Sauli Niinistö finn elnök és Sanna Marin miniszterelnök kijelentette, hogy Finnországnak “haladéktalanul” kérelmeznie kell a NATO-csatlakozást.
A csütörtöki bejelentés az eddigi legerősebb jele annak, hogy Finnország hivatalos kérelmet nyújt be a NATO-csatlakozásra. A tagság történelmi jelentőségű lenne az északi ország számára, amely évtizedek óta katonai semlegesség politikáját folytatja.
“Finnországnak haladéktalanul kérvényeznie kell a NATO-tagságot” – fogalmaztak a vezetők közös nyilatkozatukban, hozzátéve, hogy remélik,”a döntéshez még szükséges nemzeti lépéseket a következő napokban gyorsan megteszik“.
“A NATO-tagság megerősítené Finnország biztonságát”, Finnország tagsága pedig “megerősítené az egész védelmi szövetséget”.
A kormány a hétvégén vitatja meg a kérdést, a finn parlament pedig várhatóan már hétfőn véglegesen jóváhagyja a kérelmet.
Navasto elnök szerint Oroszország ukrajnai inváziója megváltoztatta Finnország biztonsági helyzetét, bár közvetlen fenyegetés nem áll fenn.
Nem sokkal Finnország bejelentése után Dánia közölte, hogy szorgalmazni fogja Finnország gyors NATO-felvételét.
“Dánia mindent megtesz a gyors felvételi eljárásért a hivatalos jelentkezést követően” – közölte Mette Frederiksen miniszterelnök a Twitteren.
Ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy a helsinki lépés agressziót vált ki Oroszországtól, ahol Vlagyimir Putyin elnök kifejezte ellenérzését a NATO bővítésével szemben.
Finnországnak 830 mérföldes határa van Oroszországgal; ha csatlakozna a katonai szövetséghez, akkor nagyjából megduplázódna az a szárazföldi határ, amelyet Oroszország a NATO-területekkel oszt meg (Oroszországnak 14 országgal van szárazföldi határa, és ezek közül öt NATO-tag: Lettország, Észtország, Litvánia, Lengyelország és Norvégia).(CNBC)