A jegybank júniusban folytathatja a kamatcsökkentési pályát és az alapkamat a 6,75-7,00 százalékos sávba kerülhet, azonban a jelenlegi adatok alapján az év második felében nagyon visszafogott tere van a további kamatvágásnak.
Számokra lefordítani, hogy az év végén milyen kamatpálya indokolt, azt majd a júniusi makrogazdasági prognózis keretében lehet nagyobb magabiztossággal megtenni – mondta, hozzátéve, hogy a jelenlegi környezetben nincs hová sietni.
Az MNB Monetáris Tanácsa kedden 50 bázisponttal 7,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben mérsékelte. Előző, áprilisi ülésén a testület 50 bázispontos, márciusban 75 bázispontos enyhítést hajtott végre.
Kérdésre válaszolva az alelnök elmondta: egyetlen opcióként 50 bázispontos kamatcsökkentés volt napirenden, és ebben egyhangú döntés született.
Az inflációs pályával kapcsolatban megjegyezte: globálisan alacsony szintre került az infláció, ugyanakkor a szolgáltatási szektor magas árdinamikája fékezi a dezinflációs folyamatokat a fejlett és a feltörekvő országokban egyaránt.
Az MNB már korábban jelezte, hogy a piaci szolgáltatási árképzésben van egy erős visszatekintő árazás, amit káros folyamatnak nevezett. Virág Barnabás szerint a visszatekintő árazás gyakorlatának visszaszorítása azért is fontos, mert annál gyorsabban kerülhet tartósan alacsony szintre az infláció, és árazódhatnak ki az inflációval kapcsolatos kockázati megfontolások a fogyasztói és beruházási döntésekből, ezzel gyorsítva a fenntartható gazdasági növekedés visszatérését.
Az infláció az év eleje óta a jegybanki toleranciasávon belül alakult, azonban az áremelkedés üteme az év közepén átmenetileg gyorsul, részben a szolgáltatások inflációja miatt, amely a járvány előtti szinthez képest magasabban alakul – fogalmazott. Megjegyezte, hogy szigorú monetáris politika fenntartása szükséges az inflációs cél fenntartható eléréséhez 2025-ben.
Hangsúlyozta: a magyar gazdaság magasabbról halad egy alacsony inflációs közeg felé, és ilyenkor lassabban mozdulnak az inflációs várakozások.
A monetáris politikát befolyásoló nemzetközi tényezők között említette, hogy javult a globális kockázatvállalási hajlandóság, és erősödtek a dezinflációs folyamatok az elmúlt egy évben, amit azonban fékezett a szolgáltatásoknak a pandémia előtti szintekhez képest magasabb árdinamikája, részben a feszes munkaerőpiacnak köszönhetően.
A geopolitikai feszültségek a globális ellátási láncok fennakadásához vezethetnek, továbbá az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikája között várható divergencia a globális kamatkörnyezeten keresztül a feltörekvő piacokon a volatilitás növekedését eredményezheti – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a monetáris tanács keddi kamatdöntését követő online háttérbeszélgetésen.
A hazai reálgazdasági folyamatra kitérve elmondta, hogy a második negyedévben folytatódhat a növekedés a magyar gazdaságban. A magas frekvenciás adatok alapján az első negyedévi 1,1 százalékos év/év ütemhez képest is gyorsabb lehet a GDP növekedése az április és június közötti időszakban, amiben meghatározó lesz a jelentős reálbér-emelkedés.
A folyó fizetési mérleg többlete márciusban a jegybanki várakozások felett alakult, és február után újabb rekordot ért el 1 milliárd euró feletti értékkel – emlékeztetett.
Elmondta, hogy a kamatpolitika alakítását befolyásoló tényezők között az ország kockázati megítélése, a nemzetközi monetáris politikai környezet alakulása mellett a pénzpiaci stabilitás továbbra is kulcseleme a jegybanki döntéseknek. A jegybank folyamatosan vizsgálja azokat a kockázatokat, amelyek veszélyeztethetik a forintárfolyam vagy a hozamok alakulását – emelte ki.
Az MNB alelnöke hangsúlyozta: a globális és a hazai dezinflációt övező kockázatok, illetve a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politikát indokol.
