Folytatódó szigorításra és a kamatemelési ciklus korábbinál nagyobb lépéssel történő folytatására van szükség – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Rámutatott: rövid távon a háború, középtávon az infláció jelenti a nagyobb kockázatot, így az árstabilitást kell előtérbe helyezni. Az árstabilitás eléréséhez “következetes, szigorító antiinflációs monetáris politikára van a továbbiakban is szükség” – fogalmazott.
A makrogazdasági kilátásokat az orosz-ukrán háború és a nyomában zajló szankciós politikák határozzák meg, ez a szokásosnál nagyságrendileg nagyobb inflációs kockázatokat okoz, amire a jegybank az alapkamat-emelési ciklus nagyobb lépéssel történő emelésével ad választ.
Mindezek visszafogják a gazdasági növekedést; az idei GDP a jegybank szerint a 2,5-4,5 százalékos tartományban lehet, és 7,5-9,8 százalék közötti tartományban várható éves átlagos inflációs rátát eredményez.
A márciusi inflációs adat a februárinál magasabb, 8,5-9,0 százalék közötti lesz az MNB várakozása szerint. Az inflációs ráta csökkenésének megindulása tovább tolódik, a mutató 2023 második felében kerülhet a toleranciasávba, és 2024 első felében érheti el a 3 százalékos jegybanki célértéket. A legújabb jegybanki inflációs prognózis részleteit csütörtökön mutatják be – jelezte.
A korábbinál szélesebb tartományok jelzik azt, hogy a kilátásokat érintő kockázatok is nagyobbak – mondta. A globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikája a romló növekedési és inflációs kilátások mellett is szigorodott – jegyezte meg.
Kitért arra, hogy a háború előttig a magyar gazdaság erős fundamentumokkal rendelkezett, élénkülő pályán mozgott, bár a gyors újraindulás következtében az infláció emelkedő pályán haladt. Január-februárban még 6 százalékos éves növekedési ütemre lehetett számítani 2022-ben.
Hozzátette, hogy nemzetközi trend az infláció emelkedése, számos országban több évtizedes csúcsra emelkedett idén az első két hónapban a fogyasztói árindex. A magyar adat bár a régióban az alacsonyabbak közé tartozik, mégis érdemben magasabb a jegybanki 3 százalékos célértéknél.
A fogyasztói árindex emelkedésében kulcstényező volt, hogy januárban a tízéves átlagnak már háromszorosa volt az átárazások mértéke, és ez a trend februárban is folytatódott, a szolgáltatások és termékek széles körében – jegyezte meg.
A háború a nyersanyag- és energiaárak emelkedésén keresztül tovább növelte az inflációs kockázatokat, és ezek a negatív kínálati sokkok a világban mindenütt befolyásolják a gazdasági növekedést és az inflációt a következő hónapokban. A pénzpiacokon is jelentkezett a háború hatása, minél közelebb volt egy gazdaság az orosz-ukrán konfliktus közegéhez, annál nagyobb mozgások következtek be a pénzpiacokon.
Nagyságrendileg 700 milliárd forintnyi short pozíció épült fel a forint piacán, nagyon rövid idő alatt, ami rövidtávon az árfolyam nagyon gyors leértékelődését hozta, majd ebben történt korrekció az utóbbi egy hétben – ismertette. Számolni kell azzal is, hogy a háború tovább hátráltathatja a járvány miatt már amúgy is töredezett szállítási-ellátási láncok helyreállását.
A hazai gazdasági növekedés szerkezete alacsonyabb dinamika mellett a belső kereslet, lakossági fogyasztás irányába tolódik. Az új prognózis szerint amint a háborús helyzet oldódik, a magyar gazdaság újból gyorsan helyreáll, visszanyeri az idén elvesztett növekedési lendület egy részét 2023-ban, így 4,0-5,0 százalék közötti GDP-növekedés lehet – sorolta.
