Több mint négyszáz korai iszlám arany pénzérmét találtak izraeli amatőr régészek az ország középső részén fekvő Javne településen.
A 425 aranyérme, amely építési munkálatok során került elő a földből, mintegy 1100 évvel ezelőttről származik, az Abbászida-dinasztia korszakából. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei, Liat Nadav-Ziv és Elie Haddad közös közleményükben kiemelték, hogy a lelet rendkívül ritka, és az érmék olyan jó állapotban vannak, mintha nemrég ásták volna el őket.
A fiatal önkéntesek által talált érmékből kivágott darabok százai is előkerültek, amelyek kisebb címletként szolgálhattak. A fiatalok, akik a katonai szolgálatukat megelőző önkéntes munkát végeztek az építkezést megelőző ásatáson, először azt hitték, hogy száraz faleveleket látnak a földbe taposva. Nagyon meglepődtek, hogy egy ritka és értékes kincsre bukkantak.
Robert Kool, a régészeti hatóság érmeszakértője elmondta, hogy az elsődleges becslés szerint az együttesen 845 grammot nyomó színarany érmék a 9. századból valók, amely a Abbászida-kalifátus fénykorának számított. A kalifátus hatalma abban az időszakban a Közel-Kelet és Észak-Afrika legnagyobb részére kiterjedt.
Izraelben legutóbb 2015-ben bukkantak hasonló nagy érmeleletre, akkor amatőr búvárok találtak az ókori kikötőváros, Caesarea partjainál 2000 arany érmét. A kincs a 10-11. századi Fátimida-kalifátus idejéből származott.
