varga Mihály kiemelte, az első három hónapban mért 5,3 százalékos GDP-bővülés hátterében elsősorban a beruházások, az export és a munkahelyek számának bővülése, a bérek emelkedése áll. Külön kiemelte, hogy az export a világgazdaság lassulása ellenére is növekedni tudott az európai és az Európán kívüli piacok tekintetében egyaránt.
Elmondta, hogy idén és jövőre is 4,1 százalékos GDP bővülésre számít a kormányzat,
amit alátámaszt az ipar teljesítménye, a beruházások bővülése, az hogy a keresetek növekedésével élénkül a fogyasztás, a belső kereslet.
Varga Mihály felidézte, az elmúlt évtizedekben egyszer volt példa az idén az első negyedévben mért 5,3 százaléknál magasabb gazdasági növekedésre, mégpedig 2000 első negyedévében. Akkor azonban a miniszter szerint a gazdaság bővülése együtt járt az államadósság növekedésével is, azaz a 2000-es évek elején, közepén a gazdasági növekedéshez eladósodottság párosult.
“Most nem erről van szó”, az államadósság mértéke már 8 éve folyamatosan csökken, az államháztartási hiány visszafogott, mindez azt mutatja, hogy új szerkezetű gazdasági növekedés valósul meg Magyarországon – fogalmazott Varga Mihály.
Beszámolt arról is, hogy szerdán megkezdi a kormány a jövő évi költségvetés tárgyalását, a tervei szerint a 2020-as költségvetés tervezetét június 4-én tudják benyújtani az Országgyűlésnek.
A jövő évi költségvetésben is lesz egy nagyobb összegű tartalék – ez az ideiben meghaladta a 300 milliárd forintot – azért, hogy Magyarország felkészülten fogadhasson egy esetleges hirtelen irányváltást az európai vagy a világgazdaságban – jelentette ki Varga Mihály.
A Pénzügyminisztérium szerint míg az Európai Unió átlagos növekedése az első negyedévben 1,5 százalék lehet, a magyar gazdaságé ennek mintegy 3,5-szerese, ezzel – a rendelkezésre álló adatok alapján – Magyarország az első helyen áll a tagállamok rangsorában.
A magyar gazdaság 2010 óta összességében 28,6 százalékkal bővült, az esetleges jövőbeli külső kockázatokra tekintettel a költségvetési tervezés középpontjában a családok támogatása mellett a gazdaságvédelmi intézkedések állnak a pénzügyi tárca értékelése szerint. /MTI/
