Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság A világban csúcsra tör az infláció, de Japánban úgy sem emelkedik, hogy...
No menu items!

A világban csúcsra tör az infláció, de Japánban úgy sem emelkedik, hogy a központi bank szeretné

Februárban az áremelkedés az 1 százalékot sem érte el Japánban. Illusztráció: Bigstock

Miközben a világ az elmúlt évtizedek legsúlyosabb inflációjával küzd, még mindig van egy ország, ahol az árak nem emelkednek olyan gyorsan, ahogy a központi bank szeretné, és a kamatlábak nulla körül ragadtak.

Ez Japán, ahol a friss kormányzati adatok szerint februárban az árak 0,9 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, és valójában csökkentek, ha az élelmiszerek és az energia árát nem vesszük figyelembe. Az adatokra reagálva a Bank of Japan (BOJ) megerősítette ultrarugalmas monetáris politikáját.

Kuroda Haruhiko

A központi bank kormányzója, Kuroda Haruhiko a The Wall Street Journal beszámolója szerint azt mondta, hogy az infláció átmenetileg elérheti a bank 2 százalékos célját még az idén az olyan nyersanyagok, mint az olaj magasabb világpiaci árai miatt. De “ez nem jelenti azt, hogy elértük az inflációs célunkat” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen mértékű infláció “nem utal arra, hogy változtatni kellene a jelenlegi monetáris politikán“.

Japán megdöbbentő képet mutat az Egyesült Államokkal szemben, ahol az infláció februárban négy évtizedes csúcsra, 7,9 százalékra emelkedett, a Federal Reserve pedig több mint három éve először emelte a kamatlábakat. Más nagy központi bankok is hasonlóan cselekszenek, a Bank of England márciusban már a harmadik egymást követő ülésén emelte a kamatokat.

Ugyanakkor Japánban egyesek úgy vélik, hogy az inflációs nyugalom hamarosan megszakadhat.

A McDonald’s Holdings Co. Japan, amely a McDonald’s éttermeket üzemelteti Japánban, a múlt héten emelte a hamburgerek, sajtburgerek, a McNuggets és néhány más termék árát, a búza, a marhahús és az energia magasabb költségeire hivatkozva. Egy sima sajtburger mostantól 140 jen helyett 160 jenbe, azaz 1,35 dollárnak megfelelő összegbe kerül.

További felfelé irányuló nyomás várható, ahogy a kőolaj és a földgáz magasabb ára beszűrődik a japán gazdaságba. A jen pedig hatéves mélypont közelében van a dollárral szemben, ami azt jelenti, hogy az olaj, a földgáz és a hamburgerhez szükséges marhahús importja jenben kifejezve akkor is többe kerül Japánnak, ha a dollárár nem változik.

Ivasita Mari

A vállalatoknak, különösen azoknak, amelyeknek globális üzletáguk van, nincs más választásuk, mint árat emelni, mert más nemzetekbeli versenytársaik áthárították a magasabb költségeket” – mondta Ivasita Mari, a Daiwa Securities közgazdásza.

A Bank of Japan azonban nem hajlik arra, hogy megelőző csapást mérjen, amíg az infláció a célérték alatt marad. Amiben Japán különbözik az Egyesült Államoktól, az a fogyasztói kereslet hiánya, ami szorosan összefügg a lassú vagy nem létező bérnövekedéssel.

A felszínen inflációsnak tűnhet, de a valóságban a nyomás inkább deflációs” – mondta Nagai Sigeto, az Oxford Economics közgazdásza és a BOJ korábbi tisztviselője. Szerinte a vállalatok többet fizetnek az energiáért és az alapanyagokért, de nehezen tudják áthárítani ezeket a költségeket a fogyasztókra.

Nagai Sigeto

A Bank of Japan egyelőre továbbra is mínusz 0,1 százalékos rövid távú kamatlábat céloz meg, és a 10 éves japán államkötvény hozamát nulla körül kívánja tartani, szemben a 10 éves amerikai kincstárjegyek jelenlegi több mint 2 százalékos hozamával.

Kuroda kormányzó azt mondta, hogy az árak valószínűleg gyorsabb ütemben fognak emelkedni április után, amikor a mobiltelefon-szolgáltatások tavalyi árcsökkentésének hatása megszűnik.

Az inflációt a világban nagyrészt az energiaárak hirtelen emelkedése okozta a közelmúltban, amelyet Oroszország ukrajnai inváziója váltott ki. Ez nem az a forgatókönyv, amelyet a Bank of Japan szeretne: robusztus fogyasztói kereslet és széles körű gazdasági bővülés, amely minden bért és árat megemel.

Egy ilyen helyzetben a Japán Bank vonakodna attól, hogy kamatemeléssel szorítsa le a növekedést, ami tovább csökkenthetné a fogyasztói keresletet.

Még a McDonald’s is óvatosan játszik az árakkal. Míg a sima sajtburgerért körülbelül 17 centtel többet kérnek, addig a dupla sajtburgerért csak feleannyival kell többet fizetni.

A Big Mac pedig egyáltalán nem drágul: továbbra is 390 jen, azaz 3,29 dollár, ami az amerikai McDonald’s éttermekben felszámított 5 dolláros vagy annál is magasabb árakhoz képest igen kedvező.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Érezni a zenét: Mélynyomós koncerten buliznak együtt siketek és hallók

Sub_Bar a neve annak az új rendezvényformátumnak, amelynek keretében siket, halló és nagyothalló fiatalok bulizhatnak együtt. A zene kizárólag 150 Herz alatti frekvencián szól a mélynyomókból, így inkább érezni lehet, mint hallani. Bécsben a FLUCC Wanne lokál adott helyet az első Sub_Bar koncertnek 2024. április 29-én.

A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk

Teremtett világunk megőrzése közös kötelességünk, a természet rendjét pedig nem lehet megbontani, éppen ezért hárul kiemelkedően fontos szerep a felelős és tudatos vadgazdálkodásra.

Kiemelkedő szakmai munka az élelmiszerlánc biztonságáért

Az élelmiszerbiztonság és az állategészségügy szorosan összefonódik, így az állategészségügyi laboratóriumokban végzett tevékenység kulcsfontosságú.

Megalkották az első magyar AI alapú éttermi asszisztenst

A koronavírus-járvány okozta elszigetelődés adta az inspirációt egy kis baráti társaság számára, hogy olyan közösségi applikációt fejlesszen, ami megkönnyíti az információszerzést, a tájékozódást, miközben a vendéglátóhelyek kiszolgáltatott helyzetét is orvosolni tudja.  A kis közösségi alkalmazás bár népszerűvé vált, de a várt áttörést nem érte el, ezért a csapat egy inkubációs programban kapott segítséget felhasználva fejlesztette ki a jelenlegi formában elérhető rendszert.
Hirdetés

Hírek

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön
Hirdetés

Gazdaság

Börtönben a Binance kriptovaluta volt főnöke

Az amerikai igazságügyi minisztérium az ügyet a kriptopénzeken belüli bűncselekmények elleni fellépés részeként indította, amelyek közül a legismertebb a Bitcoin.

Rohamra indultak a bankok az állam ellen a lakossági megtakarításokért

A leköthető összegnek felső határa nincs, vagyis tárt karokkal várják a legvagyonosabb ügyfélkört is.

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.