Londoni pénzügyi elemzők értékelései szerint a Magyar Nemzeti Bank a márciusi kamatdöntő ülésen világossá tette, hogy monetáris politikáját továbbra is az infláció megfékezésére összpontosítja, ezért az alapkamatot 8 százalékig is emelheti az idén.
Az MNB monetáris tanácsa kedden 100 bázisponttal 4,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.
Liam Peach, a Capital Economics feltörekvő piacokkal foglalkozó közgazdásza helyzetértékelésében úgy fogalmazott: a magyar jegybank “nem is tehette volna egyértelműbbé“, hogy figyelmének középpontjában változatlanul az inflációs nyomás letörése áll.
A vezető elemző szerint a kamatdöntés bejelentése után kiadott közlemény és a sajtóértekezleten elhangzott, szigorítási hajlamot tükröző nyilatkozatok nyomán valószínűsíthető, hogy ha a forint a legközelebbi jövőben ismét nyomás alá kerül, azt az egyhetes betéti eszköz kamatának agresszív emelése követheti.
Peach hangsúlyozta: nem ez a Capital Economics alapeseti forgatókönyve, a ház várakozása azonban ezzel együtt is az, hogy az MNB tartja magát a piacnak adott új útmutatásához, amely az alapkamat és az egyhetes betéti kamat – a bankközi kamatok befolyásolására elsődlegesen használt ráta – közötti rés fokozatos zárására utal.
Az elemző szerint a ház előrejelzése az, hogy az MNB monetáris tanácsa a következő kamatdöntő üléseken is 100 bázispontos lépésekkel emeli az alapkamatot, és
az alapkamat a rövid távú bankközi kamatokkal együtt az idén 8 százalék közelébe emelkedik.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja friss helyzetértékelésében szintén azt emelte ki, hogy jóllehet az alapkamat még mindig az egyhetes betéti eszköz 5,85 százalékos kamata alatt jár, az MNB hangsúlyozta készségét gyors és rugalmas válaszlépésekre az egyhetes betéti kamat emelésének formájában, ha ezt a rövidtávú pénzügyi és árupiaci kockázatok indokolják.
A Morgan Stanley londoni elemzői szerint az MNB hozzáigazította alapállását a megnövekedett inflációs kockázatokhoz és egyértelművé tette, hogy az alapvető inflációs kockázatok és a magasabb inflációs várakozások a monetáris kondíciók további szigorítását teszik szükségessé, beleértve az eddigieknél nagyobb lépésekben folytatódó alapkamat-emeléseket.
A Morgan Stanley elemzői közölték: mindezt arra utaló jelként értelmezik, hogy az egyhetes betéti kamat és a jegybanki alapkamat emelése egyaránt folytatódik, de nagyobb üteművé válik az alapkamat felzárkóztatása.
A ház szerint az alapkamat emelési ütemének gyorsításáról hozott keddi döntés önmagában kevéssé szigorítja a monetáris kondíciókat, amelyekben még mindig az 5,85 százalékos egyhetes betéti kamat a meghatározó tényező. A kedden megfogalmazott, egyértelműen kemény hangvételű üzenetek ugyanakkor arra vallanak, hogy az MNB szándéka a pénzügyi és az árstabilitás megvédése további kamatemelésekkel.
Mindezt egybevetve a Morgan Stanley várakozása az, hogy az MNB az egyhetes betéti kamatot 6,85 százalékig emeli.
A cég hangsúlyozza, hogy erre az előrejelzésére felfelé ható kockázatokat lát, függően a forintárfolyam hetenkénti alakulásától.
Másrészről ugyanakkor a világgazdasági növekedés lassulása tovagyűrűző hatásokkal járhat, amelyeknek a nagyon nyitott magyar gazdaság erőteljesen ki lenne téve, és az esetleges negatív növekedési meglepetések enyhíthetik az MNB jelenlegi szigorító alapállását – vélekedtek keddi helyzetértékelésükben a Morgan Stanley londoni elemzői.
A londoni elemzői közösségben vannak olyan előrejelzések, amelyek az ukrajnai háború miatt a korábban vártnál számottevően lassabb világgazdasági növekedéssel számolnak az idén.
