A Világbank kedden 0,4 százalékponttal 2,3%-ra csökkentette a 2025-re vonatkozó globális növekedési előrejelzését, mondván, hogy a magasabb vámok és a fokozott bizonytalanság „jelentős ellenszelet” jelentenek szinte minden gazdaság számára.
A bank évente kétszer megjelenő Világgazdasági kilátások című jelentésében az összes gazdaság közel 70 százalékára – köztük az Egyesült Államokra, Kínára és Európára, valamint hat feltörekvő piaci régióra – vonatkozó előrejelzését csökkentette az alig fél évvel ezelőtt, Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése előtt prognosztizált szinthez képest.
A Reuters tudósítása szerint az előrejelzés meghatározó eleme, hogy Donald Trump felborította a világkereskedelmet azokkal a többszörös vámemelésekkel, amelyek a tényleges amerikai vámtarifát a 3% alatti szintről a tíz százalék közepére – majdnem egy évszázad óta a legmagasabb szintre – emelték, és Kína és más országok megtorlását váltották ki.
A Világbank a legutóbbi olyan szervezet, amely Trump kiszámíthatatlan kereskedelempolitikája miatt csökkentette növekedési előrejelzését, bár az amerikai tisztviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy a negatív következményeket ellensúlyozni fogja a beruházások felfutása és a még jóvá nem hagyott adócsökkentések.
A bank nem jósolt recessziót, de azt nyilatkozta, hogy a globális gazdasági növekedés idén a recesszión kívül a leggyengébb lesz 2008 óta. 2027-re a globális GDP növekedése várhatóan átlagosan mindössze 2,5%-kal fog bővülni, ami az 1960-as évek óta eltelt évtized leglassabb üteme.
A jelentés előrejelzése szerint a világkereskedelem 2025-ben 1,8%-kal fog növekedni, ami a 2024-es 3,4%-hoz képest csökkenést jelent, és nagyjából a 2000-es évek 5,9%-os szintjének harmadát teszi ki. Az előrejelzés a május végén hatályos vámokon alapul, beleértve a legtöbb országból származó importra kivetett 10%-os amerikai vámot, de nem tartalmazza a Trump által áprilisban bejelentett, majd július 9-ig elhalasztott emeléseket, hogy lehetővé tegye a tárgyalások folytatását.
A bank szerint a globális infláció 2025-ben várhatóan eléri a 2,9%-ot, ami a vámemelések és a feszes munkaerőpiacok miatt továbbra is a COVID előtti szintek felett marad.
„A globális kilátásokat érintő kockázatok továbbra is határozottan lefelé billenők” – jelezte a bank, amelynek modelljei azt mutatják, hogy az átlagos amerikai vámok további 10 százalékpontos emelése a már bevezetett 10%-os rátán felül, valamint más országok arányos megtorló intézkedései további 0,5 százalékpontot faraghatnak le a 2025-ös kilátásokból.
A kereskedelmi korlátok ilyen mértékű növekedése „a globális kereskedelem elakadását eredményezné az év második felében… a bizalom széles körű összeomlásával, a bizonytalanság fokozódásával és a pénzügyi piacok zavarával együtt” – áll a jelentésben. Mindazonáltal a jelentés szerint a globális recesszió kockázata így is kevesebb mint 10%.
Az Egyesült Államok és Kína vezető tisztviselői ezen a héten Londonban találkoznak, hogy megpróbálják hatástalanítani a kereskedelmi vitát, amely a vámtarifákról a ritkaföldfém-ásványok korlátozására terjedt ki, és amely a globális ellátási lánc sokkjával és a növekedés lassulásával fenyeget.
„A bizonytalanság továbbra is erőteljesen hátráltatja a kereskedelmet, lassítja a beruházásokat és elhomályosítja a kilátásokat” – mondta Ayhan Kose, a Világbank helyettes vezető közgazdásza a Reutersnek adott interjúban. Ugyanakkor elmondta, hogy vannak jelei a kereskedelemről folytatott párbeszéd erősödésének, ami segíthet eloszlatni a bizonytalanságot, és az ellátási láncok alkalmazkodnak az új globális kereskedelmi térképhez, nem pedig összeomlanak. A globális kereskedelem növekedése 2026-ban szerényen, 2,4%-ra emelkedhet, és a mesterséges intelligencia fejlődése is fellendítheti a növekedést – mondta. „Úgy gondoljuk, hogy végül a bizonytalanság csökkenni fog” – fejtette ki. „Amint az a fajta köd felszáll, ami most látszik, a kereskedelmi motor újra beindulhat, de lassabb ütemben”.
Kose szerint bár a dolgok rosszabbodhatnak, a kereskedelem folytatódik, és Kína, India és mások még mindig erőteljes növekedést produkálnak. Sok ország új kereskedelmi partnerségekről is tárgyal, amelyek később kifizetődhetnek – tette hozzá.
A Világbank szerint a globális kilátások január óta „jelentősen romlottak”, főként a fejlett gazdaságok miatt, amelyek 2024-ben 1,7%-os bővülés után most már csak 1,2%-kal, fél százalékponttal kevesebbel növekednek. Az Egyesült Államok előrejelzését a januári előrejelzéshez képest 0,9 százalékponttal, 1,4%-ra csökkentették, a 2026-os kilátásokat pedig 0,4 százalékponttal, 1,6%-ra mérsékelték. A növekvő kereskedelmi korlátok, a „rekordmagas bizonytalanság” és a pénzügyi piaci volatilitás kiugrása várhatóan a magánfogyasztást, a kereskedelmet és a beruházásokat fogja terhelni.
Az euróövezetre vonatkozó növekedési becsléseket 0,3 százalékponttal 0,7%-ra, Japánban pedig 0,5 százalékponttal 0,7%-ra csökkentették. A feltörekvő piacok és fejlődő gazdaságok 2025-ben várhatóan 3,8%-kal nőnek, szemben a januári előrejelzésben szereplő 4,1%-kal.
A jelentés szerint a jelenlegi helyzetet a szegény országok szenvednék meg a leginkább. A fejlődő gazdaságok egy főre jutó GDP-je 2027-re 6%-kal lesz alacsonyabb a járvány előtti szintnél, és ezeknek az országoknak – Kínát leszámítva – két évtizedbe is beletelhet, mire visszanyerik a 2020-as évek gazdasági veszteségeit.
Az USA-val folytatott kereskedelemtől nagymértékben függő Mexikó növekedési előrejelzését 1,3 százalékponttal, 0,2%-ra csökkentették 2025-re. A Világbank változatlanul 4,5%-on hagyta a Kínára vonatkozó januári előrejelzését, mondván, hogy Pekingnek még mindig van monetáris és költségvetési mozgástere a gazdaság támogatására és a növekedés ösztönzésére.
Érsek M. Zoltán
