Új karrierek a 21. században – Mi leszek, ha nagy leszek? II. rész

Függetlenül és nem függetlenül a koronavírus-járványtól mind több tanulmány és felmérés készül a következő évtizedek munkaerőpiaci igényeiről. Ezen belül megkülönböztetett figyelem irányul az új karrier-lehetőségekre, amelyek távolról sem függetlenek a hatalmas sebességgel száguldó informatikai, digitális, távközlési, bio- és orvostechnikai forradalom által igényelt új szakmáktól, foglalkozásoktól. Miközben új szakmák tucatjai jelennek meg, meglehetősen sok foglalkozás fog eltűnni, megszűnni. Nem meglepő, hogy a mai általános iskolások mintegy kétharmada várhatóan olyan szakmákban fog dolgozni, amelyek ma még nincsenek, vagy csak éppen kifejlődőben vannak. Az iskoláknak tehát ma még viszonylag ismeretlen technológiák profi használatára és az ezekből fakadó problémák megoldására kell felkészíteniük a fiatalokat. Minden jel arra mutat, hogy a szakmák területén is valósággá válik a tudományos-fantasztikus irodalom és filmek néhány évtizede még elképzelhetetlennek tűnő jövőképe. Az új szakmákhoz, foglalkozásokhoz természetesen új, illetve átalakult készségekre, képességekre van szükség.

Az első rész ide kattintva olvasható.

A felhőmérnöktől az IT-brókerig

Tessék megkapaszkodni, jönnek – nem fontossági sorrendben – az új karrier-lehetőségek, amelyek sokak számára nem jelentenek újdonságot, sokak számára viszont első látásra meghökkentőek. Nem könnyű pontosan, a huszonegyedik század első két évtizedének fogalmai alapján csoportosítani az új szakmákat és foglalkozásokat, ugyanakkor érdemes megbarátkozni velük. A mai fogalmaink szerinti IT területéről néhány példa a nem távoli jövőből:

• Felhőmérnökök
• Adatbiztonsági szakemberek: a személyes adatok védelme kulcsfontosságú lesz a jövőben a szaporodó kibertámadások veszélye miatt, így szükség lesz olyan dolgozókra, akik arra specializálódnak, hogy megelőzzék ezeket az eseteket
• Robotikai mérnök: a robotmérnök elkészíti a megfelelő szoftvert, meghatározza a robotok feladatait, megszervezi a szükséges parancsokat és koordinációt e feladatok végrehajtására.
• Mesterséges intelligencia mérnök: már évtizedünkben is mindent elsöprő erővel robog minden tevékenység, aminek köze van a mesterséges intelligenciához. 2025-re várhatóan már 133 millió ember foglalkozik majd az MI-hez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó tevékenységekkel számos iparágban. Ezen tudás birtokában szinte bármely ágazatban elhelyezkedhetnek majd a munkavállalók a szórakoztató ipartól az autógyártáson át az egészségügyig és a HR-ig.
• 3D nyomtatási mérnök: a következő évtizedben a 3D nyomtatóval készült termékek iránti kereslet az előrejelzések szerint gyorsan növekszik. A 3D-s robotnyomó üzemeknek jól képzett technológusokra és mérnökökre lesz szükségük ezen technológiák következő hullámának kifejlesztéséhez és megvalósításához.
• Információtechnológiai bróker, akinek az a feladata, hogy az IT-eszközök felhasználói számára kiválasszák a leginkább (árban és minőségben is) megfelelő hardvereket és szoftvereket. Kapcsolatot teremtenek a gyártók és a felhasználók között, lebonyolítják a beszerzéseket stb.

Az orvostudomány és az egészségipar is számos új foglalkoztatási lehetőséget kínál és fog kínálni. Ízelítőül:

• Nanogyógyászati sebészet: a jövő orvostudománya a nanogyógyászat felé is fordul, ami azt jelenti, hogy a betegek például fel tudják majd szippantani a mini robotokat, amelyek elvégzik a szervezetükben a gyógyítást
• Neuroimplantációs szakemberek: a neurotechnológia fejlődése az elkövetkező években várhatóan igen gyorsan fejlődik, ami ahhoz vezet, hogy a neuroimplantáció kiterjedt tevékenységi területré válik. Igen nagy igény lesz „idegtudósokra”, akiknek a feladata többek között agyi idegsebészet, implantáció, protézisek, valós idejű ultrahang vizsgálat és diagnosztika, neuro-robot eszközök készítése lesz.
• Egészségügyi technikus, idősgondozó, személyes egészségügyi tanácsadó

Lehet választani!

A következőkben olyan új foglalkozásokkal, munkakörökkel ismerkedhetünk meg – csoportosítás nélkül -, amelyek első olvasásra, látásra meglehetősen furcsának tűnnek, de nincs menekvés, meg kell barátkozni velük!

1. Virtuális valóság tervező: az építőiparban és az ingatlanfejlesztők körében már ma is meglehetősen népszerűek a VR headsetek (fejhallgatós és képernyős sisakok), amelyeknek a segítségével virtuálisan ugyan, de teljes mértékben bejárhatóvá válik a 3D-ben megalkotott környezet. Ezzel lehetővé válik, hogy még pontosabban megtervezzenek egy épületet, vagy éppenséggel teljesen virtuálisan berendezzenek egy lakást, így a végső kinézetet már azelőtt láthatjuk, mielőtt megvásárolnánk a lakást, a bútorokat stb.
2. Drónpilóta és drón-forgalom irányító: napjainkban egy teljes ipar van kialakulóban a drónokra alapozva. A technológia fejlődésével a pilóta nélküli járművek – drónok – egyre nagyobb távot képesek megtenni egyre gyorsabban, ugyanakkor az automatizáció nem tart még azon a szinten, hogy önállóan is elnavigálják magukat A pontból B pontba. Ezért a drónoknak mindenképpen szükségük van” sofőrökre”. A jövőben a kórházak közötti szerv-, vérszállítás drónnal fog történni, amit egy szakember irányít egy irodából. A jelenlegi módszerekhez képest nem csak jóval gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb lesz a szállítás, de sokkal biztonságosabb is, hiszen repülés közben kisebb eséllyel érheti baleset a járművet, mint a közúton. Számos országban a drónok gyógyszert, internetes áruházaktól rendelt kisebb-nagyobb termékeket, postai leveleket és csomagokat stb. már ma is házhoz szállítanak.
3. Digitális sminkes: az Intel sikerrel tesztelte első projektoros sminkjét, amelynek lényege, hogy a sminket nem közvetlenül arcra festették, hanem csak „rávetítették”. Ez nem csak környezetbarátabb a hagyományos módszernél, de az emberi bőr sincs kitéve a sminkben található vegyi anyagoknak. Ez a lehetőség nagy hatással lesz a szórakoztatóiparra különösképpen a színházakra és a filmforgatásokra.
4. Napelem-telepítők és szélturbina technikusok. A szakemberek szerint 2030-ban 68 százalékkal több szélturbina-technikusra lesz szükség, mint napjainkban, ezzel párhuzamosan 52 százalékkal fog növekedni a napelemek felszerelésével foglalkozó szakemberek iránti igény.
5. Űrtúra vezető (űr-idegenvezető): a kereskedelmi űrutazás beindulásával szükség lesz túravezetőkre, akik gondoskodnak az asztronauta-kiképzésben nem részesült hétköznapi emberek biztonságáról is. A menetrendszerinti járatok indulása szinte kézzel fogható közelségbe került, az Amazon tulajdonosának Jeff Bezosnak az űrhajózási cége, a Blue Origin például az elmúlt nyáron már értékesített jegyet a New Shepard űrhajóra. Ez volt az első alkalom, hogy személyzettel szállt fel a jármű, amely hat személy szállítására alkalmas, és az asztronauták mellett egy utas – aki aukción nyerte el a helyet – is űrutazási lehetőséget kapott.
6. Szabadidő tervező: a World Economic Forum adatai szerint az automatizáció térnyerésével 2025-re a gépek már jelentősen segíteni fogják a munkát, ami azt jelenti, hogy az embereknek meglehetősen sok idejük szabadul fel a napi rutinból, amit pihenésre, szórakozásra, sportra stb. lehet fordítani. Várható egy olyan foglalkozás megjelenése a közeli jövőben, amely arra specializálódik, hogy az így rendelkezésre álló pluszidő hasznos eltöltését szervezze meg.
7. Műhús-szakértő: a laboratóriumokban „gyártott” húsok terjedésével szükség lesz olyan élelmiszermérnökökre, akik figyelik és felügyelik a húsok növekedését a petri-csészékben. (Szingapúrban már engedélyezték – a világon elsőként – egy laborban nevelt hús értékesítését, amelyet az Eat Just nevű amerikai vállalat fejlesztett ki.)
8. Környezet-helyreállító stratéga: a károsanyag kibocsátás csökkentésének, ellensúlyozásának egyik lehetősége az erdősítés. Szükség lesz tehát olyan szakemberekre a jövőben, akik meg tudják tervezni, hogy hogyan lehet a károsodott területeket újra-hasznosítani, „visszavadítani”.
9. Szemét-dizájner: hatalmas mennyiségű szemetet termelünk már most is, és ha csak nem változnak meg radikálisan a fogyasztási szokásaink, egy idő után szinte be fog temetni bennünket a hulladék. Ekkor pedig kénytelenek leszünk újra-hasznosítani mindent, amit egyszer eldobtunk. A papír és a műanyag terén már többé-kevésbé működik az újrahasznosítás; azonban valószínűleg szükség lesz arra, hogy tényleg minden anyagot többször felhasználjunk. Ehhez pedig elengedhetetlen lesz egy olyan munkakör, amelyben a szakemberek csak ezeknek a feladatoknak a megvalósításán dolgoznak.
10. Emberi-teljesítmény menedzser: az emberi teljesítmény menedzserek teljesítménymérő eszközöket vagy úgynevezett okos ruhákat fognak használni, hogy olyan adatokat mérhessenek, mint a kognitív munkaterhelés, a jólét és a folyamatos energia kibocsátás. Ők fogják először megtudni, ha a dolgozó beteg lesz, illetve az orvosi mutatók ismeretében támogatást, illetve további képzést biztosíthatnak, hogy a munkavállaló meg tudjon küzdeni a feszült helyzetekkel.
11. Városi gazdák: századunkban mind több városi ember folytat gazdálkodást kertjében, erkélyén. Sok cég és magánszemély már most segíti a hobbi gazdálkodókat a városi gazdálkodási ismeretek megtanulásában és a fenntartható életmód megismerésében.

A sort még hosszan lehet folytatni, a sok új szakmából csak jelzés-szerűen érdemes még megemlíteni: kripto- és digitális valuta tanácsadó, okos házak és lakások karbantartója, online személyi tréner, 3D bútortervező, családi génkészlet specialista, 3D szerv tervező, globális klímatervező, robotikai tanácsadó, mesterséges intelligencia-etikai szakértő, adatturkász, összpontosítási tanácsadó, munkakörnyezet tervező és távmunka koordinátor.

A sikeres alkalmazkodás kulcstényezői

Fontos rámutatni, hogy az előrejelzések két területnek, az informatikának és az egészségügynek „jósolnak” kiemelkedően szép jövőt. Egy amerikai tanulmány szerint adatbiztonsági szakemberekből a mainál 33, adatbázis-kezelőkből 31, programozókból pedig 27 százalékkal lesz többre szükség a világon az évtized végén. Az egészségügyben sokkal nagyobb lesz a szakmai és a társadalmi, illetve az anyagi megbecsültsége az ápolóknak, a kereslet irántuk 52 százalékkal nő, a fizikoterápia, valamint az egészségügyi menedzsment területén 35, illetve 32,5 százalékos növekedésre számítanak az előrejelzések. Járványügyi szakemberből is többre lesz szükség, a jelenleginél közel harminc százalékkal.

A Világgazdasági Fórum 2020-ban készült jelentése a jövő munkahelyeiről és a munkahelyek jövőjéről megállapította, hogy 2027-re az alapvető képességek 40 százalékára nem lesz szükség a munkahelyeken. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a vezetők és a dolgozók mai tudásuknak csak 60 százalékát tudják majd felhasználni munkájukban, a többit egész életen át tartó folyamatos tanulással kell megszerezniük, kipótolniuk. Átképzés, új ismeretek megszerzése, digitális eszközök megismerése, új technikák és technológiák elsajátítása; ezek a következő esztendők fő HR és munkavállalói feladatai. A folyamatban lévő és várható változásokhoz a „karrier-piacon” csak folyamatos tanulással és nem kevés változáskezelési ismerettel és technikával lehet sikeresen, eredményesen alkalmazkodni.

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant