Már a kelták is kedvelték a mediterrán életstílust: szívesen ittak bort, és 2600 évvel ezelőtt már a sört is kerámiából készült görög ivócsészékből fogyasztottak. Más félét szerettek a az eltérő státuszú néprétegek akkoriban – állapították meg kutatók.
“A kelták nemcsak egyszerűen átvették az idegen tradíciókat. Az edényeket és termékeket sajátos módon, egészen más célokra is használták” – mondta Philipp Stockhammer archeológus, a Plos One című szaklapban megjelent tanulmány társszerzője.
2600 éve ugyanis a kelták nemcsak a nemes borokat, hanem sört is ittak az előkelőbb edényekből. “Ez a fordulat kora volt” – fogalmazott a szakértő.
A müncheni Lajos-Miksa Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai vezette nemzetközi kutatócsoport táplálékmaradványok kémiai elemzése alapján 99 helyi vagy Athénból importált kerámiaedényt vizsgált az időszámítás előtti 500 körüli időszakból. Ezeket a franciaországi Burgundiában a Lassois nevű tanúhegyen lévő egykori kelta településnél találták.
A kutatás során lényeges eltéréseket tártak fel a lakosság különböző csoportjainak ivási szokásai terén.
A katonák, akik a városszerű település kapujánál éltek, valószínűleg kölesből készült sört fogyasztottak, ez a sörfajta a tudósok szerint valószínűleg az alacsony státuszú emberek által volt kedvelt. Az árpaalapú söröket a magasabb státuszúak itták.
Bort, melyet akkoriban nemcsak Görögországból, hanem Olaszországból és Dél-Franciaországból is importáltak, elsősorban főzőedényekben találtak. Ebből arra következtetnek, hogy a borral főztek is az emberek.
Mivel férfiak és nők sírjában is találtak ivóedényeket, Stockhammer szerint ez arra utal, hogy alapvetően a nők is részt vehettek az alkoholfogyasztással is járó ünnepségeken.
“Nincs ok azt feltételezni, hogy a nők ne lehettek volna ott” – fogalmazott.
Az edényekben más élelmiszerek maradványait is felfedezték, például olívaolajat és tejet, de méhviaszt is. A területen készült edények felében találtak méhviaszt, ami nagy valószínűséggel annak jele, hogy a méhsör kedvelt fermentált ital volt, vagy hogy a korai kelták szívesen édesítették italaikat mézzel.
