Kezdőlap Hírek 2600 éve már söröztek a kelták
No menu items!

2600 éve már söröztek a kelták

Már a kelták is kedvelték a mediterrán életstílust: szívesen ittak bort, és 2600 évvel ezelőtt már a sört is kerámiából készült görög ivócsészékből fogyasztottak. Más félét szerettek a az eltérő státuszú néprétegek akkoriban – állapították meg kutatók.

A korai kelta korszak görög ivópohara

A kelták nemcsak egyszerűen átvették az idegen tradíciókat. Az edényeket és termékeket sajátos módon, egészen más célokra is használták” – mondta Philipp Stockhammer archeológus, a Plos One című szaklapban megjelent tanulmány társszerzője.

2600 éve ugyanis a kelták nemcsak a nemes borokat, hanem sört is ittak az előkelőbb edényekből. “Ez a fordulat kora volt” – fogalmazott a szakértő.

Philipp Stockhammer

A müncheni Lajos-Miksa Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai vezette nemzetközi kutatócsoport táplálékmaradványok kémiai elemzése alapján 99 helyi vagy Athénból importált kerámiaedényt vizsgált az időszámítás előtti 500 körüli időszakból. Ezeket a franciaországi Burgundiában a Lassois nevű tanúhegyen lévő egykori kelta településnél találták.

A kutatás során lényeges eltéréseket tártak fel a lakosság különböző csoportjainak ivási szokásai terén.

A katonák, akik a városszerű település kapujánál éltek, valószínűleg kölesből készült sört fogyasztottak, ez a sörfajta a tudósok szerint valószínűleg az alacsony státuszú emberek által volt kedvelt. Az árpaalapú söröket a magasabb státuszúak itták.

A kutatók 99 kerámia ivóedényben vizsgálták a szerves maradványokat Képek/Forrás: independent.hu

Bort, melyet akkoriban nemcsak Görögországból, hanem Olaszországból és Dél-Franciaországból is importáltak, elsősorban főzőedényekben találtak. Ebből arra következtetnek, hogy a borral főztek is az emberek.

Mivel férfiak és nők sírjában is találtak ivóedényeket, Stockhammer szerint ez arra utal, hogy alapvetően a nők is részt vehettek az alkoholfogyasztással is járó ünnepségeken.

Nincs ok azt feltételezni, hogy a nők ne lehettek volna ott” – fogalmazott.

Az edényekben más élelmiszerek maradványait is felfedezték, például olívaolajat és tejet, de méhviaszt is. A területen készült edények felében találtak méhviaszt, ami nagy valószínűséggel annak jele, hogy a méhsör kedvelt fermentált ital volt, vagy hogy a korai kelták szívesen édesítették italaikat mézzel.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Megújul páratlan természeti kincsünk, a Kis-Balaton

A természeti örökségünk egyik ikonikus helyszínén, a Kis-Balatonon, 341 millió forint értékű természetvédelmi fejlesztés veszi kezdetét. A projektnek köszönhetően közel 1365 hektárnyi területen javul majd az élőhelyek állapota és a természeti értékek megőrzésének feltételei

Befektetők és kényszer vásárlók: kettészakadt az ingatlanpiac

Megtorpant az ingatlanpiac 2025-ben, mivel a várt pénzáramlás elmaradt a magánnyugdíjpénztári megtakarítások és állampapírok irányából

Július 6-ig lehet jelentkezni a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor Programokra

Július 6-ig, vasárnapig lehet jelentkezni a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor Programra és a Kárpát-medencei szórványmagyarságot támogató Petőfi Sándor Programra

Megnyílt az első PRÍMA élelmiszer-outlet üzlet

Megnyílt az első PRÍMA élelmiszer-outlet üzlet Magyarországon, ahol a vásárlók akár 70 százalék kedvezménnyel juthatnak hozzá a termékekhez
Hirdetés

Hírek

Megújul páratlan természeti kincsünk, a Kis-Balaton

A természeti örökségünk egyik ikonikus helyszínén, a Kis-Balatonon, 341 millió forint értékű természetvédelmi fejlesztés veszi kezdetét. A projektnek köszönhetően közel 1365 hektárnyi területen javul majd az élőhelyek állapota és a természeti értékek megőrzésének feltételei

Július 6-ig lehet jelentkezni a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor Programokra

Július 6-ig, vasárnapig lehet jelentkezni a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor Programra és a Kárpát-medencei szórványmagyarságot támogató Petőfi Sándor Programra

Megnyílt az első PRÍMA élelmiszer-outlet üzlet

Megnyílt az első PRÍMA élelmiszer-outlet üzlet Magyarországon, ahol a vásárlók akár 70 százalék kedvezménnyel juthatnak hozzá a termékekhez

A Budapest Kártya a BKK hatáskörébe került

A Fővárosi Közgyűlés áprilisi döntése értelmében a korábban a Budapest Brand hatáskörébe tartozó Budapest Kártya kiadásával, fejlesztésével és menedzselésével összefüggő feladatokat 2025. július 1-jétől a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) látja el

Változik az MVM Next e-számla-értesítők megjelenése – a sárga a jó

Változik az MVM Next e-számla-értesítők megjelenése, a villany- és gázszámlákat bemutató értesítők színes fejlécén és az aláírásnál sárga színű MVM-logó jelenik meg

Egyre jövedelmezőbb a szolgáltatóknak az 5G-n érkező otthoni internet

A jelentés megállapítja: bár Közép-Európában lassabban terjed az 5G, Magyarországon egyre nagyobb szerepet játszik az autóipari fejlesztésekben és más ipari felhasználási területeken is.

Az éghajlatváltozás az élelmezésbiztonság egyik legnagyobb kockázata

Hazánk vízgazdálkodási stratégiával, valamint a precíziós öntözéstechnológiák támogatásával csökkenti az aszályok és a kiszámíthatatlan időjárás okozta kihívásokat

Nagy közúti forgalomra figyelmeztetnek július 4-én, 5-én és 6-án  Zágráb városában és környékén

Zágráb nagyobb forgalomra számít a közelgő zenei rendezvény miatt – alternatív útvonalakat javasolnak a gördülékeny közlekedés érdekében.
Hirdetés

Gazdaság

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,

Többlettel zárt a központi költségvetés májusban

Májusban többlettel zárt a központi költségvetés: ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe.

4,5 milliárd forint gyermektartásdíjat előlegezett meg az állam az elmúlt években

Az elmúlt három évben több mint 20 ezer gyermek részére összesen 4,5 milliárd forint értékben előlegezte meg az állam azokat a tartásdíjakat, amelyeket a különélő szülő nem fizetett meg