Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág MAKISZ: uniós direktíva értékelheti fel a követeléskezelői tevékenységet
No menu items!

MAKISZ: uniós direktíva értékelheti fel a követeléskezelői tevékenységet

Hazánkban jelenleg nincs egységes követeléskezelői törvény. Illusztráció: Bigstock

Magyarországon is a követeléskezelői tevékenység felértékelődéséhez vezethet, hogy az Európai Parlament és a Tanács, felismerve, hogy a nemteljesítő hitelek magas aránya milyen súlyos veszélyeket rejt a bankszektor és a teljes gazdaság számára, 2021 végén elfogadta azt a hitelgondozókra és a hitelfelvásárlókra vonatkozó irányelvet, amit a tagállamoknak 2023. december 29-ig kell a nemzeti jogukba átültetniük. A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ), üdvözli az irányelv elfogadását, és javasolja a direktívában foglaltak kiterjesztését a nem hitelmegállapodásból eredő egyéb követelésekre is.

Miközben a nemteljesítő hitelek kezelése elsődlegesen a hitelintézetek és a tagállamok feladata, a nemteljesítő hitelek jelenlegi állományainak csökkentése, továbbá a jövőbeni túlzott mértékű felhalmozódásának megelőzése egyértelmű Uniós dimenzióval is rendelkezik. A nemteljesítő hitelek kezelésére irányuló átfogó Uniós stratégia részeként az Európai Parlament és a Tanács ennek szellemében fogadta el azt, a hitelgondozókra és a hitelfelvásárlókra, vonatkozó (2021/2167) irányelvet, amit a tagállamoknak 2023. december 29-ig kell a nemzeti jogukba átültetniük.

Az Uniós irányelv politikai célja az, hogy a nemteljesítő hiteleknek a hitelintézetektől a hitelfelvásárlókra való átruházásához kötődő akadályok eltávolításával és az átruházásra vonatkozó biztosítékok meghatározásával elősegítse a nemteljesítő hitelek másodlagos piacának fejlődését az Unióban, ugyanakkor megvédje a hitelfelvevők jogait is.

A vonatkozó bizottsági indokolás kifejezi a követeléskezelői szektor kiemelt gazdasági jelentőségét és rögzíti, hogy a nemteljesítő hitelek magas állománya megterheli a bankok teljesítményét, mivel egyrészt az a bank tőkéjét csökkentő veszteségeket okozhat, másrészt a nemteljesítő hitelek jelentős részben lekötik a pénzintézetek emberi és pénzügyi erőforrásait, ami csökkenti a bankok hitelezési kapacitását, ideértve a kis- és középvállalkozások (kkv-k) által elérhető hiteleket is. A kkv-kat pedig különösen súlyosan érinti a csökkentett hitelkínálat, mivel a nagyobb vállalatokhoz képest sokkal jelentősebb mértékben függnek a banki hitelezéstől, ami pedig kihat a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre is.

Az Uniós jogalkotás azt is felismerte, hogy az eltérő nemzeti szabályozásból fakadó akadályok miatt jelenleg a hitelfelvásárlók és a hitelgondozók nem tudják kihasználni a belső piac előnyeit, nincsenek közös uniós szabályok a hitelgondozók és a követelésbehajtás szabályozására. Mivel az Unió számára prioritás a nemteljesítő hitelek kezelésére irányuló átfogó stratégia kialakítása, ennek részeként az irányelv közös keretet és követelményeket állapít meg a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelfelvásárlói, és a nevükben eljáró hitelgondozók vonatkozásában; többek között meghatározza a hitelgondozási tevékenység mibenlétét és szabályait is.

Fontos kiemelni, hogy az irányelv csak szabályozási keretet nyújt, a részletszabályok megalkotása a tagállami jogalkotás feladata.

Hazánkban jelenleg nincs egységes követeléskezelői törvény, és a követeléskezelésre vonatkozó szabályok többsége, így például a panaszkezelésre, valamint a hitelfelvevővel (adóssal) való kommunikációra vonatkozó előírások, MNB ajánlásban kerültek meghatározása.

A MAKISZ olyan szabályozást szorgalmaz, amely az adós számára jól érvényesíthető fogyasztóvédelmi jogokat biztosít, és az adósok érdekében meghatározza az adósok érdekvédelmi szervezeteivel szembeni szakmai elvárásokat is, ugyanakkor a követeléskezelők számára is egyértelműsíti a cselekvési lehetőségeket, egyúttal törvényi szintre emeli az adatkezelés és a kapcsolattartás jogi feltételeit

A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége egyértelműen üdvözli az EU-s irányelv elfogadását, és a hitelgondozói illetve hitelfelvásárlói szektor fejlődését célzó rendelkezések bevezetését, ugyanakkor javasolja a direktívában foglaltak kiterjesztését a nem hitelmegállapodásból eredő egyéb – közüzemi és más szolgáltatói -, követelésekre is.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Csökken a kereslet, olcsóbb lehet a benzin

A benzin iránti kereslet globális növekedése idén lelassulhat az elektromos autók kínai és USA-beli térnyerése miatt.

Májustól az Accent Hotels üzemelteti a Cardoner Hotelt és a Tihany Yacht Clubot

Két új szállodával bővült az Accent Hotels portfóliója.

Itt a kínai versenyképesség alig rejtett titka  

A kínai gyártók kilencszer több állami támogatást kapnak, mint nyugati társaik - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) számításaiból, amelyek segítenek megmagyarázni az ország teljes dominanciáját oly sok ágazatban, a napelemektől az akkumulátorokon át az acélig.

Öt év alatt duplázna a legdinamikusabban fejlődő magyar autókereskedelmi csoport

A Csoport Kiskereskedelmi üzletága márciusban jelentette be, hogy újabb ország kiskereskedelmi piacára lép be, miután megállapodott a cseh Stratos Auto BMW üzletágának megvásárlásáról.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.