Amennyiben szeretnénk idősebb korunkban is pénzügyi biztonságban élni, elengedhetetlen a nyugdíjcélú öngondoskodás. De hogyan tudunk pénztárcabarát módon gyűjteni e célra? Cikkünkben egy alacsony költségű nyugdíj-megtakarítási formát mutatunk be, és kitérünk arra is, hogyan érdemes választani a pénzintézetek között.
Tudjuk, hogy fontos a jövőbeli nyugdíjunk kiegészítésére félretenni, de előfordulhat, hogy a magas költségekre hivatkozva mégis halogatjuk a megtakarítás elindítását. Az aggodalom jogos, hiszen számos meglehetősen drága konstrukcióba is belefuthatunk piacon. Tehát kulcsfontosságú, hogy pénztárcabarát nyugdíjmegtakarítást találjunk.
Cikkünkben egy alacsony költségű megtakarítási formát, az államilag is támogatott önkéntes nyugdíjpénztárat (ÖNYP) mutatjuk be, és arra is kitérünk, hogy találjuk meg a biztosítók ajánlatai között a számunka megfelelő konstrukciót.
Önkéntes nyugdíjpénztár: a legolcsóbb és legrégebbi megoldás
Az önkéntes nyugdíjpénztár csupán egy a három államilag támogatott nyugdíj-megtakarítási típus közül. Ugyanakkor a neve ismerősen csenghet, hiszen ez a megtakarítási forma már a ’90-es évek óta velünk van. Népszerűsége annak is köszönhető, hogy ez a legolcsóbb megoldásról van szó. Fontos kiemelni, hogy ez az a nyugdíjcélú megtakarítási forma, amelyet a cafeteria-rendszeren keresztül igényelhetünk, béren kívüli juttatás formájában.
Habár régebben csak magyar részvényekbe, és állampapírokba került befektetésre a befizetett összeg, jelenleg a pénzintézetek kínálatában több olyan portfólió is található, amelyben nemzetközi részvények is szerepelnek.
Mivel államilag támogatott megtakarításról van szó, adókedvezményben is részesülünk: éves befizetésünk 20 százalékát visszaigényelhetjük a személyi jövedelemadónkból, amit aztán a nyugdíjszámlánkon írnak jóvá.
A jóváírást követően (ami egyébként minden év május-júniusa körül várható) az összeg plusz hozamokat termel majd számunkra, hiszen azokat szintén részvényekbe, illetve állampapírokba fektetik.
Az önkéntes nyugdíjpénztár nem ugyanaz, mint a magánnyugdíjpénztár
Sajnos a mai napig sokan aggódnak a nyugdíjpénztárak hallatán, hiszen keverednek a fogalmak. Fontos ezért tisztázni, hogy önkéntes nyugdíjpénztár nem azonos a MANYUP-ként ismert magánnyugdíjpénztárral: két teljesen eltérő konstrukcióról van szó.
A magánnyugdíjpénztári befizetéseket ugyanis az általunk befizetett nyugdíjjárulékokból csoportosították át egy saját számlára (tehát a bruttó fizetésünkből vonták le).
Ezzel szemben az önkéntes nyugdíjpénztári díjat mi fizetjük, a saját, nettó keresetünkből (tehát a már adózott jövedelmünkből). Épp ezért ehhez az állam nem férhet hozzá.
Mivel a magánnyugdíjpénztári számlákat 2010-ben beolvasztották az állami nyugdíjkasszába, ezért sokan attól tartanak, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár is erre a sorsra juthat. Azonban, ahogy feljebb már említettük, ehhez az államnak már nincs joga hozzáférni – aggodalomra tehát nincs okunk.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak hozamai, illetve költségei
Alapvetően alacsony-, közepes-, illetve magas kockázatú portfóliókat különböztetünk meg, bár ezek között is lehetnek átfedések.
Amennyiben olyan portfóliót választunk, amelyben zömében hazai állampapírokba, és részvényekbe fektetnek, úgy a hozamok erősen függnek a magyar gazdaság teljesítményétől. Ezek az alacsony kockázatú, azonban kisebb hozammal járó portfóliók: jellemzően kevesebb, mint 5 százalék körüli az éves hozam.
A közepes kockázatú, átlagosnak mondható önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók esetében az éves 5-7 százalék körüli, míg a magas kockázatúak esetén évi 7-10 százalék körüli hozamra lehet számítani.
És melyek a konstrukció költségei?
Az ÖNYP az alacsony-közepes költségű nyugdíjmegtakarítások közé sorolható, költsége átlagosan 0,5-2 százalék körüli.
Érdemes viszont tudni, hogy ha szüneteltetjük a befizetést, a költségeket akkor is levonják – ezért kiemelten fontos a rendszeresség. Ezen kívül számítani lehet néhány ezer forintos belépési költségre – hogy pontosan mekkorára, az a pénztártól függ – , illetve vagyonarányos alapkezelői díjra is.
Olvasva ezeket a költségtípusokat felvetődhet bennünk a kérdés: honnan kaphatunk képet a pontos költségekről pénzintézetenként?
Hogyan találjuk meg a leginkább pénztárcabarát ÖNYP-t?
Az ÖNYP költségeinek könnyebb összehasonlítása érdekében 2020. márciusa óta a nyugdíjbiztosítóknak kötelességük feltüntetni a teljes költés mutatót (TKM-et) is.
A TKM némileg hasonló a banki hiteleknél is alkalmazott THM-mel: voltaképp egy viszonyszám, ami megmutatja, mekkora az önkéntes nyugdíjpénztár várható éves költsége. Ennek segítségével pedig – akár az MNB honlapján – könnyen összehasonlíthatjuk az egyes önkéntes nyugdíjpénztári konstrukciókat a költségek mentén.
Habár ez nagyon egyszerűnek tűnhet, valójában jóval összetettebb a helyzet: több szempontot is figyelembe kell venni a számunkra legmegfelelőbb portfólió kiválasztásához. Ilyen például a kockázattűrő-képességünk, hogy mennyi időnk van hátra nyugdíjig, és mekkora havi összeget tudunk megtakarítani. Ezenkívül érdemes megvizsgálni a hosszabb távú, 10-15 éves hozamrátákat, valamint az adott pénzintézet stabilitását is, ahol el kívánjuk indítani a megtakarításunkat.
Tehát nem célszerű csak a teljes költség mutatóra alapozva tennünk le a voksunkat egy-egy termék mellett, ám kiindulópontot adhat.
Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk az önkéntes nyugdíjpénztár TKM-jéről, és arról, milyen szempontokat érdemes még figyelembe venni, érdemes elolvasni a vonatkozó cikkünket, amelyben részletesen megvizsgáljuk a tíz legnagyobb önkéntes nyugdíjpénztár TKM mutatóját is.
Ahogy a fentiekből is látszik, a megfelelő konstrukció kiválasztásához idő és alaposság kell, ráadásul jó, ha van pénzügyi affinitásunk is ahhoz, hogy olvasni tudjunk a sorok, a statisztikák között.
Amennyiben nem vagyunk biztosak a döntésünkben, érdemes igénybe venni egy független pénzügyi szakértő ingyenes tanácsadását.
Mihamarabb érdemes elkezdeni megtakarítani
A nyugdíjcélú megtakarítások terén két rendkívül fontos tényező van: a pénz, és az idő.
Fontos ezért, hogy következetesen kiszámoljuk, mekkora az a maximális összeg, amelyet gond nélkül félre tudunk tenni havonta, ugyanakkor legalább ennyire lényeges az is, hogy mielőbb elkezdjük a nyugdíj megtakarítást. Ugyanis minél előbb lépünk, annál nagyobb hozamokra számíthatunk.
