Olaf Scholz német kancellár 200 milliárd euró értékű tehercsökkentési csomagja enyhítheti a közelgő recessziót, de kockázatokat is rejt magában – vélik a Citi elemzői.
Az Olaf Scholz vezette német kormány a múlt héten 200 milliárd euró értékű csomagot jelentett be, amelynek célja, hogy segítsen az energiaárak emelkedése ellen. A “védőpajzs” magában foglalja a gázárféket és az üzemanyagokra kivetett forgalmi adó csökkentését.
A javaslatok a Citi szerint a következő egy évben 2 százalékponttal csökkenthetik az inflációt, de nem valószínű, hogy megakadályoznák a gazdasági zsugorodást. A csomag “enyhítheti a közelgő recessziót, de véleményünk szerint kockázatokat is rejt magában” – írták a Citi elemzői friss jegyzetükben.
Ezek a kockázatok azzal a kérdéssel kapcsolatosak, hogy miként fogják finanszírozni a csomagot, és ez milyen hatással lehet az inflációra, a német államkötvényhozamokra, az Európai Központi Bank irányadó kamatlábára, valamint a többi euróország hitelfelvételi terveire, amelyek ugyanígy járhatnak el.
Ragadós lehet a példa
“A kockázat az, hogy mások is követhetik ezt a példát” – mondta Christian Schulz, a Citi helyettes vezető európai közgazdásza a CNBC-nek.
Schulz megemlítette az Egyesült Királyság közelmúltbeli kötvénypiaci robbanását, miután a brit kormány nem finanszírozott adócsökkentéseket hajtott végre. A múlt hónapban a kamatlábvárakozások és a kötvényhozamok megugrottak Nagy-Britanniában, miután egy sor adóügyi bejelentést tettek. Ennek hatására a Bank of England új kötvényvásárlási tervet indított el, a jelzáloghitel-piacon zűrzavar alakult ki, és lakásválságról beszéltek.
Schulz szerint Németország “megengedhet” magának bármilyen adósságfinanszírozást, köszönhetően alacsony GDP-arányos adósságának és alacsonyabb külső finanszírozási igényének, de a csomag megnyitja az ajtót a fiskálisan kevésbé óvatos országok előtt, amelyek nagy összegű hitelt akarnak felvenni és új adósságot bocsátanak ki. Ami végsősoron az Egyesült Királyságban tapasztaltakhoz hasonló bajokhoz vezethet. A Citi előrejelzése szerint a német adósságfinanszírozás az EKB szigorúbb politikáját is kikényszerítheti, ami szintén a hozamok emelkedéséhez vezethet az euróövezetben.
“A kockázat az, hogy ugyanez a Nagy-Britanniában is látott dinamika most már a kontinensen is kibontakozik” – mondta Schulz.
A Politico szerint a német szövetségi számvevőszék bírálta a kormányt, és azt állította, hogy a csomag finanszírozása érdekében kijátszotta az adószabályokat.
Más bankok és intézmények rámutattak a nehéz környezetre Németországban – a legnagyobb európai gazdaságban és az euróövezet növekedésének motorjában -, amely most próbál hirtelen leszokni az orosz fosszilis tüzelőanyagokról.
A Berenberg Economics egy friss jegyzetében azt írta, hogy a fogyasztói bizalom Németországban és általában az euróövezetben rekordalacsony szintre zuhant, ami “a recesszió előszele“. A gazdaságkutató intézet szerint a beruházások 25%-kal zuhanni fognak, és 2023-ra németországi recessziót vár.
A Deutsche Bank elemzői úgy becsülik, hogy a “védőpajzs” fellendítheti a háztartások jövedelmét, és a 2023-ra prognosztizált GDP-csökkenést 2% körülire korlátozhatja. Ez jobb, mint a korábbi előrejelzésük, amely 3,5%-os zsugorodást valószínűsített.
Recesszió jöhet
Christine Lagarde, az EKB elnöke további kamatemelésekre utalt, amikor szeptember 28-án azt mondta, hogy a bank “még nem áll a semleges kamatlábaknál“.
A frankfurti fórumon Lagarde azt mondta, hogy a legutóbbi emelések – köztük a szeptemberi példátlan 75 bázispontos emelés – csak “az első lépés az úton“. Az EKB elnöke szerint az intézmény “megteszi, amit meg kell tennie” annak érdekében, hogy középtávon visszatérjen a 2%-os inflációs célhoz.
Bár az EU-ban és az Egyesült Államokban összességében pozitív lesz a növekedés az idén, “a lassulás jelei már látszanak, és a recesszió már nem zárható ki” – mondta Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági biztosa a CNBC-nek. “A stagnálás és a lehetséges recesszió szakaszába lépünk” – tette hozzá Gentiloni.
Ezt a véleményt a Kereskedelmi Világszervezet főigazgatója, Ngozi Okonjo-Iweala is megerősítette. “Aggódom amiatt, hogy minden index a rossz irányba mutat” – mondta Okonjo-Iweala a CNBC-nek egy, a múlt hónapban tartott rendkívüli energetikai találkozón Brüsszelben.
