Kezdőlap Világgazdaság EU - Az előzetesen mértnél kisebb volt a visszaesés
No menu items!

EU – Az előzetesen mértnél kisebb volt a visszaesés

Jelentősen javította az első negyedéves GDP-adatokat az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) harmadik becslésében. Ugyanakkor a számokból kiderül, hogy így sem sikerült elkerülni a duplaaljú recessziót, ami alapvetően a háztartások fogyasztásának csökkenésére vezethető vissza.

Az euróövezetben az előző negyedévhez képest szezonális kiigazítással számolva 0,3 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 1,3 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) január-márciusban.

A negyedéves szintűt 0,3 százalékponttal, az éves bázisú adatot pedig 0,5 százalékponttal javította felfelé az Eurostat. Elemzők az első, illetve az azzal megegyező második becsléssel azonos értékekre, negyedéves összehasonlításban 0,6 százalékos, éves szinten pedig 1,8 százalékos visszaesésre számítottak.

A Európai Unióban negyedéves összehasonlításban 0,1 százalékkal, éves szinten pedig 1,2 százalékkal csökkent a GDP az első negyedévben. Az Eurostat a negyedéves összevetésű adatot 0,3 százalékponttal, az éves szintűt pedig 0,5 százalékponttal javította a második becsléshez képest.

Tavaly október-decemberben az előző negyedévhez képest az eurózónában 0,6 százalékkal, az unióban pedig 0,1 százalékkal esett vissza a gazdasági teljesítmény, míg éves összevetésben 4,7 százalékos, illetve 4,4 százalékos GDP-csökkenést mértek. Ez azt jelenti, hogy ismét technikai recesszióba került mindkét blokk gazdasága, immár másodjára kevesebb mint másfél év alatt.

Negyedéves összevetésben Írország (+7,8 százalék) és Horvátország (+5,8 százalék) gazdasága nőtt a legerősebb ütemben január-márciusban, a legnagyobb visszaesést Portugáliában (-3,3 százalék), Szlovákiában (-2,0 százalék) és Németországban (-1,8 százalék) mérték.

Magyarország GDP-je az előző negyedévhez képest 2,0 százalékkal nőtt, míg éves összevetésben 1,6 százalékkal csökkent.

A tavalyi utolsó negyedévhez képest a háztartások fogyasztása az euróövezetben 2,3 százalékkal, az unióban pedig 1,9 százalékkal csökkent, és ezzel javultak a mutatók az október-decemberben mért 2,9, illetve 2,7 százalékos visszaeséshez képest. A kormányzati kiadások esetében fordított a helyzet: az euróövezetben stagnáltak, az unióban 0,1 százalékkal csökkentek, szemben a tavaly október-decemberi 0,4, illetve 0,7 százalékos növekedéssel.

Lassult a bruttó állóeszköz-beruházások bővülésének üteme: az euróövezetben 2,5 százalékról 0,2 százalékra, az unióban pedig 2,0 százalékról 0,8 százalékra mérséklődött a növekedés január-márciusban. Az export növekedési üteme 3,9 százalékról 1,0 százalékra lassult az euróövezetben, az unióban pedig 4,0 százalékról 1,1 százalékra. Az import esetében az euróövezetben 4,5 százalékról 0,9 százalékra, az unióban pedig 4,4 százalékról 1,1 százalékra esett vissza a növekedési ütem.

A koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt elrendelt szigorú korlátozások hatását jól tükrözi a foglalkoztatottsági helyzet romlása is. Az első negyedévben 205,6 millió ember dolgozott az Európai Unióban, közülük 157,6 millió az euróövezetben, ami a tavalyi utolsó negyedévhez képest az euróövezetben 0,3 százalékos, az EU-ban pedig 0,2 százalékos csökkenést jelent. Éves összevetésben az eurózónában 1,8 százalékkal, az unióban pedig 1,6 százalékkal csökkent a foglalkoztatottság az idei első negyedévben. Elemzők éves összevetésben 2,1 százalékos, negyedéves szinten pedig 0,3 százalékos csökkenésre számítottak az euróövezetet illetően.

A ledolgozott munkaórák száma az euróövezetben 0,8 százalékkal, az unióban pedig 0,2 százalékkal csökkent negyedéves összevetésben, míg éves szinten 3,4 százalékos, illetve 2,6 százalékos csökkenést mértek.

A foglalkoztatottság negyedéves szinten Magyarországon (+1,1 százalék), Spanyolországban (+1,0 százalék), valamint Cipruson és Litvániában (mindkettő +0,8 százalék) nőtt a legnagyobb mértékben. A legsúlyosabb csökkenést Lettországban mérték, 3,9 százalékosat, valamint Görögországban (-1,7 százalék) és Szlovákiában (-1,1 százalék).

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Benyújtotta a 2026. évi költségvetési törvényjavaslatot a nemzetgazdasági miniszter

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter benyújtotta a 2026. évi költségvetési törvényjavaslatot kedden Budapesten az Országgyűlésnek. A javaslatot Kövér László, az Országgyűlés elnöke vette át.

KSH: A kiskereskedelmi forgalom előző év azonos időszakit meghaladta

Márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 0,4 százalékkal mérséklődött, naptárhatástól (és húsvéthatástól) megtisztítva 0,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit - közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A száj- és körömfájás betegség hatására romlottak az agrárium kilátásai

Kismértékben romlott az agrárium helyzetértékelése az első negyedév végére, a kilátások elsősorban a tejtermelőknél, a sertés- és a húsmarhatartóknál romlottak a száj- és körömfájás megbetegedések miat

Árréskorlátozást vezetne be a kormány a háztartási cikkeket árusító boltokra

A kormány szerdán tárgyalhatja, csütörtökön pedig várhatóan elfogadhatja azt az előterjesztést, amely árréskorlátozást vezetne be a háztartási cikkeket árusító boltokban május közepétől szeptember elejéig
Hirdetés

Hírek

A száj- és körömfájás betegség hatására romlottak az agrárium kilátásai

Kismértékben romlott az agrárium helyzetértékelése az első negyedév végére, a kilátások elsősorban a tejtermelőknél, a sertés- és a húsmarhatartóknál romlottak a száj- és körömfájás megbetegedések miat

Benyújtotta a 2026. évi költségvetési törvényjavaslatot a nemzetgazdasági miniszter

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter benyújtotta a 2026. évi költségvetési törvényjavaslatot kedden Budapesten az Országgyűlésnek.

Rekordév küszöbén: Törökország így indította a 2025-ös évet

Törökország újra bizonyít: már az első negyedévben 8,8 millió látogatót és 9,5 milliárd dolláros turisztikai bevételt ért el

Jó hír a devizahitelesek számára

Az árfolyamkockázat hiányos tájékoztatása miatt a devizahiteles szerződések érvénytelenek.Ennek értelmében az adósok csak a kapott tőkével tartoznak, míg az árfolyamkülönbözet és a kamatok terhét a pénzintézeteknek kell viselniük. 

A hűvösebb észak felé fordulnak a nyaralók: Skandinávia az új nyári úti cél

Az elmúlt évek mediterrán hőhullámai és a klímaváltozás hatására egyre több európai utazó a hűvösebb északi desztinációk, ezen belül is főleg a skandináv térség felé fordul a nyári hónapokban. A "coolcation" (hűsítő nyaralás) 2025 egyik legmeghatározóbb utazási trendjévé vált, egyre többen keresik a kellemes hőmérsékletű pihenőhelyeket a tikkasztó meleg elől menekülve.

Vidéken aktívabbak az ingatlanvásárlók

Az ingatlanvásárlók a főváros és Pest vármegye mellett azokban a vármegyékben aktívabbak, ahol óriásberuházások történtek, és már minden negyedik nyaralót kereső budapesti a Duna-menti településeket részesíti előnyben.

A Microsoft hétfőtől megszünteti a Skype-ot

A Microsoft korábbi bejelentésének megfelelően hétfőtől megszűnik a Skype, az internetalapú telefon- és videoszolgáltatás. A cég honlapján közzétett hírlevél szerint a Microsoft a Teams-et fejleszti tovább.

Mi legyen az állampapír-pénzzel, ha nem akar kockáztatni?

Jellemzően kockázatos befektetésekbe kerültek a PMÁP-ból kivett megtakarítások. Az elmúlt hetek tőzsdei turbulenciái láttán viszont sokan kereshetnek biztonságosabb helyet a pénzüknek.
Hirdetés

Gazdaság

Július 1-től újabb szigor az online számlaadat-szolgáltatásban. Itt van mire figyeljünk.

Az Online Számla rendszerbe jelentett számlaadatok pontosságának javítása érdekében újabb szigorítás várható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről a figyelmeztető- (WARNING) és hibaüzenetek (ERROR) kapcsán,

Devizapiac – Erősödött kissé a forint kedd reggelre

Erősödött kissé a forint a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Szokatlan mértékű túlterheléses támadás érte az OTP-t

Nemzetközi mércével mérve is szokatlan méretű túlterheléses támadás érte csütörtökön az OTP Bank digitális ügyfélkiszolgálási felületeit

Indul a Lakhatási Tőkeprogram, emelt keretösszeggel, 300 milliárd forinttal

A Lakhatási Tőkeprogram a nagy érdeklődés miatt 100 milliárd forinttal magasabb keretösszeggel, 300 milliárd forinttal indul el.