Felborította a koronavírus-járványból lassú kilábalásban lévő globális gazdasági folyamatokat az orosz-ukrán válság, ennek eredményeként teljesen át kell írni a korábbi előrejelzéseket és várakozásokat – áll a Coface hitelbiztosító legújabb elemzésében, amely szerint jelentősen nőttek a kockázatok a világgazdaságban.
Az összefoglalóban ismertetik: a magas alapanyagárak már korábban is kockázatot jelentettek a gazdasági fellendülésre nézve, a krízis eszkalálódása pedig jelentősen növeli az esélyét annak, hogy az árak sokkal tovább magasak maradnak. Ez tartósan magas inflációt vetít előre, ami emeli a stagfláció és a társadalmi elégedetlenség kockázatát a fejlett és a fejlődő országokban is.
Az elemzés szerint az autógyártás, a szállítmányozás és a vegyipar a legsebezhetőbb. A válság súlyosan érinti a már egyébként is “megtépázott” autógyártást az alapanyaghiány, illetve a speciális alapanyagok és nyersanyagok magas ára miatt. A légitársaságoknak és a tengeri szállítmányozóknak szintén gondot okoznak a magas olajárak, különösen a légitársaságok vannak veszélyben.
A Coface-nál arra számítanak, hogy a vegyipari alapanyagok is drágulnak majd, az elszállt földgázárak pedig hatással lesznek a műtrágyapiacra is, és ezen keresztül az egész mezőgazdaságra és élelmiszeriparra.
A Coface a március elején ismert gazdasági folyamatok alapján arra számít, hogy Oroszországban súlyos recesszió lesz, az orosz GDP 2022-ben 7,5 százalékkal csökkenhet az előző évi fellendülést követően. Az orosz országkockázati besorolást B-ről két lépésben D-re módosította a hitelbiztosító, ez azt jelenti, hogy nagyon magas kockázatúnak tartják az orosz gazdaságot, szemben a korábbi mérsékelt rizikóval.
Európában komoly kockázatot jelent az orosz olajtól és gáztól való függé. Az orosz gáz helyettesítése rövid- és középtávon sem lehetséges, a jelenlegi árak pedig nagyon komoly hatással lesznek az inflációra.
A Coface várakozásai szerint átlagosan további 1,5 százalékpontos infláció várható 2022-ben, ami csökkenti majd a lakossági fogyasztást, valamint a befektetések és az export várható visszaesésével együtt 1 százalékponttal kisebb GDP-növekedéshez vezet majd.
A hitelbiztosító elemzése szerint Németország, Olaszország vagy néhány kelet- és közép-európai ország ugyan jobban függ az orosz gáztól, de az eurózóna gazdaságainak összefonódása miatt a lassulás várhatóan általános lesz.
Ha Európa esetlegesen orosz gáz nélkül maradna, az további 4 százalékpontos lassulást jelentene 2022-ben, ami a GDP-növekedést nullához közelítheti, illetve a keresletcsökkenést kezelő lépések függvényében akár negatívba is fordíthatná. A következmények minden régióban érzékelhetőek lesznek, az importált infláció és a globális kereskedelemben kialakult problémák miatt – írja a Coface.
A világ többi részén a válság gazdasági következményei elsősorban az alapanyagárak emelkedésében jelennek majd meg, ami tovább növeli az inflációs nyomást – jelezték az elemzésben.