Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Kora őszre tetőzhet a hazai infláció, de még utána sem örülhetünk
No menu items!

Kora őszre tetőzhet a hazai infláció, de még utána sem örülhetünk

Németh Dávid

Augusztusra-szeptemberre várható a hazai infláció tetőzése Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint. A szakértő úgy látja, a magas infláció ugyan egy szintig segíthet a költségvetési célok elérésében, de annak mai mértéke már hosszútávú kockázatokat rejt.

– Egyelőre még továbbra is felfelé növekvő inflációt várunk, aminek augusztus közepén, vagy szeptember körül lehet a tetőzése. Nagyjából most ez a szakmai konszenzus, amihez azt kell megvárni, hogy az élelmiszerek áremelkedése teljesen bekerüljön a fogyasztói árakba. Mert az látszódik most, hogy a feldolgozatlan élelmiszerek ára folyamatosan emelkedett és az a kérdés, hogy mindez mennyire érződik majd a feldolgozott élelmiszerek árában. Emellett még azt kell figyelembe venni, hogy a nyári időszakban a szolgáltató szektorban mekkora lesz az áremelés, mert az elmúlt két évben ez elég jelentős volt. Igaz, ebben az is szerepet játszott, hogy a Covid-nyitások általában a június-július időszakra estek, és az eleve várható volt, hogy az újranyitáskor a növekvő belső kereslet hatására nagyobb lesz az áremelés. Mivel nagy valószínűséggel még idén is azt fogjuk látni, hogy nyáron megdrágulnak a szolgáltatások, azzal számolunk, hogy nagyjából a nyár végén, az ősz elején következik be az infláció tetőzése. De utána is csak egy nagyon lassú csökkenés várható, mert a globális ellátási láncokban meglévő problémák sem mindenütt álltak még helyre. A másik oldalon, a infláció nominális csökkenésében az úgynevezett bázishatás fog majd érdemben segíteni azzal, hogy már 2021 őszén megindult felfelé az infláció.

A szakértő szerint ez az alapszcenárió, amit kiegészít az a bizonytalansági faktor, hogy a meghatározott élelmiszereknél, az üzemanyagnál és az energiaáraknál meddig maradnak fenn a hatósági árak. Amelyek nagyrésze, vagy egésze nagy valószínűséggel a következő fél-, esetleg háromnegyedévben is megmarad. Hogy aztán mi lesz, az a jövő évre vonatkozóan jelent majd kockázatot – tette hozzá. Azt is megjegyezve, hogy miközben a hatósági élelmiszerek egy szűk, elesett rétegnek segítséget jelenthetnek, az összhatást gyengíti, hogy közben egy év alatt átlagosan 18 százalékkal kerülnek többe az élelmiszerek.

– Most 11-12 százalék között várom az infláció augusztus végi-szeptemberi tetőzését, amit a májusra vonatkozó inflációs adatok is megerősítenek. Természetesen az infláció kapcsán a forint árfolyama is segíthet, vagy ronthat a helyzeten. Az semmiképpen nem kedvezett, hogy az elmúlt egy év alatt a 350 körüli szinttől 383-90 környékére gyengült a forint, ami közel 10 százalékos árfolyamromlást jelent. Ezt a hatást nehéz beárazni, de ha most egy stabilabb, 350 forint körüli euróárfolyamunk lenne, akkor azt gondolom, másfél-két százalékponttal lejjebb tetőzne az infláció.

Németh Dávid egyetért azzal a megállapítással, hogy a magasabb infláció a költségvetési oldalon kétségkívül jó dolog, mert magasabb nominális GDP-növekedést eredményez, amihez nagyobb költségvetési adóbevétel társul. Ezek közül a legnagyobb tétel az áfa. A másik nagy bevételi forrást pedig az élőmunkát terhelő adók – közte a személyi jövedelemadó, a társadalmi hozzájárulás – jelentik, ahol az is segít a költségvetési bevételek növelésében, hogy a magasabb infláció miatt egy érezhető bérnövekedés is megindult a munkaerőpiaci túlkereslet hatására. A magasabb bérek miatt pedig növekszik a fogyasztás, vagyis nőnek az áfabevételek, ami abszolút kedvező az államháztartás számára.

– Ebből a szempontból az államháztartásnak valóban jól jön az infláció, de ha ennek a mértéke nem kezd el visszacsökkenni, akkor az összességében nagy gondokat fog majd okozni a gazdaságpolitikának. Mivel egy ilyen magas inflációt már nehéz lenyomni, az elmúlt időszakban erőteljesen megnövekedtek az inflációs várakozások. Azzal pedig, hogy az úgynevezett horgonyzott inflációs várakozás eltűnt, egy nagyon magas kamatkörnyezetet kell kialakítani pozitív reálkamattal, ami lelassítja a gazdaság növekedését. Ez a költségvetésnek is visszaüt egy idő után. Ezért lenne fontos, hogy az infláció minél hamarabb visszatérjen egy sokkal kezelhetőbb, 4 százalék körüli szintre – fejtette ki a szakértő.

Érsek M. Zoltán

Megduplázódik a cégautóadó! Az új extraprofitadó kivetésénél a jármű teljesítménye és a környezetvédelmi besorolása a lényeg! Elsőként és minden a cégautóadózás új szabályairól június 15-én, AzÜzlet Cégautó és flottakonferenciáján, ahol a szakértő előadók elemzik az új adószabályokat és az autópiac aktualitásait. További információ és jelentkezés: https://azuzletkonferenciakozpont.hu
Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Mit várnak a cégvezetők a mesterséges intelligenciától?

Mit várnak a cégvezetők a mesterséges intelligenciától? A mesterséges intelligencia térnyerése egyaránt kelt izgalmat és aggodalmat a cégvezetők körében. Vajon mekkora tudással rendelkeznek a mindent elsöprő technológiával kapcsolatban? Elkészült Magyarország átfogó AI&Leadership kutatása, hogy hiteles- és valós képet kapjanak egymásról is a vállalatirányítók.

Érezni a zenét: Mélynyomós koncerten buliznak együtt siketek és hallók

Sub_Bar a neve annak az új rendezvényformátumnak, amelynek keretében siket, halló és nagyothalló fiatalok bulizhatnak együtt. A zene kizárólag 150 Herz alatti frekvencián szól a mélynyomókból, így inkább érezni lehet, mint hallani. Bécsben a FLUCC Wanne lokál adott helyet az első Sub_Bar koncertnek 2024. április 29-én.

A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk

Teremtett világunk megőrzése közös kötelességünk, a természet rendjét pedig nem lehet megbontani, éppen ezért hárul kiemelkedően fontos szerep a felelős és tudatos vadgazdálkodásra.

Kiemelkedő szakmai munka az élelmiszerlánc biztonságáért

Az élelmiszerbiztonság és az állategészségügy szorosan összefonódik, így az állategészségügyi laboratóriumokban végzett tevékenység kulcsfontosságú.
Hirdetés

Hírek

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön
Hirdetés

Gazdaság

Börtönben a Binance kriptovaluta volt főnöke

Az amerikai igazságügyi minisztérium az ügyet a kriptopénzeken belüli bűncselekmények elleni fellépés részeként indította, amelyek közül a legismertebb a Bitcoin.

Rohamra indultak a bankok az állam ellen a lakossági megtakarításokért

A leköthető összegnek felső határa nincs, vagyis tárt karokkal várják a legvagyonosabb ügyfélkört is.

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.