Szennyezettnek vélt területeket mértek fel az országban egy uniós projekt keretében 45 olyan helyszínen, ahol a szennyezettség felmérése, lehatárolása és a lehetséges beavatkozások tervezése korábban még nem történt meg – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (Kehop) 5,5 milliárd forintból valósult meg a projekt 2022. március és 2023 vége között – tette hozzá Keszthelyi Nikoletta.
A projektben felmért 45 terület közül 32-nél státusz vizsgálat történt, ami az állami felelősség megállapítására irányult. Továbbá 25 területre állapotfelmérési jelentés, 11 szennyezett területre pedig tényfeltárási záró dokumentáció készült. Ez utóbbi tartalmaz a szennyezésre vonatkozó minden információt, amelyet aztán el is juttatnak a környezetvédelmi hatósághoz. Mindezek mellett 7 területre kármentesítési beavatkozási terv készült.
A helyettes államtitkár ismertetése szerint most fordult elő először, hogy uniós források felhasználásával tudtak diagnózist felállítani állami felelősségi körbe tartozó szennyezett területekről.
Keszthelyi Nikoletta elmondta, bizakodásra ad okot, hogy a vizsgálatok az előzetes várakozások ellenére azt mutatták, hogy némelyik felmért terület egyáltalán nem volt szennyezett, beavatkozást nem igényelt.
Példaként említette a nagykanizsai határőr laktanyát, a miskolci egyetemváros egykori fűtő művét és a nagyvázsonyi volt szovjet rakéta bázist.
Ahol viszont beigazolódott az előzetes gyanú és a szennyezettnek vélt terület szennyezett is volt, ott a projektnek köszönhetően állapotfelmérés, tényfeltárás és beavatkozási terv is készült.
Ez a tudás: a vizsgált területeken a környezeti és egészségügyi kockázatok megismerése és prioritási sorrendbe állítása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a következő évek Kehop Plusz forrásait a legcélszerűbben tudják felhasználni a tényleges kármentesítési beavatkozásokra és kárenyhítési feladatokra – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Mindez pedig komoly előrelépést eredményezhet majd az állami felelősségi körbe tartozó környezeti károk felszámolásában – jelentette ki Keszthelyi Nikoletta.
Arra is kitért, hogy a korábbi évtizedekben Magyarország nagy erőfeszítéseket tett az ország területét érintő környezeti károk felszámolására. Ennek köszönhetően a régióban kiemelkedő eredményeket tud az ország felmutatni.
Közölte, hogy 1996-ban elsőként indították el az országos környezeti kármentesítési programot, amelyben egyebek mellett kidolgozták a szennyezett területek kezelésének jogi és műszaki szabályait, valamint az alkalmazható kármentesítési technológiákat. Azóta állami felelősségi körben több mint 3000 kármentesítési intézkedés, tényfeltárás, beavatkozás valósult meg 580 területen.
Kiemelte, hogy 1996 és 2023 között a központi költségvetésből kármentesítési feladatokra mintegy 351 milliárd forintot költött a magyar állam. Ezek a környezeti károk jellemzően a korábbi állami vállalatok és az ország területén állomásozó szovjet csapatok tevékenységével összefüggésben keletkeztek. A történelmi változásoknak és a technológiai fejlődésnek köszönhetően most már nem kell hasonló szennyezésekkel számolni, azonban a már hátrahagyott környezeti károk továbbra is kihívást jelentenek – fűzte hozzá Keszthelyi Nikoletta.
